Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1873
A gondviselés, mely kiismerhetlen utakon vezeti az egyeseknek ugy, mint népek életének fonalát a gymnasium elvesztése miatt mély bánatba merült pápai lakosok vigasztalására Esterházy Károly egri püspököt küldé, ki lelke egész erejéből teljesíteni Isten, trón és haza iránti kötelmeit élte főfeladatának tartá. E nagy egyházférfiu, kiről — halála hírére az akkori időben sz. Péter székében ülő VI. Pius igy nyilatkozott: „Meghalt Esterházy Károly, benne nagy püspököt vesztett az anyaszentegyház; 4 4 e nagy honfi, kinek „szent hazafiságát 4 4 Kazinczy annyira magasztalja, nem hagyta soká zárva a gymnasium ajtait, hanem zörgetvén felsőbb helyen, a gymnasium épületét a kir. kamarától 1787-i junius 4-én visszanyerte, kijavíttatta s azt Kelemen György és Rikotty Pál volt pálosok személyében, — kik közül az a felső, ez az alsó osztályokban működött, két tanárral ellátván közhasználatra átadá. Következő 1788—ik év május 25-én, tehát épen Orbán napján déli 12 órakor Orbán János tanácsos házában tüz ütött ki, mely elhamvasztotta a székházat és a gymnasium épületét is; s a tanoda egy évi fenállása után létezni ismét megszűnt. E szerencsétlen eset után Esterházy Károly 1791-ik évi szept. 24-én Ürményi József személynökhöz sajátkezüleg irt levelet intézett, melyben kéri, hogy eszközölje ki a pápai ifjúság oktatására a pálosok visszaállítását; kérelmét a pálosok visszahelyeztetése ügyében az említett szerzeteseknek azon nagy érdemére alapítja, miszerint, mint mondja, Pápára jövetelük alkalmával csak hét egyén volt e városban katholikus, most pedig kétezeren fölül vannak. E lépés, nem különben Pápa mezőváros lakosainak kérelme következtében a helytartótanács 2536. sz. a. kelt tudósításában a gymnasium újbóli fölállítását kegyelmesen megengedi s egyszersmind meghagyja, hogy az el— törlött pálos szerzetesek, kik ezen gymnasiumban már ezelőtt is tanítottak, alkalmaztassanak a három osztályú gymn. vezetésére. Fölhívja tehát a megyés püspököket, hogy ha megyéjükben lelkészkedéssel nem foglalkozó oly volt paulinusok találtatnának, kik már Pápán, vagy másutt tanítottak s nyugdíjuknak a tanulmányi alapból való felemelése mellett a tanításra hajlammal és képességgel birnak, azokat f. 1794-ik évi május 1-ére Pápára utasítsák. Ha pedig ilyenek elegendő számmal május l-ig nem találtatnának, akkor pályázat nyittassék. A gymn. helyiségéül legalkalmasabbnak mutatkozott azon régi ház, mely már a pálos szerzet eltöröltetése előtt is iskola volt; eltörölteté— sük után azonban, mint fönnebb említém, leégett s tető nélkül az idő viszontagságainak és az emberek zsákmányszomjának kitéve elhagyatottan állt. A pápai polgárokat pedig 7616 sz. a. kelt rendeletével utasítja a helytartótanács, hogy az iskola kiigazításához és három nyelvészeti osztályra való elválasztásához szükséges intézkedéseket megtegyék; mert a tanulmányi alap, mely a pápai iskolák beszüntetése által semmit sem nyert, más az alapítók szándékának inkább megfelelő kiadásokkal annyira van terhelve, hogy rendkívüli terheket nem képes viselni. A városi tanács 1794. évi szept. 6dikán az 16989. sz. alatt kelt tudósítás folytán tartott üléséből értesíti Nóvák Krizostom főigazgatót, hogy az iskolaépület a tanév kezdetére teljesen használható állapotba lesz hozva. A helytartótanács tehát 21990 sz. a. kelt rendeletével meghagyja, hogy a legközelebbi tanévvel az iskola megnyittassék; az igazgatói hivatalt Kelemen György volt pálosra ruházza, tanárokul pedig Molnár Eleket a 3—ik, Kemény Antalt a 2—ik, és Szuday Egyedet az 1 —síi osztályra nevezi ki s nyugdíjukon kívül a tanulmányi alapból az igazgató számára 100 frtot, a tanároknak pedig 50—50 frtot s iskolai könyveket rendel. A tanoda nov. 5-én a sz. Lélek segítségül hivása után ünnepélyesen megnyittatott. Ez évben az ifjúság 1 száma a 3-ik osztályban 44; a 2-ikban 30; az elsőben 48, tehát összesen 122 volt. Ugyanezen évben a gymn. tornyába harang is szereztetett. Az igy szervezett, kijavított és a pálosrendii szerzetesek vezetése alá helyezett gymnasium a tanulmányi alapból, egyes jótevők, Pápa városa és az uraság adományaiból tartatott fon egész 1802-ig. 1802-ben I. Ferencz, az igazságos és jólelkű fejedelem, kit a franczia forradalomnak Európán végig nyargalt véres szelleme idejekorán megtanított a népek jogai- és alkotmányainak tiszteletben tartására, igazságos lön az egyház jogai és alkotmánya iránt is, s „Justitia regnorum fundamentum 4 4 jelszavához hiven gyógyítani kezdé azon se—
