Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1873

— oltotta, nem volt férfiú, ki az ifjakat a tudományokra tanította volna, mig végre a 17. században borús láthatára tisztulni kezdett. Voltak ugyanis jeleseink, kik a hosszú időn át pusztított viharok elvonulta után példa, adakozás, befolyás s tettleges közvetlen intézkedés utján visszabüvölték a keresztény honi múzsákat elhagyott lakhelyeikre s a gyászos omladékok közöl, ismét mint phoenix hamvaiból, kiemelkedett szellemi mivelödésüuk parthenonja. A hálás ivadék meghatottan emlegeti a jótevők neveit, kik között méltó helyet foglal el Csáky László gróf várkapitány és Pápa ura. Keresztszegi Csáky László gróf buzgó kalholikus levén az e városban elnyomott, — s mint a hagyomány tartja — már csak hét egyén keblében honoló kath. hitet visszaállítandó 1638-ban három pálos-rendü szerzetes atyát hozott be Pápára azon czélból, hogy ezek folytonos imájukkal úgy, mint keresztény tanaikkal a népnek lelki épülésére szolgáljanak; számukra sajátjából ezer talléron világi lakást vett, mely csak később nyerte szerzetes-ház alakját, valamint szomszéd iskolaépületét is, és pedig részint egyesek kegyes adakozásából, részint az által, hogy az idők viszontagságai folytán elhagyatottságra jutott pálos-rendü egyéb monostorok javai szintén e házhoz csatoltattak. A szerzetnek Pápára behozott lelkes fiai valóban fáradhatlan buzgalommal karolták föl szent hivatásukat s ernyedetlen buzgalommal igyekeztek a kath. vallástól elszakadtakat a római egyház kebelébe visszavezetni; s mig egyrészről a vallás, az isten-ige hirdetésének szent munkájában fáradoztak, másrészről a nevelés nagy munkáját sem hanyagolák el; s igy 1638-ban a harcz lármáját a zsolozsma halk éneke, a fegyverek forgatását a szelidebb érzelmeket keltő tudományok válták föl. A pápai kath. gymn. eredete tehát, mely eleinte csak két osztályból állott, a XVII. század közepére esik. Csáky László, ki 19 évig Pápát zálogban birta, azt jogszerű tulajdonosának Esterházy László grófnak visszaadá, ki után Magyarhon felejthetlen emlékű nádora s a kath. vallás egyik legkitűnőbb bajnoka, a több fejedelmünk által legnagyobb kitüntetésekben s utóbb az első szülöttekre is átszármazó herczegi czimmel fölruházott Esterházy Pál vevé át Pápán a földesúri jogokat. E nagy férfiú alatt, ki, valamint egyrészről Pápán a kath. hitnek újra alapítója, úgy másrészről a tudományok s az ifjúság nevelésének igaz barátja volt, a két osztályból álló kath. gymnasium négy osztályra emeltetett s virágzott ily állapotban 1761-ig. A halhatatlan emlékű mind az egyház, mind a haza ügyei körül érdemdús Esterházy Ferencz alatt a négy nyelvészeti osztályhoz még az ékesszólási és költészeti osztály is csatoltatott, sőt a paulinusok egy régi kézirata szerint, melyben a szerzet provinciálisa által helybenhagyott iskolai törvények is foglaltatnak, itt philosophiát is tanítottak. Az igy szervezett tanintézet hány évig virágzott, s három osztályú paedagogiummá mikor és miért törpült, a rendelkezésünkre álló okmányokból kimutatni nem lehet; annyi azonban bizonyos, hogy 1778-ban már nem volt nagygymnasium. A házi levéltárban ugyanis Országh Lőrincz helybeli igazgatónak 1778-ban kelt kézirata őriztetik, melyben jelentést tesz Niczky Kristóf gróf födireclornak a három osztályú pápai gymnasium tanárairól s az ifjúság számáról ezen évben, mely szerint az 1. osztályban Potyondi Raphael; a il-ban Teberi Tádé; a III-ban Ilőgyészi Lajos pálos-rendü szerzetesek tanítottak. A tanuló ifjúság száma pedig 79 volt. Ugyanezt tanúsítja a gymnasiumnak ilyen köriratu pecsétje is: Sigillum scholae grammaticae Papensis, 1778. Ugyanerről tanúskodik a pálos convent 1779-ben kelt azon kérvénye, melyben a nm. m. k. helytartótanácshoz a pápai paedagogiumnak nagygymnasiummá való emeltetéséért folyamodik. A helytartótanács azonban Mczky Kristóf gróf főigazgató véleményének kikérése után 2856. sz. a. kelt intimatumában a convent kérelmét nem teljesíthetőnek mondja, mert egyrészt semmiféle szükség sem sürgeti, hogy a pápai paedagogium nagygymnasiummá emeltessék, másrészt pedig, mivel nincs biztos alap, honnan a nagygymnas. szükséges kellékek az akkori rendszer követelményeinek megfelelőleg megszerezhetők volnának. Kitűnik tehát ezekből, hogy itt 1778-ban már nem volt nagygymnasium, hanem csak 3 osztályból álló paedagogium, de ez sem virágzott sokáig, mert II. József által 1786-ban márczius 20-án a pálos-szerzet hazánkban eltöröltetvén, a pápai paedagogium is bezáratott.