Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1850

6 Pindarum quisquis studet imitari Jule ceralis ope dedalaea Nititur pennis vitreo dalurus Nomina ponto. A keresztény anyaszentegyház is, mellynek evangelioma a talentumokat megbecsülni s használtatni parancsolja, a görögök tudományosságát s műveltségét szinte tekintetben és tiszteletben tartotta. Remek müveiket a monostorok csendes lakói uj meg uj leírások s másolatokkal tárták fen; tanodáiban bölcsei, szónokai, költészei magyaráztattak, s a tudományos műveltségre vágyó fiatalság nem egyszer hallá ismételtetni Horácznak ama régi intését: Exemplaria Graeca Nocturna versate manu, versate diurna. Csak hálával > csak elismeréssel tartoztok tehát tauuló ifjak ö Fölsége magas kormányának amaz ujabb rendelete iránt, melly benneteket a görög nyelv tanulására hiv fel, s kötelességtekké teszi, ha korszerű műveltségre vágyódtok, megismerkedni a görög elmék ama szüleményeivel, mellyekre büszke lehet az ember, s mellyek jótékony befolyásának olly sok népek köszönhették polgárosodásukat, s melly által a gondviselés a hajdankor hibás vélemények belátására, és a keresztény igazságok méltánylására számos népeket s országokat elkészíteni kegyeskedett. Tegyetek le hát minden balvéleményt s előitéletet ezen uj szakmány szükségtelensége vagy nehézsége iránt, alant állott akkor az európai műveltség, midőn némelly iskolákban hallani lehetett: „Haec Graeca sunt, nec legi, nec intelligi possunt." Illy gondolkodás nem illik napjainkhoz; századunk haladás korának neveztetik , nem szabad hát tespedni fiatal nemzedéknek, mellyet virító kora, ép ereje, fejlődő tehetségei s mentsége az élet egyéb gondjaitól nógatnak, s különösen köteleznek minden szépnek, nemesnek és hasznosnak ismeretére s tanulására, kortársaitokhoz mondatott egykor kedves ifjak: Qui cupit optatam cursu contingere metam Multa túlit fecitque puer. Fuchs Tamás, történettanár. A pápai sz. bcnedeki al-tanoda történeti vázlata. A pápai kalh. gymnasium eredete azon korba esik, midőn Csáky László gróf várkapitány és Pápa ura a paulinus szerzet néhány tagjait a katholica religio felélesztése és terjesztése tekintetéből Pápára hívta meg, e sz. szerzet olly buzgón karolta fel a térítés és katholika vallásbani nevelés magasztos ügyét, hog}' a háborúk viszontagságai alatt elpusztult kolostoraik jószágának jövedelméből, mellyhez több, főként egyházi jótevők kegyes adakozása járult, kolostort, s gymnasiumot épített, s az uj tanintézet annyi méltánylás, s pártfogásban részesült, hogy a 18 dik században jelesül 1761 évben a négy nyelvtani osztályhoz még az ékesszólási s költészeti osztály is járulf, sőt a paulinusok egy régi kézirata szerint, philosophia is tanitatott; az ekként szervezett tanintézet virágzott a paulinusok rende eltörléséig II. József alatt. A szerzet szüntével a tanoda zárva maradt, a kath. polgárság nagy fájdalmára mind addig, míg Eszterházy Károly gróf egri püspök, s Pápa ura, s egyéb jóakarók közbejárására a város, a gymnasiumi épületet a kir. kamarától visszanyerte, azt kijavittatá, s két tanárral ellátá; utóbb 1794 a magyar helytartó-tanács oct. iO-kén 21990 sz. alatt kelt tudósításánál fogva I Ferencz apostoli király azt al-gymnasiummá alakította, igazgatót, s három tanárt az eltörült paulinusok szerzetéből nevezvén, u. m. Kelemen György, — Molnár Elek, — Kemény Antal, — s Szuday Egyedet, kik a tanulmányi alapból díjaztattak. i