Pápa és Vidéke, 41. évfolyam 1-48. sz. (1944)

1944-05-07 / 19. szám

A Óvd gyermekedet a talált játékoktól! Olasz földön történt. Apró három­négyéves gyermekek játszottak eg\ falu pázsitos mezején. Örültek a gyönyörű napsütéses reggelnek, ­hiszen szegények az egész éjszakát nyirkos óvóhelyen töltötték. Mint színes lepkék ugráltak, táncoltak a harmatos fűben, egymást kergetve. Örvendezve csipogták a szép dal­lamos olasz nyelvet, midőn az egyik aranyszőke tündérke fényes tárgyat pillantott meg a fü között. Oda­szaladt, felvette és kíváncsian né­zegette, kis piskóta ujjaival for­gatta, csavargatta. Hiszen ez apu­káé! Biztosan ö vesztette el! Ezzel szokott írni a papírra — gondolta a kis ártatlanság. Máris futott vele, örülve a megtalált töltőtolínaK, Anyukám! Szép Anyukám! —hívta szaladva édesanyját, midőn apró kis lábai egy kiálló kőben meg­botlottak. Tompa robbanás. Oda­rohanó édesanyja eszét vesztve kapta fel ájult kis gyermekét, kia­bálva segítségért. Percekkel előbb még ragyogó kis szemeit az orvo­sok már* megmenteni nem tudták. Jobb 'kezecskéjének .három ujját amputálni kellett. Az anyán az őrültség tört ki, a család reménysége, féltve őrzött szép kis tündérkéje szárnyaszeget­ten feküdt. Kis fejét aranyglória vette körül. Szemecskéire az örök sötétség borult. Nyugat-Európában,, hol az ellen­Fiú 3/4-es harisnyák SZŐNYEGHYNÉL séges repülők éjjel-nappal óvó­helyre kényszerítik a lakosságot, szártüalan hasonló gyermek­tragédia játszódott le. Az iegyi,k falucska patakjában pap irha jókkal játszottak az örökké vidám, veszedelmet nem ismerő gyermekek. Álmaik a végtelen tenger búvárhajóit keresték, midőn a ö éves kis Kurt egy cipőpasztához hasonló fémdobozt vesz észre a parton feküdni, örömmel nyul fe­léje, felveszi és kis kezeivel igyek­szik kinyitni, örömét a robbanás fagyasztja ajkára. Mindkét kezefeje véres h-úsdarabokká esik széjjel. Egy gyárimukásnő szapora lép­tekkel igyeíkezett a városba mun­kahelyére. Ma reggel kissé elkésett. Otthon is sok volt a dolga, kora hajnalban gyermekei ruháit mosta. Útközben egy játékbabát vesz észre a friss harmatos fűben feküdni. Egy pillanatra megtorpan és arra gondol, hogy milyen jó lesz a kis 1 Lujzikának. Sietve emeli fel, majd menésközben nézegeti, tapogatja. Gondolataiban már kisleányátlátja vele játszani, midőn egy tompa robbanás hangos sikolyba fojtotta örömét. Véresen fekve találtak rá néhány óra múlva. A talált baba kioltotta nemes életét. Eg}* juhászbojtár legeltetés köz­ben rátalált egy . fénylő palackra. Leült vele az erdő szélére, nézegeti, vizsgálgatja. Hiszen ez nem üveg, hanem bádog! Felírás is van rajta. Vájjon mi lehet benne? Ily gondo­latok sürgetik a fémpalack felnyi­tására. Csavargatja a palack nya­kát, midőn az kezei között fel­Megeíepdisét szolgálja egy művészi féRy&ép a KflRCZöGI műteremből. j Olcsó igazolPáHyjiépeli Fotofeőpia készítés! 1 Kossuth L u. 32. (A postása! szemben.) robban, kezeit, jobbkarját és mel­lét számtalan szilánk járja át. Mjre rátaláltak, holtan feküdt vértől átitatott tarisznyáján. Árván maradt puli kutyája hozta oda a segítő embereket, de már későn. Tovább nqm sorolom fel azt a sok-sok szoanorú esetet, amelyek­ebben a ,borzalmas világégésben nap, mint nap lejátszódna. Szol­1 'gáljanak a fent említett esetek intő ; példaként mindenki készére. | Legyünk résen! Övjuk egymást hasonló tragédiáktól, terjesszük lép­ten-nyomon : Vigyázz magadra, vigyázz a gyermekeidre! Ne nyúlj sem­miféle tárgyhoz, ami a föl­„dön fekszik!; Gyermekeidet pé­kig ne hagyd egyedül, oktasd naponta, hogy ne nyúljon sem­mihez., legyen az bármilyen tárgy! Az ilyen talált gyanús tárgyakat őriztessük, és azonnal jelentsük be a rendőrségnek, csendőrségnek, ha­tóságnak. Ma játékbabát, töltőtollat, fém­palackokat, dobozokat, pénztárcá­A pápai járási és városi mezőgazdasági bizottságok közgyűlése