Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1876

nek oly módjai vannak már gyakorlatban, hogy a figyelő állomások a bekövetkező rosz időt táviró segélyével közlik egymással s tudatják a világgal ; s hogy az ilynemű közlések már határozott értékűek, tagadni nem lehet. Csakis ily úton haladva remélhető az időjárástan rendszeres fejlődése, csakis ily uton remélhető fejlettségének azon foka, melynél fogva a bekövetkező időt előre meg lehet határozni, ha nem is több időre, de legalább pár órára vagy legfölebb pár napra ; tehát az, ki hosszabb időre akar időt csinálni, hitelre egyáltalán nem számíthat. Az egy vagy két napra terjedő jóslásoknak alapját a két fő (passzát) szél és változásai képezik. Az éjszakkeleti szél nyáron tiszta és meleg időt, télen pedig tiszta és hideg időt hoz; a délnyugatit ellenben nyáron nedves és hüs, télen pedig meleg időjárás szokta követni. Ha a légsúlymérő (barométer) alásülyed, a szárnyas rovarok igen alant röpködnek, az ég derűit és rajta mint ezüst öv hosszú fehér szalag vonul éjszakról délnek, akkor egész valószínűséggel lehet állítanunk, hogy pár nap múlva borús időjárás következik be; mert az elősorolt tünemények azt jelzik, hogy a délnyugati szél már felettünk van, csakhogy még magasan. Ha Leverrier állítása, mely szerint a délnyugati szelet mindig forgó szél előzi meg, törvény erejére emelkedik, akkor a délnyugati szél bekövetkezését jó előre meg lehet mondani. Sokkal több nehézséggel jár megjósolni a derült vagy borult időt a legközelebbi órára, hasonlóan a dny. szél után az ék.-nek bekövetkezését és viszont. E két passzát szélne k váltakozása annyira szabálytalan, hogy mig egyetlen nap folytában a szélrózsa minden irányán átfutnak, addig máskor heteken át állandóan uralkodnak. A dolgok ily állásával kapcsolatban önkénytelen az a kérdés veti föl magát, mit tarthatunk ama időjárási szabályokról, melyek a naptárok napjaihoz csatolvák, az úgynevezett parasztregulákról és az időjóslás számos más módjáról? Mily alappal birnak ezek és mennyire érdemesek hitelre?