Pápa és Vidéke, 41. évfolyam 1-48. sz. (1944)

1944-05-07 / 19. szám

A Óvd gyermekedet a talált játékoktól! Olasz földön történt. Apró háromnégyéves gyermekek játszottak eg\ falu pázsitos mezején. Örültek a gyönyörű napsütéses reggelnek, hiszen szegények az egész éjszakát nyirkos óvóhelyen töltötték. Mint színes lepkék ugráltak, táncoltak a harmatos fűben, egymást kergetve. Örvendezve csipogták a szép dallamos olasz nyelvet, midőn az egyik aranyszőke tündérke fényes tárgyat pillantott meg a fü között. Odaszaladt, felvette és kíváncsian nézegette, kis piskóta ujjaival forgatta, csavargatta. Hiszen ez apukáé! Biztosan ö vesztette el! Ezzel szokott írni a papírra — gondolta a kis ártatlanság. Máris futott vele, örülve a megtalált töltőtolínaK, Anyukám! Szép Anyukám! —hívta szaladva édesanyját, midőn apró kis lábai egy kiálló kőben megbotlottak. Tompa robbanás. Odarohanó édesanyja eszét vesztve kapta fel ájult kis gyermekét, kiabálva segítségért. Percekkel előbb még ragyogó kis szemeit az orvosok már* megmenteni nem tudták. Jobb 'kezecskéjének .három ujját amputálni kellett. Az anyán az őrültség tört ki, a család reménysége, féltve őrzött szép kis tündérkéje szárnyaszegetten feküdt. Kis fejét aranyglória vette körül. Szemecskéire az örök sötétség borult. Nyugat-Európában,, hol az ellenFiú 3/4-es harisnyák SZŐNYEGHYNÉL séges repülők éjjel-nappal óvóhelyre kényszerítik a lakosságot, szártüalan hasonló gyermektragédia játszódott le. Az iegyi,k falucska patakjában pap irha jókkal játszottak az örökké vidám, veszedelmet nem ismerő gyermekek. Álmaik a végtelen tenger búvárhajóit keresték, midőn a ö éves kis Kurt egy cipőpasztához hasonló fémdobozt vesz észre a parton feküdni, örömmel nyul feléje, felveszi és kis kezeivel igyekszik kinyitni, örömét a robbanás fagyasztja ajkára. Mindkét kezefeje véres h-úsdarabokká esik széjjel. Egy gyárimukásnő szapora léptekkel igyeíkezett a városba munkahelyére. Ma reggel kissé elkésett. Otthon is sok volt a dolga, kora hajnalban gyermekei ruháit mosta. Útközben egy játékbabát vesz észre a friss harmatos fűben feküdni. Egy pillanatra megtorpan és arra gondol, hogy milyen jó lesz a kis

1 Lujzikának. Sietve emeli fel, majd menésközben nézegeti, tapogatja. Gondolataiban már kisleányátlátja vele játszani, midőn egy tompa robbanás hangos sikolyba fojtotta örömét. Véresen fekve találtak rá néhány óra múlva. A talált baba kioltotta nemes életét. Eg}* juhászbojtár legeltetés közben rátalált egy . fénylő palackra. Leült vele az erdő szélére, nézegeti, vizsgálgatja. Hiszen ez nem üveg, hanem bádog! Felírás is van rajta. Vájjon mi lehet benne? Ily gondolatok sürgetik a fémpalack felnyitására. Csavargatja a palack nyakát, midőn az kezei között felMegeíepdisét szolgálja egy művészi féRy&ép a KflRCZöGI műteremből. j Olcsó igazolPáHyjiépeli Fotofeőpia készítés! 1 Kossuth L u. 32. (A postása! szemben.) robban, kezeit, jobbkarját és mellét számtalan szilánk járja át. Mjre rátaláltak, holtan feküdt vértől átitatott tarisznyáján. Árván maradt puli kutyája hozta oda a segítő embereket, de már későn. Tovább nqm sorolom fel azt a sok-sok szoanorú esetet, amelyekebben a ,borzalmas világégésben nap, mint nap lejátszódna. Szol1 'gáljanak a fent említett esetek intő ; példaként mindenki készére. | Legyünk résen! Övjuk egymást hasonló tragédiáktól, terjesszük lépten-nyomon : Vigyázz magadra, vigyázz a gyermekeidre! Ne nyúlj semmiféle tárgyhoz, ami a föl„dön fekszik!; Gyermekeidet pékig ne hagyd egyedül, oktasd naponta, hogy ne nyúljon semmihez., legyen az bármilyen tárgy! Az ilyen talált gyanús tárgyakat őriztessük, és azonnal jelentsük be a rendőrségnek, csendőrségnek, hatóságnak. Ma játékbabát, töltőtollat, fémpalackokat, dobozokat, pénztárcáA pápai járási és városi mezőgazdasági