Jó minőségű béby árúk SZŐNYEGHYNÉL kat és egyéb tárgyakat, holnap használati cikkeket fognak hasonló gyilkoló célból ledobálni. Találtak mát mjérgezett szappant, amelyet a, mérgezett csokoládé, cukorkák és egyéb tetszetős kivitelben gyár­tott,. .ftiérgezett anyagok követhet­nek. Legyünk résen! Ellenségeink nem válogatnak a pusztító eszközökben. Őrök szégyene marad korunknak, hogy akadtak magukat kultúr né­peknek nevező hadviselő államok, amelyek a legelvetemültebb módon és a legaljasabb gyávasággal gyil­kolnak, pusztítanak ártatlan embe­reket, nőket és gyermekeket. Résen leszünk! Törseök Károly. c4, repiilúqip K>amiaJtJi Qnire,. Süviilt az ég, a föld is feljajong, a lég kigyúl és zöldesen forog és ráng a fű, a por ragyogni kezd: dörögve járnak már a mótorok. Mint ös lovas, feszeng a bőr ruhás pilóta, bátran, futva jött elő, egy mozdulat s a büszke szárny alatt már megtolul, zeng, reszket az erő. Köröskörül figyelmes ágaik egymásre ejtve bámulnak a fák, csodára nyíló, titkot álmodó gyúlt szemmel néz a láncos, rab világ. Ezerszer látták, mégis epedőn szomjúhozzák, hogy jöjjön a csoda: villámló szárnnyal vágjon a titán az ég felé, hol fény zúg, fel, oda ! S az izgalomban remegő világ feszül, kiált: „Most! itt'a pillanat !" Vad, boldog kínban tompán felhörög s már száguld, nyög, sír, fényt és port [ragad. Bősz, láthatatlan, őrjöngő csatát vív érte, csattog, reng a föld s az ég s ó, diadal! már illan, felsuhan, mennyei lángban felragyogva ég. Utána kapna még a durva föld: , az ég felé fú, szürke port okád. Ám érte izgul fü, fa, fény, virág s a kő is törli izzadt homlokát. Minden kacag, sir, egymásra tekint, feltüzelnek a haldokló színek s a dolgok, fák, virágok ajkain diadalittas boldogság liheg. S míg testvérük, a szárnyas, könnyű gép a láthatatlan égbe tűnve zúg, meggörnyedve sziszeg, lapul, mered s szégyenben ég a föld, a vén, hazúg 5 a fáradt, tompa földi tér helyett az égre int és szól egy furcsa kő: „Testvéreim, mi bús-rabok vagyunk, a boldog, áldott egyedül csak ő." A pápai járási és Pápa m. városi mezőgazdasági bizottságok április 28-án tartották együttes közgyűlé­süket Pápán a Levente-Otthonban Szabadhegy Elemér m. kir. gazda­sági; főtanácsos elnöklete alatt. A közgyűlés az elnök indítványára táviratban üdvözölte dr. Buda Ist­vánenyingi főszolgabírót főispánná történt kinevezése alkalmából, dr. Mesterházy Eerenc távozó főispán­nak pedig hosszú főispáni műkö­dése alatt a gazdák ügyeinek fel­karolásáért köszönetét nyilvání­totta. Az elnök megnyitó beszédében a háborús mezőgazdasági helyzetet vázolta, a gazdákat fokozott ki­tartó munkára buzdítva. —- Erélye­sen visszautasította azt a vádat, hogy a kisgazdák terményeiknek nagy részét a fekete piacon értéke­sítik, hiszen ez nem is lehetséges, mert a terménybeszolgáltatási kö­telesség olyan terhet ró a gazdára, hogy annak teljesítése ,után ter­ménye nem is maradhat. - Meleg szavakkal üdvözölte dr. Mohácsy Lajos ev. esperes, bizottsági tag, kamarai elnököt abból az al­kalomból, hogy a Kormányzó Ur Őfőméltósága érdemeinek elismeré­séül a m. kir. kormányfő tanácsosi címmel tüntette ki. — Mihály Sán­dor m. kir. gazdasági főfelügyelő az 1'944. évi állatösszeírás eredmé­nyét ismertette és ezzel kapcsolat­S ban az apaállat hiányokról tett je­lentést. Tárgyalta a közgyűlés-a Kamara indítványát: a szalmás gabonának és elcsépelt gabonának az ellensé­ges légi erő által okozható tűz el­len való megvédését. • Ezzel kap­csolatban a közgyűlés abból a cél­ból, hogy a cséplések a falukon és szérűkön kívül minél elszórtabban történhessenek, arra kérte a Kama­rát, hogy a villanymotorokhoz több kábelt eszközöljön ki, a nagyobb | gazdaságok részére, — melyek vil­lanycséplésre rendezkedtek be több cséplési szenet, hogy gőzerő­i vei is csépelhessenek. A honvé­delmi szolgálatot teljesítő igazolt