Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1873

A pápai kath. gymnasium története. I. Nemesl> valónk nem elégszik meg a jelennek és eseményeinek tudásával, hanem vizsgaszemmcl betűzi az ösiratokat, kutatja és keresi az ösvényeket, melyeken visszaszállhasson a messze múltba, hogy olt tud vágyát kielégíthesse. És e munka gyakran édes gyümölcsöket terem! Megismerjük a főszereplőket az emberiség történelmében. meg ezek cselekedeteit, szokásait és erkölcseit; magunknak életszabályokat alkotunk, melyek iránytűül szolgálnak az élet vészes tengerén. Ha már általában fontos a multakat fürkészni, kétszeresen fontos saját multunkat kutatni. Azonban a mily fontos, ép oly nehéz is egyszersmind. Minél inkább távozunk a jelentől, annál kétesebbekké válnak utaink, kiapadnak történelmi forrásaink, s végre láthatárunkra sürü homály ereszkedik, mely gátot vet buvárlatainknak. Ezt tapasztaljuk városunk őskori történelmének kutatása körül is. A nép kegyelete első szt, királyunk emlékével hozza kapcsolatba Pápa városa nevének eredetét. Szent István királyunk szülői Geiza és Sarolta — igy beszéli a monda — e vidéken járván, azon helyen, hol jelenleg Pápa fekszik, állapodának meg, s ilt, Geiza atyai szivét azon édes öröm érte, hogy fia Vajk itt hangoztatá először az atyai — papa — nevet, s innét a Pápa név. Mások azon örömhírtől származtatják e város nevét, mely, midőn II. Sylvester római pápa Asztrik által koronát külde első apostoli királyunknak, a népnek e helyen építkezés végett összegyűlt sokaságát a „pápa" nevének lelkes kiáltozására ragadá: s ed ért a hely, hol építettek — Pápa nevezetet nyert '). Mások szerint végre— s legvalószínűbben— Pápa családi név volt, mely később e városra is átruháztatott. De bárhonnét kapta is szép nevét, annyi bizonyos, hogy 1051-ben már létezett. Midőn ugyanis 111. Henrik az 1051. nyár végén nagyszerű hadjáratot indított Magyarország ellen, Béla vezér intézkedése folytán a magyarok Henrik serege elöl visszavonultak s a császár útjában az élelmi szereket fölégették, ki hajóiról sem kaphatott eleséget: mert a hírnököt, kit Gebhard Győrből a császárhoz küldött, a magyarok elfogták s Gebhard azon kérdésére, váljon mitévő legyen, a császár nevében azt válaszolták, hogy Gebhard vonuljon vissza: mert a császár nagyon erős ellenállásra talált. Gebhard ennek következtében elpusztítván hajóit futásban keresett menedéket. Ezután annál erősebben állottak ellen a császárnak, ki Balaton tava mellett Badacsony hegynél táborozott, s élelmi szerekben nagy hiányt szenvedett. A német sereg állandó csatározások között vonult Pápa irányában Győr felé 2J ; stb. Lélezett tehát már ebben az időben Pápa s osztozott egész mostanig a nemzet jó- és balsorsában. Látta a ílagy Árpádok dicső hőseit s az akkori kor igényei szerint fiait karddal övedzve hozta a haza oltárára áldozatul. Átélte s némi rommaradványokban jelenleg is tanúsítja az egykori nemzet-rabság szomorú korszakát ! Kettős szenvedés és nyomor nehezült ez időben városunkra. 1594. októberben a törökök által elfoglaltatván egyrészről ezek zsarnoksága, másrészről a német katonákkal idehozott vallásujílás erőszakoskodók. Midőn ugyanis a Némethonbói hazánkba is átszivárgott vallásszakadás szelleme Pápa lakóit is megragadá, a kalholikusok megfosztattak egyházuktól s bezáratott a növendékeket írás- és olvasásra oktató kisded tanodájuk, elűzetett lelkipásztoruk... s ily szomorú körülmények között tengődött egész századon át; nem volt férfiú, ki a vallás malasztkegyeit kiosz1) Bél Mátyás véleménye, melyet Pongrácz Gáspár is elfogadott 1733-ban Nagyszombatban kiadott munkájában: Antidotum universale saluberrimum stb. Engel „Geschichte des Uugarischen Reiches" 152 lapon, i#