Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1879

— 11 — találkozhatni. Csak alább láthatni ujabb korú kőzeteket, melyek vulkanikus eredetűek levén, könnyen azon gondolatot ébreszthetik a szemlélőben, hogy viz és tűz együtt munkálkodva hozták létre ama természetes csatornát. Az európai félsziget partjába körülbelül 5 Km. hosszúságú öböl hatol be; ez az úgynevezett „arany-szarv" (Khrysokeras), hova a Fekete tengerből évenként nagy tömegekben járnak a halak ívni. Az igy ismétlődő halászát indíthatta a megaraiakat Byzantium építésére, mely halásztelep helyén a Khrysokeras déli partjának keleti végén jelenleg a „szerail", a szultánok palotája áll A Fekete tengerből jövő hideg vizáramlat a Khrysokeras partjainál haladva, ennek medrét folyamszerüen járja be és a beletorkolló városi csatornák tartalmát a nyilt tengerbe viszi át ; igy tehát az említett öböl a partján emelkedett városra nézve egészségügyi tekintetben is fontos. Az aranyszarv öböl közepe felé összeszorul ; itt e keskeny részen, midőn a város ostromoltatott, a belső kikötőt íánczczal szokták elzárni. Ezen öbölnek még legbensőbb részébe is behatolhatnak a legnagyobb tengeri hajók és ott bizton horgonyozhatnak; azért ezen természetalkotta kikötő már az ókorban a sokszor viharkorbácsolta Fekete tengerre irányuló vállalatok központját képezte. Nagy Konstantin, római császár 328-dik év körül Byzantiumot az általa megalapított keresztény császárság fővárosává tette, mivel innen a rómaiakra leginkább fenekedő perzsákat és gothokat előbb gondolta fékezhetni, mint Rómából, mely a birodalom fenyegetett, keleti oldalától távol feküdt. Említett uralkodó uj székhelyét, mely azután nevéről Konstantinápolynak neveztetett, roppant pénzáldozattal gyarapítá ; e város fontosságát gyarapítója utódai alatt is megőrizte, fővárosává lön a 395-ben Nagy Theodosius császár halála után két részre oszlott romai császárság keleti felének. Földrajzilag kedvező fekvése miatt látjuk e várost, melyet az Ázsiából átjött törökök 1453-ban elfoglaltak és „Istambul*

4 néven fővárosukká tőnek, a történelem