Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1876

vállalat czélja közös minden tudományéval : nagyobb körben terjeszteni a tiszta és helyes physicai ismereteket. # * Valamely hely idöváltozati viszonyai együtt véve alkotják annak éghajlatát, égalját vagy klimáját. E szó h lima hajlást jelent, a föld hajlását a sarkok felé. A föld hajtása a legszorosabb összefüggésben van az időjárással, tőle, mini legközelebbi és legáltalánosabb októl nyerte idegen nevét is. Mig a föld hajlása az időjárás általános oka, addifr a nnp, illetőleg a napnak kisugárzott hője úgy tekinthető mint fő ok. A nap hatása eredményezi első sorban az öt égövet, azután a tenger- és légáramokat, azon nevezetes tüneményeket, melyek a hideg tájakat melegekké, a forrókat mérsékeltekké s így lakhatókká teszik. A légáramok hordozzák a nedvességet és eredményezik a légköri lecsapódások egyenletes beosztását, miáltal a talaj termőképessége itt nagyobbodik, ott pedig lehetővé tétetik. A nap hősugarait küldi hozzánk; e sugarak áthatolva a világűrön és földünk légkörén a föld fölületére esnek. A föld elnyeli a hősugarakat, fölmelegszik ; ekkor változik át a sugárzó hő érezhetővé és működik az állati és növényi élet föntartására. A föld fölületének átmelegedése első sorban azon szögtől, illetőleg szögnagyságtól függ, mely alatt a sugarak azt találják. Minél merőlegesebben tehát nagyc!>b szög alatt esnek a sugarak, annál erősebb az átmelegedés ; mert annál több hősugarat fog föl ugyanazon nagyságú terület. Ha földünk felülete sík volna, a sarkok felé nem hajlanék, megszűnnék az égövek fölosztása és az egyenlítőtől hason távolban fekvő helyek egyenlő melegségben részesülnének. De ez az eset nem létezik. Az egyenlítőnél, hol a nap sugarai aránylag jóval nagyobb szög alatt érnek a földre, sokkal erősebb az átmelegedés, mint a sarkoknál és