Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1876

— 17 — tozik s csakis a helyi viszonyok váratlan közbejöttével indokolható. A helyi viszonyoknak, különösen a hegységeknek befolyása alatt jönnek létre az egyes tájak saját szelei. Ilyen Schweitzban a Föhn, mely nem egyéb, mint irányától eltérített délnyugati passzát szél. Az alpok déli szük völgyeiben a gyors fölemelkedés által csaknem viharszerü sebességet nyer, páratartalma összesűrűsödik, mi által a déli lejtőkre erős esőt. a hegytetőkre pedig havat hoz; ezzel egyszersmind száraz és hűvös lesz. A tetőkre érkezve ugyanazon irányban tör fölfelé, magával ragadja a mélységek levegőjét; de rögtön megváltoztatva irányát rombolva rohan az éjszaki részekre, itt ismét összesűrűsödik és ismét száraz lesz. Ugyan ily eredetű Olaszországban a Sirocco. A keleteurópai tengerek Bora-ja megváltoztatott éjszakkeleti passzát. Ez a völgyekből fölemelkedve páratartalma nem szenved összesűrítést, tehát erősen lehűl; de épen az igy nyert suly következtében kénytelen a hegység másik részén összesürűsítve alá ömleni és ha most a nyilt tengerre rohan, kiterjed erősen, ismét lehűl és a tenger föltolt hullámait jéggé változtatja. így keletkezik a Harmattan Guineaban ; a Mistral déli Frankhonban. Azonban a szélzászló jelzései maguk nem elégségesek a bekövetkező időjárás megállapítására; egyesíteni kell azokat a légsúlymérő jelzéseivel s csak igy együtt nyernek aztán megbízhatóságot. A gyakorlati élet megszokta a légsúlymérőt úgy tekinteni mint időjóst. Ide vonatkoznak ama föliratok, melyek állásának bizonyos pontjaihoz csatolvák, milyenek : szép, változó és esős idő. Mindezen kifejezéseknek való értéke csak annyi, hogy a légsúlymérő azon állása mellett a jelzett időjárás igen könnyen bekövetkezhetik. Ama szoros összefüggés, mely a hő és hatásai közt

3 2