Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1854

Macedoni Sándor befolyása korának szellemvilágára. iTJLinden századnak meg vannak szellemóriásai, kik a történeiben korszakot alkotnak. A Megváltás előtti negyedik századnak — bár Demosthenes, Aristoteles. Epaminondás szinte fényes nevek — kétség kivül legragyogóbb tüneménye macedoni Sándor, mert hirének fénysugarai befuták az akkor ismert világ mind a három részét. Nem szándokunk azonban ez igénytelen sorokban Sándort mint hódítót mutatni föl, és csalatkoznék is kétségen kivül, ki a macedoni hős hadmeneteit csak olyanoknl tekintené, melyek csupán a politicai történetben képeznek korszakot. Öt nem számíthatni Isten azon ostorai közé, miket a' Gondviselés koronként elbizakodott nemzetek fenyitésére bocsát, mert különben diadalainak fénye múlékony csillag gyanánt vonult volna el, mint letűnt Samiramis és Sesostris emléke is, a porlandó köhalmazokkal, hova neveik vésve voltanak. Sándor diadalai magasabb de fájdalom! nem legjobb befolyással voltak társadalmi s értelmi viszonyaira azon hemisphaerának, melyet nagy része gyökerestől fölforgatott. — Roppant terjedelmű birodalma az alapító kora halálával föloszlott ugyan, de hadmenetei tarlós és mély nyomokat hagytak magok után, és e nyomokat mi a' ralláseszmék s nemzeti szokások összeolvasztásában keressük. Azt mondhatná valaki, hogy összeházasítá Európát Ásiával, mint összeházasodni ösztönzé a macedoni phalanx vitézeit a persa nőkkel. De ha mélyebben vizsgáljuk a dolgot, láthatjuk, hogy csak fölhasználva az itt is ott is mutatkozó tévelygéseket és a mindenütt föltalálható szenvedélyeket, némi közös eszméket, szokásokat és legföljebb némi hasonlatosságot de nem boldogságot is idézett elö a népek közt. — Saját szenvedélyei, nemzete előítéletei, és főkép egy lelket ébresztő, és szívet nemesítő vallás hiánya volt az oka, hogy Sándor a meghódított népeket oly sikerrel összeforrasztani nem tudta, mint Nagy Károly s utódai a legkülönbözőbb ajakú, szokású, s izlésü nemzeteket a lassanként fejlődő mivelődés és polgárosodás kapcsai által egyesíti ették. A Granicus, íssus, s Arbela hőse, ki végre Hydaspes partjain emelé föl a győzelmeit hirdető oltá-. rokat, meg volt győződve, hogy egyik legerősebb kapocs a népek közt a közös vallás, s közös vallási szertartások, s ezekből tevékeny élete föladatául tüzé ki, mindenütt, hova fegyvere útat nyitott, a győzők, s legyőzetlek listenségeit összeolvasztani; mert jól tudá, hogy a közös oltárnál, közös áldozatnál nincs e földön erősebb kapocs, — s hogy a hatalma előtt meghajolt népek bizalmát semmi által nem fogja annyira megnyerhetni, mint e varázsigéret által: ,,a ti isteneitek lesznek az én isteneim." E czél könnyebb elérhetését gyakorta több összevágó körülmény segité elő; p. hasonló cullus, hasonló istennevek, s tulajdonok Göröghon s Asia népei között; így Mithra a tűz istene fölismeré magát a görögök Apollójában, s a győzhetlen istenség mysleriumjai mindenütt megünnepeltetlek; Mililta Adonai férjét fölíalálá a görögök Adonisában, Venus férjében. A sinopei Serapia Ptolomeus Soter meghívására Rhacosis helyét foglalá el; Isis megnyitá templomát Mnemosyne leányainak, s a múzsák a pyramidák tövébe menekültek. A fusio egyenes arányban állott a hódítással. Közép Asia képzé az átmenetet; így Armenia csaknem egészen megóvta magát a hellen befolyástól, s híven ragaszkodva a magismushoz, a sok istenségnek szilárdan ellenállott; Zoroaster dualismusa nem tudott a görög istenség ezer alakjaihoz idomulni, s ha idővel Jupiter neve Ormuzdéval egybeolvadt, a tömeg e kettős nevezet alatt inkább a teremtő lényt és a jó elemet tiszteié, mint az olympiai Zeust vagy a Capitolium mennydörgőjét; sőt maga Saturnus neve mindég népszerűtlen átváltozása maradt az áthatlan Zervan, — a határnélküli időnek. Engedékenyebb volt Persis, Babylon. Amott a mágusok hódoltak a görög papoknak; itt a tartomány elveszlé lakosait, palotái romba dőltek, istenszobrai szétszóraUak s köréből a tudományok is kivándoroltak Be1*