Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1875

9 — teljesítettek s a nemzetben önkénytelenül uralkodó hangulatnak engedtek, melynél fogva a zsidók iránt, kik vallásukban megmaradtak, gyűlölettel, s azok iránt, kik a ker. vallásra tértek, bizalmatlansággal viseltettek. Nem lehet továbbá tagadni, hogy a zsidók és mórok üldözésében nem csekély szerep jutott az önfentartás ösztönének, és ezen indoknak alkalmasint nagy része volt abban, hogy a katli. királyok az inquisitió behozására határozták el magokat. A veszély nem volt képzelt, hanem nagyon is szembetűnő, mint a mórok többszöri felkelései is bizonyítják. Fönebb már többször is utaltunk a spanyol inquisitió állami jellegére. Annak létrehozása és első tevékenysége azt bizonyítja, hogy az állam hasznának szolgált és valóban eszköz volt a spanyol királyok kezében, mely által a spanyol nemzetiségnek a zsidóság és izlam ellenében győzedelmeskednie kellett. De ezen kivül még más okok is vannak, melyek a spanyol inquisitió politikai jellegét és azt bizonyítják, miért pártfogolták a spanyol királyok ezen intézményt. A főnemesség és főpapság előtt az inquisitió gyűlölt volt, a népnél pedig kedvelt. Ennek oka könnyen felfogható, mivel a két főrend csakhamar belátta, hogy ezen intézmény által oly eszköz találtatott föl , mely által az alattvalók szabadsága korlátoztatni, a főbb rendek hatalma megtöretni és a kormány korlátlan tekintélye a legfőbb mértékben növekedni és gyarapodni fog. S mivel a főbb rendek gyűlölték az inquisitiot, ugy ezek inkább, mint ennek ellenei, sem mint eretnekek üldöztettek; különösen pedig a főpapok mindjárt kezdetben számos pörbe keveredtek az inquisitioval. Az alsóbb rendnél, különösen a néptömegnél az inquisitió két okból volt kedvelt; mivel egyrészt alkalmas eszközt láttak benne a főnemesség önkényének megtörésére, másrészt a tisztavérüek hatalmas fegyverének gondolták a tisztátalanok ellen. Ugyanis nagy nemzeti elkeseredés uralkodott a germán nyugoti góthok és a zsidók s mórok utódai között, s így az utóbbiak ellen hozott legszigorúbb rendszabályok is az előbbiek tetszését kinyerték. így történt, hogy a kasztiliai nép az inquisitiot nemzeti intézménynek tekintette, s e körülménynek tulajdonítható az is, hogy ezen intézmény oly gyorsan és minden nagyobb ellenállás nélkül vert gyökeret Kasztiliában. Máskép állottak az ügyek Arragoniában, hol — ámbár az egyházi inquisitiot már századok óta békével tűrték — valamint Siciliában, mely ekkor Arragoniához tartozott, csak erőszakkal és több lázadás elnyomása után birathatlak a lakosok ezen uj állami inquisitió iránti hódolatra. Hogy mennyire ellene voltak az arragoniak az inquisitionak, kitűnik abból is, miszerint hazájok első inquisitorát, Epila Arbuez Pétert 1485. sept. 15-én meggyilkolták; azonban épen ezen gyilkosság szolgált alkalmul arra nézve, hogy az állam inquisitióját megalapítsa. A spanyol inquisitionak állami jellegét az ujabb korban többen elismerték. így a prot. Ranke a ..Fürsten und Völker von Südeuropa im sechszehnten und siebzehnten Jahrhunderf

1 czímü müvében így ir: „Hires munkát birunk róla (az inquisitioról) Llorentetől, és ha nem hibázok, az általa fölhozott tényekből az tűnik ki, miszerint az inquisitió királyi s csak egyházi fegyverekkel fölszerelt Ítélőszék volt. Először: az inquisitorok királyi tisztviselők voltak. A királyoktól függött őket kinevezni és elbocsátani. A királyi udvari tanácsosok között mindenkor egy inquisitioi tanácsos is volt; valamint más hatóságok, ugy ezek is alá valának vetve a királyi látogatásoknak, és gyakran ugyanazok voltak az ülnökök az inquisitionál, kik a kasztiliai főtörvényszéknél. Másodszor: ezen törvényszék által elkobzott javakból eredő minden haszon a királyra hároinlott,... az elkobzott javak a királyi kincstár egyik rendes jövedelmét képezték... Harmadszor: csak ezen törvényszék által hozatott először rendbe az állam; az uralkodó oly törvényhatósággal birt, mely alól egy grand vagy érsek sem vonhatta ki magát... Miután e törvényszék a király teljhatalmától függött, az inquisitió a királyi hatalom érdekében működött. Azon javakhoz tartozik ez, melyeket ezen (spanyol) kormány az egyháztól elragadván, hatalmassá lett; - értelme és czélja szerint Ítélve nem egyéb, mint politikai intézmény. A pápának érdekében áll működését akadályozni és azt meg is teszi, valahányszor teheti. A királynak pedig érdekében áll azt állandó virágzásban föntartani." — Hasonlóképen ir Leo Henrik is „Világtörténet" czímü munkájában: „Izabella a kasztiliai nemességet és papságot a teljesen tőle függő, a világiak s egyháziak ellen egyaránt irányzott vallási színezetű intézmény — az inquisitió — által tudta akaratára 2