Pápa és Vidéke, 41. évfolyam 1-48. sz. (1944)

1944-10-29 / 44. szám

MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ára: Egy évre 14*40 pengő, negyedévre 3*60 pengő. RERE5ZTÉHY PQLlTIRiU HETILAP Felelős szerkesztő: KERÉNYI OLAF Szerkesztőség: Horthy Miklós főutca 12. Telefon: 12-72. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Hogy milyen tervszerűséggel készült a magyarországi zsidóság az október 15-i eseményekre, azt legjobban bizonyítja az a tény, liogv több jobboldali újságírónak halálos ítéletről szóló »végzést« küldtek a fővárosban. Hogy ez megtörténhetett, annak kizárólag azok voltak az okai, akik eddig vaz időpontig: csinálták a magyar jobboldali poMert ugyebár a könyörületes magyarság mindig hamar felejtett és megbocsátott. Ők ezzel szemben mindent feljegyeztek. Amikor már »győzelmi« mamorukban ringatóztak', akkor megkezdték a halálos ítéletek küldözgetését, amik a legkülönfélébb talmudi borzalmakat ígérték a megnemalkuvó magyaroknak. Pedig mi volt .a helyzet? Csupán az, hogy egy hatszázalékos hazátlan kisebbség a számarányához mérten részesülhessen a magyar élet adottságaiból. Ezt írtuk, ezt beszéltük, — ezt akartuk kiverekedni. Ezzel szemben a zsidóság nemhogy fenTöndoU volna a mar meghódított többletről, hanem százszázalékos eredményre törekedett a magyar föld, pénz, ipar, kereskedelem stb. terén. Ezenfelül célja volt megszerezni a kultúra irányítását, a férfi rabigába törését és a magyar nő testének kizárólagos birtoklását. Hiába- elégedtünk meg a sokféle humanizmusra való hivatkozás közepette 15, 25, 50, vagy 80"/o-os háttérbe szorítással, ők csatlósaik révén nem szűntek meg törekvéseiket elérni. És amikor az elkülönítés által megszűntnek véltük hatalmi vágyaiknak, tevékenységüknek befolyását, akkor borzalmak-borzalmait zúdították felénk a gettó mélyéről is az ószövetségi parancstörvényén keresztül: szemet-szemért, logat-ofgért... Sokan azt mondták az idők folyamán: alsóbbrendű fajta, puha és piszkos nép és most ismét kiderült, hogy gyűlölő és könyörtelen. Még csak a felülkerekedés halvány reménye csillant fel előttük, máris toporzékoltak és halált osztogattak azok számára, akik hosszú évtizedeken keresztül csak szeretni és megbocsátani tudtak. Ők soha egy pillanatig sem feledkeztek meg arról a számtani egységről, amelyet a százszázalékban lehet kifejezni. És ezt belevésték a töretlenül harcoló hungarista szívekbe is, hogy most a saját elgondolásuk maradéktalan — általunk történő — teljesítésével azt az osztályrészt juttassuk számukra, amit nekünk szántak. Igaz, hogy mi hungaristák soha senkit nem ítélünk és nem ítéltünk halálra, de a magyar élet felemelése és jobbátétele érdekében attól sem riadunk vissza, ha a szükség úgy kívánja. Kicsendül ez az Országépítés igazságügvi programjából. A zsidókkal szembeni bánásmód olyan lesz, amilyent a személyes magatartással és az ellenséges légi támadással kiérdemelnek. A háború után pedig oda mehetnek, ahová a nemzetközi megállapodás majd ki fogja helyüket jelölni. Hogy százszázalékosain zsidómentes hungarista magvar hazát akarunk, ahhoz jogunk van, mert ezt a földet magyarok szerezték magyarok számára. Hogy százszázal6 kosán magyar kezekbe akarjuk juttatni az áldott magyar földet, az ipart, a kereskedelmet, — a pénzt —, ahhoz jogunk van, mert azé a magyar föld, aki békében megműveli és háborúban, ha kell a vére árán is megvédi; aki verejtékével termelt javak igazságos elosztása után emberi életet élhet és családalapítással a nemzet naggyátételét szolgálja. A hungarizmus százszázalékos ; győzelméért harcol a nemzetfenn- i tartó paraszt, a nemzetépítő munkás, a nemzetvezető értelmiség, a nemzetvédő katona, hogy a nemzetmegtartó nővel és a nemzet lövőjét biztosító ifjúsággal megalapíthassa a minden magyar számára jólétet biztosító Hungarista Munkaállamot. Az eddigi kormányzatok egyéni önzésből, vagy a marxista-kommunista elmélet ferde felfogásából kifolyólag eltérhettek a magyarság számára egyedül üdvözítő helyes útról, de mi soha! Nehéz időben és súlyos felelősséggel teli helyzetben vette át Szálasi Ferenc a magyar nép sorsának irányítását, de nem későn! Még mindent jóra lehet fordítani, ha a történelmi hivatásunk szellemében és élniakarásunknak megfelelően kéz a kézben küzdünk és harcolunk. Soha ne tévesszük szem elől Vezérünk bölcs és megfelebbezhetetlen mondását: »Nemzetünk szolgálatában meghalni lehet, de elfáradni soha!« * (V. V.) A nemzetmegtarto nő A hungarista ideologia a nőt nemzetmegtartónak nevezi és ígv, mint a nemzet öröklétének zálogát, értékelésben rendszerének alappillérei közé állítja. »Nemzetmegtartó nő.« Ha megállunk ennél a két szónál és gondolkodunk a jelentőségén, rá kell jönnünk, milyen vég!elen távlatokat nyit meg a nő előtt, milyen új, eddigi soha nem hallott és meg nem mutatott feladatok elé állítja. A legszertelenebbül csapongó képzelőerő is alig tudja felfogni gyakorlati beültetésének a közösségre és egyénre való sorsdöntő kihatásait. A teljes megértéshez szükséges, hogy a hungarizmus célkitűzéséből induljunk ki. Szálasi Ferenc

