Pápa és Vidéke, 41. évfolyam 1-48. sz. (1944)
1944-03-12 / 11. szám
fÁPA ÉS YIDÉm 2 1944. március 12, vasárnap kodnunk kel! a nagyhatalmak teremtette Helyzetékhez? A tényekből olyan tanulságot vonhatunk le, amely további cselekvéseinket döntően meghatározza. Ez a nagy igó/ság pedig a görög Fiaton tétele, hogy emberi közösség, állam, erkölcsi eszmék nélkül nem alakulhat meg és nem állhat fenn. Ha közben államérdekből háttérbe is szorulnak az erkölcsi szempontok, azok végső elemzésben meg nem kerülhetők. De tartósan csak azok az erkölcsi eszmék itatnak és érvényesülnek, amelyek valamely nemzet saját értékei. Fzek az eszmék pedig az "-adottságok, a kedvező és kedvezőtlen hatások okos mérlegeléséből, a sajátos népi Öntudatból fakadnak és egyéni vonást adnak a nemzetnek. Nekünk magyaroknak pedig ilyen saját irányító és fenntartó erkölcsi eszméink vannak, amit a legjobban az igazol, hogy a külföld előtt meg-nemértett nép vagyunk. Amikor erről panaszkodunk, tulajdonképpen sajátos, magyar egyéniségünkkel dicsekedünk! Ehhez kell igazíodnr és akkor kezünkben vau fennmaradást/lik záloga! . A kételkedőknek és eltévelyedettekuek pedig Apponyi Albert szavait idézzük: Engedjék meg, uraim, hogy azt tanácsoljam: ne veszélyeztessék örökségünknek legjobb részét, az erkölcsi fölényt az erőszak fegyverének alkalmazásával! — yv WWW ! '. Wl^ WMVWlVV VWWWW W Szigorúan ellenőrzik az anyaggazdálkodást Az Ipari Anyaghivatal sűrűn megejtett vizsgálatai alapján ócskavas- és fémkészletek nem előírásszerű felhasználása, illetve e készletek bejelentésének elmulasztása miatt súlyos büntetéseket róttak ki. A háborús, ^anyaggazdálkodás megkívánja, Ij^gy. JlJfj^J^sek. által kiadott rendelkezések legpontosabban betartassanak. Fűnek érdekében az Ipari Anyaghivatal sűrűn végzi most az"ellenőrzéseket és erélyes vizsgálatokkal tisztázza, hogy az érdekeltek eleget téttek-e kötelezettségüknek. E kötelezettség az ócskavas- és fémkészletek felhasználásával, továbbá ezeknek a rendeleti utasításoknak megfelelő bejelentésével kapcsolatos. Válasz Dr. Kopek Imre „Nagyon ízléstelen volt,, címen megjelent nyílt levelére. A Pápa és Vidéke március 5-i számában »Nagvon ízléstelen volt« című nvilt levelére válaszolva, első sorban is »megrovását« visszautasítom annál is inkább, mivel az, amit Ön »apacstanyának« minősített, az egy pompásan kivitelezett cári orosz tiszti kaszinó díszterme, a »félmeztelen bacchánsnő* viszont orosz nemzeti viseletbe öltözött és egyáltalán nem ölelkező táncosnő volt, a jelenet pedig, amint azt a feliratok' félreérthetetlenül jelezték, részét képezte. Victor Sardou világsikerű művészi szép drámájának, Fedorának. Még csak azt kívánom megjegyezni, hogy a mozgószínház közönsége minden műsorban a főfilmen kívül jogosan igényt tart űgv a következő film előzetes bemutatójára, mint az esedékes híradóra, ami az előzetest ez esetben is követte. Pápa, 1944. március 6. Karczag Endre mozgószínház igazgató. Megbizhatő, jó bizonyítványokkal rendelkező leányt keresek csendes háztartás vezetésére, főzéshez s az összes házi teendők elvégzéséhez. Cím megtudható a Pápa és Vidéke kiadóhivatalában (Korvin-u. 3. sz. d. e. 9—12-ig.)Jellachkh betörésének hatása Pápán 1848. szept. 