Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1873

— 7 — lókat vagy akár a dicsőség tetőpontján állókat s egyet fognak mindnyájan felelni, azt, hogy nem létezett nemzet, melynek nagyságát nem az erény határozta volna meg/

4 Mit is ér, ha tudományos müveit férfiak képeztetnek, de kiknek szivében a vallástalanság üti föl borzalmas zászlaját! „Numa religionibus et divino jure populum devicit,

u mondja Tacitus és ez által többet tön a város biztosítására, mint akár Ancus kőfalai, akár Brutus zsarnok-irtása, akár Camillus diadalmai! Vallástalanság szülője minden boldogtalanságnak! Vallástalanság rendíté meg a trónokat, vallástalanság szült honárulókat, vallástalanság tiprá el a szent jogokat, vallástalanság dönté gyászos romokba az országokat! Vallástalanság tölti meg a börtönöket, ez készteti az alávalót megölni a nyugalom párnáján békén szendergő honpolgárt; vallástalanság állja útját a becsületes kenyérkeresőnek!... Ezek a vallástalanság szép gyümölcsei! Átkozott a fa, melyen megteremnek!! Az 1806-ik évtől egészen 1850-ig a „Ratio educationis" elvei szerint taníttattak az ifjak. Az 184%-i véres tragoedia egyik jelenetének városunk és annak környéke is színhelyül szolgált. Klapka emlékiratában a többi közt ezeket mondja: „Görgei a központi hadműveleti irodával együtt a peredi csata után annyira elvesztette fejét, hogy minden sürgetések daczára Pöltenberget 12000 emberével az egész osztrák sereg ellen segély nélkül hagyta Győrött s tette ki a bizonyos megveretés veszélyének.*

1 Junius 27-én ugyanis, midőn Görgei Pestről Tatára érkezett az irodához, már volt tudósítása az ellenség mozdulatairól, most tehát valahára gondoskodott Pöltenberg megsegítéséről, de az rajta többé nem segíthetett. E napon Schütte tábornok erős osztrák dandára Marczaltő megtámadására indult. Közeledtére Kmetti ezredes az ihászi pusztán foglalt állomást és d. u. 4 órakor igen heves tüzeléssel fogadta az ellenséget, melynek erős lovassága azonban öt két órai ágyúzás után Pápa felé visszanyomta, bár a nyert előny az osztrákoknak 65 halott és 162 sebesültjébe került. Kmetti Pápán át Veszprémbe vonult... ') stb. Ezen alkalommal, minthogy gymnasiumunk termei is megrakattak sebesültekkel, az előadások megszűntek s az ifjúság szétbocsájtatott. Az 1850-i szept. 7-én az oktatásügyi minister 6737. sz. a. kelt rendeleténél fogva a pápai gymnasium is a behozott szaktanítási rendszer értelmében négy osztályú kisgymnasiummá alakíttatott át, előadási nyelvül a magyar határozatott, s az iskolai év kezdete októberhó l-re tüzelett ki. Ezen új szervezet nyomán a pannonhegyi be— nedekrendi főapátság költségén a szükséges taneszközök is beszereztettek s az intézet kellő számú tanárokkal elláttatott. Az igy rendezett intézet egészen sz. Benedek rendjének kezelésére lett bizva, meghagyatott a rendfőnöknek az igazgató és tanárok kinevezési joga. azon biztosíték mellett, miszerint a magas ministerium a szerzetnek átadott gymnasiumokat nem status intézeteknek, de igenis nyilvánosoknak tekinti s ezek jogával fölruházza, mig a kitűzött föltételeknek megfelelendnek. Ennek következtében Rimely Mihály főapát a már létező igazgató és négy tanár mellé még két tanárt rendelt. Az 1857-ik évben a pápai tanári kar három tagja Füssy Tamás, Vaszary Kolos és Méry Etel Ifjúsági Plutarch"-ot indított meg, melyből hat füzet jelent meg. 1859-ik évben adakozás utján a gymnasium elrongyolt régi zászlója helyébe újat szerzett, melynek beszentelése — zászlóanyául Batthyányi Antónia grófnő kéretvén vala fel — ünnepélyesen történt, az ünnepélyt több főrangú vendég emelé, s a zászlóanya ez alkalomra 200 forint értékű gazdagon himzett zászlószalaggal ajándékozta meg az ifjúságot. A tanuló ifjúság számát illetőleg 1778—1786-ig legkisebb szám 79, legnagyobb szám 123 volt; 1794— 1806-ig legkisebb szám 122, legnagyobb 178; innen 1850-ig legkisebb szám 95, legnagyobb 167; végre innen jelenig legkisebb szám 79, legnagyobb 153. Kerékgyártó. Magyarország története. VII, r. 653. 1. ^wuvxAAAAAA.'WV-