Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1855
8 míg á fejlődő értelemmel azt a törvények tisztelete, utóbb a szeretet váltja föl. Az iskolai törvények taglalata túlszárnyalná azon szűk kört, melyre e programm halárain belől utasítva vagyok; elég legyen itt annyit fölemlítenem, hogy azok semmit sem hagynak érintetlenül, mit inéllán meglehet várni mindenkitől, ki érdekeit egybeolvasztva a gymnasium feladatával, teljes elszántsággal annak kitűzött czélja felé törekszik. S midőn a tanoda a reája bizott nemzedék oldalán féltékeny Mentor gyanánt áll, tekintete önkénytelenül a család tűzhelye felé fordul, onnan várva részvevő segédkezet, hogy akadálytalanul sőt segíttetve haladhasson a kitűzött czél felé. Ki is tagadhatná a házi nevelés lényeges befolyását? ki nem tudja, hogy a szülék lévén az elsők, kiket a gyermek ismerni, kiket még az öntudatlan hála ösztönénél fogva szeretni tanul, példájok oly vonzerővel bir, mely az iskola legerősebb támaszául , vagy ellenkező esetben — mitől Isten óvjon — leküzdhetlen akadályul szolgálhat. llgyhiszem, minden gyermekbarát jóváhagyásával találkozom, midőn azt óhajtom, hogy a gyermek légköre legyen erkölcsileg tiszta. Ide számítom a jó példát, kétes magaviseletű cselédek távoltartását, és a szülék szigorú felvigyázását a gyermek mulatságait , iskolai tanulmányokon kívüli foglalkozásait, s barátinak megválasztását illetőleg. Ugy hallom s ugy olvasom, hogy évek előtt a családokban átalán — ismét tisztelet a kivételeknek — honosabb volt a vallási szellem ; szerencsében, viszontagságaikban Istenhez emelék szíveiket s naponkint többszöri ájtatosságukat gyermekeikkel végzék, az isteni szolgálatot semmiféle üzlet vagy nyerészkedés kedvéért annál kevésbé kényelemből el nem hagyták, az apa magához fűzve íiát, az anya lánykáját velők hasznos gyakorta épületes könyveket olvastak, társalgásokban minden szót elébb a megfontolás mérlegébe veték. Ily képek lengték a gyermekeket körül, s pedig még azon korban, melyben a gyermek öntudata nélkül szivébe fogadja azoknak szavát, beleilleszkedik azok tetteibe, kiket annyira szeret! s az ily házinevelést igenis tudnók helyeselni, mert így a gyermek nem csak minden jó és szép iránt fogékony kebellel lepne be iskolába, hanem azonföliil a tanoda nem szórná a jó magot kopár földbe, haliogy az otthoni példának hatalmas ereje azt fejlesztené s növesztené. Hogy pedig ily összevágó nevelést, a lélek mélyében gyökerező vallásosságot eszközölnünk nagyon is érdekünkben áll, s csak a vétkes könnyelműség vagy a megrögzött közönbösség teheti magát e kötelmeken tul, ezt illetőleg elég a családok, vagy egész státusok történelmére utalnom. — Nem ritkán azon eset fordul elő, hogy a szülék talán kissé tulélénk gyermekeiket a cselédek közé küldözgetik. Ily eljárás után a szülék sokszor hónapok után oly erkölcsi kinövéseket vesznek észre, melyeknek kezdete, gyarapodása megfejthetlen talány előttök. Nem gondolnak vissza, mily körre utasiták ők magok azokat, kikről szeretetteljes őrszemeiket pillanatra sem kellett volna levenniük. Ezen örökéber figyelemnek a gyermek mulatságaira, foglalkozásaira is ki kell terjeszkednie. Mit kiván a tanoda a szüléktől a tanoncz iskolai kötelességeit illetőleg, arról már szóllottunk; de az ébredő tudvágy ezeken kivül még más olvasmányt is keres. Minden szülő érdekében áll, hogy gyermekei kezében ne forduljanak meg oly könyvek, melyek a kebel nemesebb virágait mérgökkel elhervasztanák. A tanoda az által igyekszik e veszélyt megelőzni, hogy szív,- s észképző iratokból álló ifjúsági könyvtárt állit. Az innen nyert osvasmányok iránt a szülék bizton megnyughatnak; de szigorú figyelem alá vegyenek mindent, mi máshonnan kerül, a tapasztalatlan ifjúság kezébe, nehogy méz helyett, méreg szivárogjon az ártatlan kebelbe. Nem tudom eléggé rosszalni azon eszélytelen eljárást, midőn némelyek minden aggodalom nélkül a legveszélyesbb könyveket hagyják a gyermekek kezében, mi által asztán oly ferde irányi vesz az ifjú egész gondolatmenete, oly veszélyesen tulcsapong képzelmének árja, hogy utóbb nincs tekintély, mely a megeresztett szilajságot féken tartsa.— S ki nem látja, kinem tudja Önök közöl tisztelt szülék, mily vonzerővel bír a gyermekre barátainak utánzásra felhívó