v fogalmazta meg a nemzetiszocializmus magyar gyakorlatát, amit eípevezett hungarizmusnak. Ennek célkitűzése a nemzet totalitása. Totális, teljes nemzeti élet gyakorlati valósága a Kárpát-Duna Nagyhaza területén. A hungarizmust nem íróasztalnál kiagyalt elmélet, tagok toborzására és szédítésére kitalált pártprogram, hanem élet követelte adottságokon alapuló eleven valóság, amely ösztönösen él nemzetünk minidéin tagjában, aki lelkialkatánál fogva hivatott rá, hogy betöltse a sors- és társközösségből reá háruló történelmi fontosságú szerepet. Ezt bizonyítja; mozgalmunknak a társadalom minden rétegét felölelő hatalmas terjedése és' ereje. A hungarizmus tehát nem áll ellentétben a német nemzetig szocializmus gyakorlati felfogásával — mint ahogyan azt némelyek tájékozatlanságból, vagy rosszhiszeműen állítják — amiért célkitűzésébe a nemzeti totalitást 'állította. Általában az a hiba, hogv tik

1. Annak célkitűzése a népi totalitás, s a kétféle fogalom összekavarásánál keletkezik a sok ió- és rosszhiszemű félreértés: »a mi hazánkban nem lehet nemzeti szocializmusa A mi nemzetiszocializmusunk azonban nem önös célú, mert a hungarizmus, már célkitűzésében is mutatja, hogy számunkra a messzebbmenő végcél a nemzetiszocialista európaközösségbe való belépésre irányul. A hungarizmus célkitűzésébe a totális nemzetet állította. Ennek pontos és biztos tudatában vizsgálhatjuk a kérdést tovább. A nemzet közösséget jelent. Embereknek sorsés társközösségen alapuló együttélési formáját. Ennek legkisebb egysége: a legkisebb közösség: a család. Fontos ehhez a fogalomhoz a fenti gondolatmenettel eljutni, mert ebből mindjárt megértjük, hogy a hungarista rendszer felépítésének milyen fontos alapeleme a család. A totális életű, biztos alapokon, nyugvó, közösségtudattal rendelkező család. Mert a nagy közösség, a nemzet csak akkor lehet erős, zárt egység; h