14-én Jellachics József horvát bán átlépte a Drávát. Pápán a betörés hírére különböző hírek terjedtek el. Beszéltek kirabolt uraságokról, felperzselt falvakról, karóba húzott és kivégzett emberekről. Különösen felingerelték a kíváncsiságot a vörös köpenyes »serezsánok<< és ezeknek ellenállhatatlan rablóvágya. Jellachics Székesfehérvár környékén csúfos vereséget szenvedett. Pápán Hunkár Antal főispán, kormánybiztos a Griff vendéglő sarkánál hordóra állva ismertette a pápaiakkal a várható eseményeket. A sok rémhírtől felkavart város nyugalmát a beszéd ínég jobban felizgatta. A főispán ugyanis intette a pápaiakat, hogy holmijukat ássák el, vagy biztos helyre rejtsék el. Figyelmeztette a nőket, hogy az esetleg erre felé vonuló ellenség elől biztos helyre távozzanak. Ezekben a napokban városunkból megindult a népáradat. Sokan vidékre távoztak. Legtöbben azonban a Bakonyban kerestek biztos menedéket. , Rövidesen azonban megérkezett a hír, hogy az országot elhagyó Jellachics nem Pápa felé, liauem Qvőr irányába vonul. Volt örömrivalgás és harci készség! A megváltozott hangulatban érdekes esemény történt. Győr környékén elfogott horvátokat hoztak az ugodi kocsisok Pápára. Alig lehetett a felizgatott kedélyeket megnyugtatni, hogy a három fogoly horvátot le ne mészárolják. Még nagyobb volt az izgalom, amikor városunkon keresztül több horvát foglyot szállítottak Komáromba. A kíváncsi lakosság valósággal elözönlötte az útvonalakat. Mindenki látni akarta a horvát foglyokat. Jellachicsfmég Győrben mulatott, amikor október 4-én a pápai nemzetőrség parancsot kapott, hogy Győr felé induljon. Nehéz volt az elindulás, mert előző héten Jánosháza és Celldömölk felé hiábavaló, fárasztó kivonuláson vett részt. A pápai i,iemzejőrség október 5-én érkezett meg Győrbe. Jellachics ekkor már Aloson és Óvár közötl táborozott. Győrben zeneszóval és nagy ünnepséggel fogadták a > fel szabad ító« pápaiakat. A magyar sereg többi csapata csak október 6-án érkezett Győrbe. Két napig tartó mulatozással és ünnepségekkel tették felejthetetlenné Győr felszabadulását. Győrből október 8-án indult el a magyar sereg. A pápai nemzetőrök a sereg jobbszárnyát alkották. Aznap Hecsérnél, a Kisduna mellett vertek tábort. Megemlítésre méltó hangulatos eset történt a pápaiakkal. A nemzetőrök nem ismerve a tábori élet csínjait, vasfazekaikat két cöveken függő fadorongra akasztották. A nagy tűzben azonban a fadorong elégett és a jó gulyáshús a tűzbe esett. A szakácsok azonban megoldották a helyzetet. A húst gyorsan összeszedték és újra elkészítették a gulyást. Itt tanultak meg azután katlant csinálni földből. Nem is fordult elő több ilyen hangulatos konyhai ese't! Október 9-én óvárott, a következő nap pedig Miklósfalván vertek tábort. A rendkívüli hideg miatt itt két napot töltöttek. 14-én hat ágyú és a 7. honvédzászlóalj kíséretében a pápai nemzetőr zászlóalj Sopron felé indult Teodorovics csapatának üldözésére. Sopronban harmadfél napot töltöttek. Október 18-án érkeztek vissza Pápára. Zene és lövöldözések között fogadták a hazatérő nemzetőröket. Pápán és vidékén közben érdekes események játszódtak le. A távol levő honvédek miatt állandóan kósza hírek keringtek. Néhány hazabocsátott nemzetőr a szerecseni korcsmában szórakozott. A nép azt hitte, hogy horvátok érkeztek a faluba. Pápa valóságos harci lázban égett. Félreverték a harangokat, peregtek a dobok és szóltak a fegyverek. Az egész nép, férfiak, asszonyok és gyermekek felkerekedtek, hogy harci babérokat arassanak. Amikor kitudódott a szerecseni korcsma titka, sokan bosszúsan, sokan pedig hangulatosan tértek vissza Pápára. A nemzetőrök hazaérkezése után megindult az újoncozás. Földmívesek örömmel elhagyták az ekét, diákok az iskolát, tanárok a katedrát, mesteremberek a műhelyt és a papokkal együtt mentek a haza hívó szavára. Körmendy János és Kasenczky János voltak a példát mutatók. E napokban Bakonyaljának aranyifjúsága Pápán volt és elindult a küzdelem útján, vérét ontva a magyar szabadságért. Molnár István. IRODALOM Hratás Szentmihálylné Szabá Mária regénye A Visontai család harmadik nemzedékének történetét írta meg Szentmihályiné Szabó Mária nagy családregényének harmadik részében. Eljutottunk a kiegyezés korába, a Visontai fiúk történetének hátterében ott látjuk az egész ország életét. Nemcsak a regény hőseire gondolt az írónő, amikor a »Magvetők«, az »£rik a vetés« harmadik részét »Aratás«-nak nevezte. Aratott az egész magyarság, hiszen annyi évszázad folytonos küzdelmei, csapásai után végre- elérkezett a békés munka, a nagyszerű fejlődési lehetőségnek, sajnos, csak az első világháborúig tartó korszaka. Az >:Aratás« alakjai már jóbarátaink, hiszen két nemzedéken keresztül kísértük őket küzdelmes életük minden fontos állomásán. A Visontai család élete az Alföld magyarságának élete, de a család egy része átszármazott Erdélybe, megfordult "a Szepességben, úgy, hogy ez a nagyszabású regény mondhatjuk az egész magyar élet hűséges tükre. Szentmihályiné Szabó Mária a legnagyobb művészettel, a tiszta irodalom nemes es/közei-vel tárja elénk regénye hősének, családjának, a magyarságnak életét. Nemcsak egy szép, áldozatos életnek regénye ez a könyv, hanem egy darab magyar élet, egy darab magyar történelem, ami ott játszódik le Vásárhely, Debrecen, Köröstarcsa között, a múlt század békés, boldog korszakában. Szép kiállításban az Üj Idők Irodalmi Intézet Rt. (Singer és Wolfner) kiadásában jelent meg. Racine: Berenice Jean Racine a tjrancia irodalom fénykorának, a XVII. századnak legnagyobb tragikus költője volt. Nevét mindmáig Shakespeare-é mellett emlegetik. Művészete ellentétes pólusa a Shakespeare-ének, de nem kisebb nála. Az angol költő nyelvének, képzeletének, mesegazdagságának pontosan ellenkezője a Racine klasszikus tartózkodása, ragaszkodása az antik világ mese-anyagához, a szabályos, szigorúan kötött formákhoz, a nyelv egyszerű nemességéhez. Tragédia alakjába öntött szerelmi költeményei közt páratlanul áll finomságával és elégikus bájával a Berenice. Racine joggal volt büszke arra, hogy egész meséjét egy római történetíró egyetlen mondatára alapította. A darabban csakugyan nem történik egyéb, mint hogy két szerelmes —Titus római császár és Berenice királynő szíve ellenére elválik egymástól, mert a római törvény nem engedi, hogy egymáséi legyenek. A kesergő szerelemnek ezt a halhatatlan énekét Benedek Marcell fordította az eredetihez híven ragaszkodó párrímes versekben, alkalmazkodva a francia klasszikusok válogatott szókincséhez. A könyv a mai időkben meglepően tökéletes bibliofil-kiadásban jelent meg, Szalay Eajos gyönyörű, stílusos illusztrációival, amelyeknek finom vonalai és zárt kompozíciói hozzáilleszkednek Racine klasszikus művészetéhez. Új Idők Irodalmi Intézet Rt. (Singer és Wolfner) kiadásában jelent meg. • • Totális háború van! A katona fegyverével, a polgár bajtársi szolgálattal küzd I meg Örök a magyar Kállav Miklós miniszterelnök iiivatalbalépésének második évfordulóján, március 10-én nyolcvanoldalas füzet hagyta el a sajtót. Idézeteket tartalmaz iá miniszterelnök beszédeiből újságcikkeiből. Két év alatt különböző alkalmakkal, különböző helyeken, különböző összetételű hallgatóság előtt történt megnyilatko• zások egy-egy mondatát olvassuk ebből a füzetből. A vezérlő gondolat mégis mindig változatlanul ugyanaz. Pedig a legutóbbi két esztendő alatt nagyot fordult az idő kereke, megváltozott az egész világpolitika helyzete. Kállay Miklós azonban változatlanul, következetesen ugyanazokat az igazságokat hirdeti, ugyanazt a nemzeti ideált szóigálja. Hirdeti a miniszterelnök, hogy békét jelent a magyar orientáció. Békét és megértést dunavölgyi szomszédainkkal, hogy a Kárpátok medencéjének minden népe megtalálja nyugalmát, megélhetését és békés fejlődését. Soha meg nem szűnik hangsúlyozni a nemzeti egységet, a különböző néprétegek közötti teljes összhangot, mert - így mond ja »meggyőződéssel hiszem, hogy minden magyar munkást kivétel nélkül a munkásság nemzeti táborába lehet hozni és tömöríteni. Nem tudom elhinni, hogy a magyar munkásság más legyen gondolkozásában, mint én vagyok, hogy gyermekének ne ugyanazon jövőt akarja, mint én az én gyermekem nek«. Afcgmondja bátran, hogy »a szabad, független Magyarország tölti csak oe hivatását és függetlenségének elvesztése Európa vesztesége is«. Mégmondja azt is, hogy mi a döntő tényezője Európában való részvételünknek: »Az, hogy soha mások nem voltunk és mások lenni nem is akarunk, mint magyarok«. A legfőbb parancs az, olvassuk az idézetek között, hogy hűek maradjunk önmagunkhoz, magyarságunkhoz, törhetetlen keresztény hitünkhöz. Csak önmagunkhoz hűen lehetünk hűek mások iránt, csak magyarul lehetünk • hűek. Majd azt mondja a rádióban, hogy mi a magunk életét akarjuk és fogjuk élni: " meg nem alázkodni senkinek és meg nem alázni senkit. Ki ne tudná ezekben a mozaikszerűen összerakott mondatokban a gondolatoknak legteljesebb és leggondosabban összekovácsolt láncolatát észlelni? Mindenkinek meg kell értenie, hogy Kállay Miklós az örök nemzetet szolgálja. A jövőt, mert az ezeréves mult nem elég, az emberek ma jövőben gondolkoznak. Be kell tehát bizonyítani, hogy reánk politikailag, katonailag, kulturális és gazdasági szempontból a jövőben is szüksége van Európának. ; Ezek Kállay Miklós magyar politikájának vezérlő gondolatai, az ebben rejlő igazság erejét kell ma minden magyarnak belső egységgel, vállvetett munkával acélozni. Ezt a nemzetet két esztendő óta vezeti Kállay Miklós és hogy helyes úton vezeti, azt vakmerőség volna tagadni a legelfogultabb szélsőséges politikának is. Vezet és egységet kíván tőlünk. A nemzeti közvéleménynek visszhangot kell adnia, mert mindenkinek meggyőződéssel kell hinnie, hogy ma a nemzet vezetése és a nemzet akarta egy és ugyanazon nagy ideálok jegyében nyilvánul meg. A vezetők megteszik kötelességüket, egyenes úton haladnak, változatlan hitvallást hirdetnek. A közvélemény kötelessége, hogy egységes táborba tömörülve kövesse őket. Mert az az egyenes út, amelyen ők vezetnek, az egyetlen helyes és igar magyar út. Ezen érkezhetünk el abba a jobb jövendőbe, amelyért mindnyájunknak dolgozni kell, amelyért semmiféle íldozathozatal nem sok. Mert csak ennek az egyenes útnak a végén mondhatjuk el büszkén és boldogan, hogy örök a íruigyar! Önről Is készítek modern ferazereléssel ét szikmrl munkával élethű fényképet... KOVÁCS IMRE vlisgazott fányktpésimastcr FOTO-OPriKA IX1T., Pápán, Kossuth Lajos-u. 22/a. szám alatt az udvarban. Saját érdekében figyeljen a címre!
