Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1876

— 12 — az éjszaki félgömbön kezdetben tisztán déli, de később a földnek tengelye körüli forgása miatt nyugati lesz. A déli féltekén a tünemény ellenkező lefolyással bir. A sarki áramot megerősítik: a dagály, melyet a hold hatása alatt keletkező és nyugat felé haladó hullámok eredményeznek és a két keleti szél. melyek a térítők közt uralkodva a vizet nyugatra hajtják. A sarki áramok létezése mellett bizonyítanak egyes tünemények, melyek csakis azokból magyarázhatók, ilyenek: a hőmérsék szokatlan alászállása a tenger kisebb mélységű helyein, midőn a sarki áram azok fölött áthalad, továbbá az egyenlítőnél a viznek fölötte csekély hőmérséke, mely bizonyos mélységnél alig több 0° C.-nál. A sarki áram ellensúlyozására az egyenlítői áram szolgál s ez egyszersmind a leghatalmasabb. Az egyenlítőnél a sarki áram előnyomulása és a gyors párolgás következtében a víz kénytelen a fölszinre törni és áramot alkotni, mely keletről nyugatnak tart. Azonban a szárazföld keleti partjainál ezen irányától eltéríttetik, miközben két áramra bomlik, egyik éjszak felé, másik dél felé halad, de mindkettő a föld forgásának következtében lassan-lassan keletivé változik. — Az egyenlítői áram mintegy 45° szélességben, 2000 meter erőnagysággal és 1 meter sebességgel halad. Az elhajlás után származott áramok közt legnevezetesebb a Golfáram, mely mindig szélesebb kiterjedéssel, de csökkenő sebességgel a kezdetben mintegy 30° C. vizet, a szárazföld nyugati partjaihoz egészen a Spitzbergákig hajtja. A tengeráramoknál nevezetesebb, Europa kedvező időjárásának második tényezője, a légáram vagy közönségesen úgynevezett szél. A légáramok épen ugy a hőnek köszönik keletkezésüket, mint az ismert tengeráramok. A hőmérsék emelkedésével a lég is, miként minden más test, kiterjed, csökkenésével pedig összehúzódik ; az első esetben ritkább, tehát