a ilyen családokból tevődik össze. Itt érkezünk el a nemzetmegtarto nő fogalmához. Mert a család megszerzője, összetartó ereje, közösségi szellemének legfőbb biztosítéka a nő, az anya. Testi és lelki adottságaival erre rendelte őt az Isten. Finomabb erkölcsi érzéke kovácsolja erkölcsi egységgé; szellemének ' mindig érzésein keresztül való sugárzása, serkentő ereje, a férfi külső eredményeit belső sikerré érlelő tehetsége — szellemi egységgé; a gyermekeinek mindig többet és jobbat nyújtani akaró anya hősies elszántsága, a szűkös nemzetiszocializmus alatt rendsze- j kereset beosztásában sokszor csorint csak a német gyakorlatot ér^4ikal.művelő leleményessége peám 30 FILLÉR l * A ¥ A EMLÉKEZZÜNK az orosz fronton küzdő honvédeinkről, fegy/ertársainkról, akik ugyanazért az új világért ontják vérüket, melyért mi itthon áldozatainkat hozzuk. Emlékezzünk! Az édesanyákról, feleségekről, gyermekekről, akik legdrágább földi kincsüket: a gyermekei, férjet, apát áldozzák azért, hogv örök Nemzetünk tovább é hessen. Tegyünk szent fogadalmat, hogy a külső fronton küzdő testvéreink véres áldozata hiába ne hozassák 1 Fogadjuk meg, hogy méltók leszünk Hozzájuk, sem éjjel, sem nappal nem nyugszunk mindaddig, míg fel nem építjük a dolgozó népmilliók új Hazáját: a Hungarista Munkaállamot! Honvádeink üzennek... A 284. tábori számról üzenem Pápára családomnak, hogy egészséges vagyok, sökat gondolok rájuk, írjanak gyakrabban. Kollégáimat és ismerőseimet is őszinte szeretettel köszöntöm. Hazafias tisztelettel: Puck Dezső őrvezető. Szeretettel gondolunk a messze távolból a Pápa és Vidéke olvasóira. Jól érezzük magunkat. Küzdünk Nagy-Magyarországért. Az összes ismerősöknek és a pápai lányoknak üdvözletünket küldjük és levelet várunk. ///. Benáth Ferenc, ifj. Szabadi Ferenc, Kassa Ferenc, Kolonics József, Kotlát József, Kiss Gyula, Molnár Béla. — Táb. postát X716. —• A haza védelmének szolgálatában állunk alant felsorolt páoai fiúk, akik a T. Szerkesztőségnek hazafias üdvözletünket küldjük, s nagyon kérjük az alábbi névsort a Pápa és Vidéke hetilapban közzétenni szíveskedjenek, azzal, hogy mindnyájan jól vagyunk, jó egészségnek örvendünk. Sok csókot küldünk és sok 'levelet várunk: Bánkuti Ernő X713, Ma jer Ferenc, Erdős Rezső, Pintér József, Mayer Tibor X714, Papp Ferenc X 720, Csépi János, Székely Sándor, S zalai János, Bar tel Ferenc, Barfel György, Nagy Ernő, Kóbor Mihály, Buriáji Ernő, Hői ezer János, Takács József, Rudi József, Schlosszer Jenő, Berki Károly, Vámos József, Tomenga Tivadar, Németh Pál, Pethő Alajos, Varga László, Kiss József, Kecskés Pál, Rádli József, Bolla József, Kassa Ferenc, Oszvald János, Pék Ferenc, Csillag Ferenc, Kati Jenő, Molnár József, Koch Ferenc, Németh Ferenc, Mészáros Jenő, Miké Bandi, Ferenczi József, Majer János. ___