bizottságok közgyűlése Jó minőségű béby árúk SZŐNYEGHYNÉL kat és egyéb tárgyakat, holnap használati cikkeket fognak hasonló gyilkoló célból ledobálni. Találtak mát mjérgezett szappant, amelyet a, mérgezett csokoládé, cukorkák és egyéb tetszetős kivitelben gyártott,. .ftiérgezett anyagok követhetnek. Legyünk résen! Ellenségeink nem válogatnak a pusztító eszközökben. Őrök szégyene marad korunknak, hogy akadtak magukat kultúr népeknek nevező hadviselő államok, amelyek a legelvetemültebb módon és a legaljasabb gyávasággal gyilkolnak, pusztítanak ártatlan embereket, nőket és gyermekeket. Résen leszünk! Törseök Károly. c4, repiilúqip K>amiaJtJi Qnire,. Süviilt az ég, a föld is feljajong, a lég kigyúl és zöldesen forog és ráng a fű, a por ragyogni kezd: dörögve járnak már a mótorok. Mint ös lovas, feszeng a bőr ruhás pilóta, bátran, futva jött elő, egy mozdulat s a büszke szárny alatt már megtolul, zeng, reszket az erő. Köröskörül figyelmes ágaik egymásre ejtve bámulnak a fák, csodára nyíló, titkot álmodó gyúlt szemmel néz a láncos, rab világ. Ezerszer látták, mégis epedőn szomjúhozzák, hogy jöjjön a csoda: villámló szárnnyal vágjon a titán az ég felé, hol fény zúg, fel, oda ! S az izgalomban remegő világ feszül, kiált: „Most! itt'a pillanat !" Vad, boldog kínban tompán felhörög s már száguld, nyög, sír, fényt és port [ragad. Bősz, láthatatlan, őrjöngő csatát vív érte, csattog, reng a föld s az ég s ó, diadal! már illan, felsuhan, mennyei lángban felragyogva ég. Utána kapna még a durva föld: , az ég felé fú, szürke port okád. Ám érte izgul fü, fa, fény, virág s a kő is törli izzadt homlokát. Minden kacag, sir, egymásra tekint, feltüzelnek a haldokló színek s a dolgok, fák, virágok ajkain diadalittas boldogság liheg. S míg testvérük, a szárnyas, könnyű gép a láthatatlan égbe tűnve zúg, meggörnyedve sziszeg, lapul, mered s szégyenben ég a föld, a vén, hazúg 5 a fáradt, tompa földi tér helyett az égre int és szól egy furcsa kő: „Testvéreim, mi bús-rabok vagyunk, a boldog, áldott egyedül csak ő." A pápai járási és Pápa m. városi mezőgazdasági bizottságok április 28-án tartották együttes közgyűlésüket Pápán a Levente-Otthonban Szabadhegy Elemér m. kir. gazdasági; főtanácsos elnöklete alatt. A közgyűlés az elnök indítványára táviratban üdvözölte dr. Buda Istvánenyingi főszolgabírót főispánná történt kinevezése alkalmából, dr. Mesterházy Eerenc távozó főispánnak pedig hosszú főispáni működése alatt a gazdák ügyeinek felkarolásáért köszönetét nyilvánította. Az elnök megnyitó beszédében a háborús mezőgazdasági helyzetet vázolta, a gazdákat fokozott kitartó munkára buzdítva. —- Erélyesen visszautasította azt a vádat, hogy a kisgazdák terményeiknek nagy részét a fekete piacon értékesítik, hiszen ez nem is lehetséges, mert a terménybeszolgáltatási kötelesség olyan terhet ró a gazdára, hogy annak teljesítése ,után terménye nem is maradhat. - Meleg szavakkal üdvözölte dr. Mohácsy Lajos ev. esperes, bizottsági tag, kamarai elnököt abból az alkalomból, hogy a Kormányzó Ur Őfőméltósága érdemeinek elismeréséül a m. kir. kormányfő tanácsosi címmel tüntette ki. — Mihály Sándor m. kir. gazdasági főfelügyelő az 1'944. évi állatösszeírás eredményét ismertette és ezzel kapcsolatS ban az apaállat hiányokról tett jelentést. Tárgyalta a közgyűlés-a Kamara indítványát: a szalmás gabonának és elcsépelt gabonának az ellenséges légi erő által okozható tűz ellen való megvédését. • Ezzel kapcsolatban a közgyűlés abból a célból, hogy a cséplések a falukon és szérűkön kívül minél elszórtabban történhessenek, arra kérte a Kamarát, hogy a villanymotorokhoz több kábelt eszközöljön ki, a nagyobb | gazdaságok részére, — melyek villanycséplésre rendezkedtek be több cséplési szenet, hogy gőzerői vei is csépelhessenek. A