cséplőgépészeknek a cséplés befe­jeztéig való szabadságolása iránt terjesztett javaslatot a közgyűlés a Kamara elé. Megnyugvással vette tudomásul a közgyűlés dr. Szent­; imrey Sándor járási főszolgabíró­nak azon bejelentéseit, hogy az ál­lami építkezéseknél foglalkoztatott munkások a hivatalosan megállapí­tottnál nagyobb munkabért nem kaphatnak, továbbá, hogy az egész járásban az aratási és cséplési munkák biztosítva vannak. Töp­ler Ernő kirendeltségvezető az idő­szerű kormányrendeleteket és ka­marai akciókat ismertette. Nagyjelentőségű szociális kormányrendelet A kormány szociális programm­jának megfelelően célul tűzte ki a dolgozó társadalomról és elsősor­ban a széles alsóbb néprétegekről való szociális gondoskodás kiter­jesztését és a gondoskodás mértéké­nek a változott viszonyokhoz való alkalmazását. Ezen a téren je­lentős lépés az a kormányrendelet, amely a mezőgazdasági társada­lombiztosítás körében a szociális gondoskodást újabb néprétegekre terjeszti ki és a szolgáltatások eme­lését, valamint a szolgáltatásokra vonatkozó jogosultság méltányo­sabb megállapítását rendeli el. Az 1640/1944. M. E. számú kormányrendelet számos intézke­dést' tesz ebben az irányban. Ki­terjeszti a baleseti biztosítási köte­lezettséget az aratómunkásokra, az ipari társadalombiztosítás körébe nem tartozó erdei munkásokra és* napszámosokra, a legalább egy hó­napra leszerződött összes gazda­sági munkavállalókra és a gazda­sági gépek mellett nem bérmun­kásként dolgozó összes szemé­lyekre, mint például az egymást kisegítő gazdákra is. Baleset bekövetkezése esetén az OMBI íeddig csak akkor adhatott kártalanítást, ha a beleset időpont­jában érvényes biztosítás állott fenn. Ez súlyos hátrányt jelentett a balesetet szenvedők részére, de sok­esetben rendkívüli anyagi megter­helés származott ebből a biztosítást elmulasztó munkaadó számára is. A biztosítottak szociális érdekvé­delme érvényesül a kormányrende­let intézkedésében, amely szerint a baleset bekövetkezése után az OMBI a szolgáltatásokat ezentúl haladék­talanul nyújtja, tekintet nélkül arra t hogy egyébként a biztosítási köte­lezettség alá eső munkavállaló biz­tosítva volt-e, vagy sem. Ha a munkaadó a kötelező biztosítást elmulasztotta, akkor természetesen tartozik az OMBI-nak megtéríteni a kártalanítás költségeit. Belevonja e rendelet a gaz­datiszti nyugdíjbiztosításba a gaz­dasági altiszteknek tekintendő sze­mélyeket, vagyis azokat, akik nem gazdatisztek ugyan, de az egyszerű gazdasági munkavállalókénál ma­gasabbrendű, vagy bizalmi jellegű gazdasági munkát végeznek, mint pl. béresgazda, magtáros gazda stb. Ezeket az utóbbiakat a rendelet ki­emeli a gazdasági cselédek és mun­kások öregségi biztosításából és ré­szükre megnyitja a gazdatiszti öreg­ségi, rokkantsági és haláleseti biz­tosítást. A kormányrendelet egész­ségvédelmi szociális intézkedést is tartalmaz és ennek anyagi előfelté­telét biztosítja az időelőtti megrok­kanás megelőzésére szolgáló alap rendszeresítésével. Eddig az egy hétnél rövidebb időre alkalmazott gazdasági mun­kavállaló (napszámos) maga volt köteles öregségi biztosításáról gon­doskodni és mulasztása öreg ko­rára nehéz helyzetbe hozhatta volna. A rendelet gyakorlati újítást hoz, amennyiben intézkedik arról, hogy ezentúl minden esetben a munka­adó köteles az öregségi biztosítási járulékbélyegeknek a munkavállaló biztosítási könyvébe való bera­gasztásáról gondoskodni, de ter­mészetesen/ a bélyegek ellenérté­két a munkavállaló béréből levon­hatja. A rendelet szerint a gazdasági munkavállaló özvegye ezentúl ak­kor is részesül járadékban, ha férjé­nek hosszas betegsége miatt a biz­tosítási járulék az előírt mértékben leróható nem volt. Végül a rendelet a részesmun­káknál az öregségi biztosítási járu­lék átalányszerű lerovását lehetővé teszi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom