Pápa és Vidéke, 41. évfolyam 1-48. sz. (1944)

1944-11-19 / 47. szám

MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ára: Egy évre 14-40 pengő, negyedévre 3-60 pengő. KERESZTÉNY FŐÚTIBA! HETIL8P Felelős szerkesztő: KERÉNYI OlAF Szerkesztőség: Horthy Miklós főutca 12. Telefon: 12-72. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. vette Felhívás a magyar társadalomhoz A magyar nép élet-halál harcát vívja, hogy megvédje mindazt, ami életünk értelmét és értékét jelenti. Harcolunk ezeréves hazánkért, az elfoglalt területek visszaszerzéséért, a hontalanok otthonáért, magyar életünkért. A honvéd minden áldozatot meg­hoz a győzelem érdekében: vállalja a háborús nélkülözéseket, a fára­dalmakat, harcol és meghal, ha kell, ezért a földért. A magyar társadalom sem ma­radhat el honvedeink áldozatos élete mögött. A tél küszöbén állunk. El kell látnunk honvédeinket meleg ruhá­val. Ehhez kérem a társadalom se­gítségét 1 Mindenkitől kérek: a szegények­tél js, ^ gazdagoktól is. Adjanak! bármilyen ruházati cikket, téli óvó alsó és felső ruházatot, fehérneműt, ágyneműt, takarót, lábbelit, hogy megvédjük honvédeinket a tél hi­degétől. A mai helyzetben vkét­három rend ruha is elegendő, mert Három éve temették Mölders ezredest a Vaskereszt tölgyfalombbal, kardokkal és gyémántokkal ékesített lovagkeresztjének első tulajdonosát ha nem tudjuk megvédeni hazán­kat, úgy a bolsevisták az életben maradottakon még ennyit sem fog­nak hagyni. Aki teheti, ajánlja fel ezeket, aki rászorul, annak megtérítjük a felajánlott holmi értékét. • Bízom- a magyar társadalom ál­dozatkészségében, hiszem, hogy ez a felhívás meghozza a kívánt ered­ményeket. Ha azonban azt látnám, hogy sokan még mindig nem tud­ják kötelességüket és nem hajlan­dók a feleslegesről lemondani, a honvédségi törvény alapján kény­szerigénybevételt fogok elrendelni. A ruhagyűjtés kezdete november hó 8. Befejezés november hó 25. A gyűjtést a hadtest, illetőleg a kerületi parancsnokságok végzik a leventék igénybevételével. A be­szolgáltatás módozatairól külön rendelet fog intézkedni. Győzelmünk és megmaradásunk kizárólag rajtunk múlik. . • Beregffy s. k. Emlékezetes az a nagy fel­tűnést keltő levél, melyei Möl­ders ezredes írt röviddel ha­lála előd gyónta ójának. — Mölders ezredes hitvalló leve­lét a Pápa és Vidéke is kö­zölte. Werner Mölders halála harmadik évfordulója alkalmá­ból közöljük az alábbi vissza­emlékezést. (Szerk.) 1941 november 22-én röpítette világgá a német birodalmi rádió a szomorú hírt: »Mölders Werner ez­redes, a Vaskereszt tölgyfalomb­bal, kardokkal és a gyémántokkal ékesített lovagkeresztjének tulajdo­nosa, ma Boroszló városa mellett, egy futárgépen, melyet nem ő maga vezetett, az ellenségtől le nem győzve, repülőhalált halt.« — Annyi diadalmas légi csata ünne­pelt hőse, Franciaország, Anglia/ az Atlanti óceán és Oroszország légterének büszke sasmadara, ez­redének valóságos édesapja (Vati) — Apika — emberei: tisztek és le­génység egyaránt, csak így hív­ták a huszonnyolc éves hőst —• összetört tagokkal, élettelenül fek­szik gépének roncsai alatt azon a német földön> melyért annyiszor tette kockára életét. Eugen PrQSs, a német Luftwaffe haditudósítója írja Mölders ezre­desnek Oroszország egén vívotf egyik légi harcáról: 72. légi győzelmét aratta ma a parancsnok. A Führer a nagyné­met véderő második tisztjeként adományozta neki a Vaskereszt lo­vagkeresztjéhez a tölgyfalombot a kardokkal. Az ezredparancsnoki sá­torhangárban egy szerelő pedig] a legnagyobb gondossággal pin­gálja fel Mölders gépének vezér­síkjára az első négy szovjetcsilla­got ... * ARA 30 1941 július elején. A német csa-/ patok már elérték a Dnyeper fo­lyót. A szovjet kétségbeeselt erő­feszítéseket tesz, hogy a hírhedt Sztalin-vonal áttörését megakadá­lyozza. Vadászaink az abiurszki repülő­térről indulnak harcba. Tegnap Mölders gépe, Mogilewnll, egy ala­csonytámadás alkalmával foszfor­golyót kapott a benzinlartálvba. Gyulladás szerencsére nem történt. A gadilovicsi repülőtér ellen in­tézett légi támadást Mölders sze-, mélyesen vezeti. A szovjet vadá­szok éppen indulnának, midőn »apika« a nyakuk közé zúdul: gép­ágyújával és géppuskáival »pörköl« közibük. A többiek persze nyomá­ban. Egy szovjet vadász sem tu­dott felemelkedni. Egy másik al­kalommal a rogacsavi repülőtér el­len intézett mélylámadás alkalmá­ul egy tüzelő üteget hallgattat el Mölders Messerschmidtje tüzgépei­vel. Ma, július 5-én, először hét, aztán nyofr szovjet vadászgép in­tézett támadást repülőterünk ellen — minden eredmény nélkül. A szovjet attól fél, hogy a né­metek megtámadják R. várost. — Ezért már több helyen felgyújtot­ták az épületeket. Az égő házak fe­lett füstzászlók úsznak. A kommo­dor Grasser főhadnagy társaságá­ban a Dnyeper felett kóborol és élénk érdeklődéssel figyeli az égő várost. Azonban fenn, a levegő­ben váratlanul összetalálkoznak há­rom DB 3. típusú Martin-bombázó­val. Mölders és Grasser egv pilla­nat alatt a nyakukban vannak. A háíul repülő szovjet bombázó e^yik géppuskalövésze észreveszi a né­met vadászokat, de már későn. Az első sorozat őt és génpuskáiát he­lyezi harcon kívül. Aztán — régi* bevált recept szerint — a motorok kerülnek sorra. Egy ember ejtő­ernyővel ugrik ki — kicsi hijja, hogy a mellette lezuhand gép ma­gával nem ragadta. Most Grasser főhadnagy jön sorra, Mölders mögötte. A bolsi pilóta váratlanul intelligens lénv, mint az őrült, táncoltatja gépét, hogy kivonja a német géppuskák lüzéből. A far-géppuskaállás lö­vésze úgy tüzel, mint az ördög. Vi­lágító golyók süvítenek el Mölders mellett, mire megszólal az ezredes gépágyúja és a Martin hosszú láng­csóvát húzva maga után, égő fák­lyaként zuhan le a mélybe. A kom­modor utána néz lelőtt ellenfelé­nek: röpcédulák ezrei zúdulnak ki a hálálrasebzejttfsijí^K? FILLÉR V ? A p A EMLEKEZZÜNH az orosz fronton küzdő honvédeink­ről, fegyvertársainkról, akik ugyan­azért az új világért ontják vérüket, melyért mi itthon áldozatainkat hozzuk. Emlékezzünk! Az édes­anyákról, feleségekről, gyermekekről akik legdrágább földi kincsüket: a gyermeket, férjet, apát áldozzák azért, hogy örök Nemzetünk tovább élhessen. Tegyünk szent fogadalmat, hogy a külső fronton küzdő testvé­reink véres áldozata hiába ne ho­zassék! Fogadjuk meg, hogy méltók leszünk Hozzájuk, sem éjjel, sem nappal nem nyugszunk mindaddig, míg fel nem építjük a dolgozó nép­milliók új Hazáját: a Hungarista Munkaállamot! HAZÁÉRT SZÉKY LÁSZLÓ rep. törzs­őrmester, a feívídeki, erdé­lyi, délvidéki és I oszt tüz­kereszt tulajdonosa, életének 30 évében 1944 szeptember 4-én szlovák terület felett gerinclövéstől találva hősi halált halt. Hűséges bajtár­sai Besztercebányán temet­ték el. Lelkiüdvéért av en­gesztelő szetmiseá'dozatott folyó hó 20-án hétfőn d. e. 8 órakor mutálják be a bencés templ (ntí u. * * * Hőseinknek drága vére új, boldogabb jövőnknek termé­kenyítő harmata. j— Menekültek postája —j Czipó András őrvezető — Békés­csabai születésü — keresi hozzátar­tozóit és csabai ismerőseit. Cím: 528 Hadikórház, E. Pápa. Medve István honvéd keresi szü­leit és löbbi hozzátartozóit, ö maga Pápán van az 528. hadikórházban, E.­Fazekas Lőrinc őrvezető, keres feleségét és a szüleit. Címe: 528. hadikórház, E. János Mihály őrvezető — csík­danfalvi lal«ós — keresi szüleiít Mos­tani cín.e : 528-as dikórház, E., Pápa. Kovács Márton honvéd, novaji lakós keresi a bátyját, meg a sógo­rát. Címe: 528. hadikórház, E. Pápa. Hirdessen a „Fípa ÉS Viittiié"-ben

Next

/
Oldalképek
Tartalom