honvédelmi szolgálatot teljesítő igazolt cséplőgépészeknek a cséplés befejeztéig való szabadságolása iránt terjesztett javaslatot a közgyűlés a Kamara elé. Megnyugvással vette tudomásul a közgyűlés dr. Szent; imrey Sándor járási főszolgabírónak azon bejelentéseit, hogy az állami építkezéseknél foglalkoztatott munkások a hivatalosan megállapítottnál nagyobb munkabért nem kaphatnak, továbbá, hogy az egész járásban az aratási és cséplési munkák biztosítva vannak. Töpler Ernő kirendeltségvezető az időszerű kormányrendeleteket és kamarai akciókat ismertette. Nagyjelentőségű szociális kormányrendelet A kormány szociális programmjának megfelelően célul tűzte ki a dolgozó társadalomról és elsősorban a széles alsóbb néprétegekről való szociális gondoskodás kiterjesztését és a gondoskodás mértékének a változott viszonyokhoz való alkalmazását. Ezen a téren jelentős lépés az a kormányrendelet, amely a mezőgazdasági társadalombiztosítás körében a szociális gondoskodást újabb néprétegekre terjeszti ki és a szolgáltatások emelését, valamint a szolgáltatásokra vonatkozó jogosultság méltányosabb megállapítását rendeli el. Az 1640/1944. M. E. számú kormányrendelet számos intézkedést' tesz ebben az irányban. Kiterjeszti a baleseti biztosítási kötelezettséget az aratómunkásokra, az ipari társadalombiztosítás körébe nem tartozó erdei munkásokra és* napszámosokra, a legalább egy hónapra leszerződött összes gazdasági munkavállalókra és a gazdasági gépek mellett nem bérmunkásként dolgozó összes személyekre, mint például az egymást kisegítő gazdákra is. Baleset bekövetkezése esetén az OMBI íeddig csak akkor adhatott kártalanítást, ha a beleset időpontjában érvényes biztosítás állott fenn. Ez súlyos hátrányt jelentett a balesetet szenvedők részére, de sokesetben rendkívüli anyagi megterhelés származott ebből a biztosítást elmulasztó munkaadó számára is. A biztosítottak szociális érdekvédelme érvényesül a kormányrendelet intézkedésében, amely szerint a baleset bekövetkezése után az OMBI a szolgáltatásokat ezentúl haladéktalanul nyújtja, tekintet nélkül arra

t hogy egyébként a biztosítási kötelezettség alá eső munkavállaló biztosítva volt-e, vagy sem. Ha a munkaadó a kötelező biztosítást elmulasztotta, akkor természetesen tartozik az OMBI-nak megtéríteni a kártalanítás költségeit. Belevonja e rendelet a gazdatiszti nyugdíjbiztosításba a gazdasági altiszteknek tekintendő személyeket, vagyis azokat, akik nem gazdatisztek ugyan, de az egyszerű gazdasági munkavállalókénál magasabbrendű, vagy bizalmi jellegű gazdasági munkát végeznek, mint pl. béresgazda, magtáros gazda stb. Ezeket az utóbbiakat a rendelet kiemeli a gazdasági cselédek és munkások öregségi biztosításából és részükre megnyitja a gazdatiszti öregségi, rokkantsági és haláleseti biztosítást. A kormányrendelet egészségvédelmi szociális intézkedést is tartalmaz és ennek anyagi előfeltételét biztosítja az időelőtti megrokkanás megelőzésére szolgáló alap rendszeresítésével. Eddig az egy hétnél rövidebb időre alkalmazott gazdasági munkavállaló (napszámos) maga volt köteles öregségi biztosításáról gondoskodni és mulasztása öreg korára nehéz helyzetbe hozhatta volna. A rendelet gyakorlati újítást hoz, amennyiben intézkedik arról, hogy ezentúl minden esetben a munkaadó köteles az öregségi biztosítási járulékbélyegeknek a munkavállaló biztosítási könyvébe való beragasztásáról gondoskodni, de természetesen/ a bélyegek ellenértékét a munkavállaló béréből levonhatja. A rendelet szerint a gazdasági munkavállaló özvegye ezentúl akkor is részesül járadékban, ha férjének hosszas betegsége miatt a biztosítási járulék az előírt mértékben leróható nem volt. Végül a rendelet a részesmunkáknál az öregségi biztosítási járulék átalányszerű lerovását lehetővé teszi.