Pápa és Vidéke, 41. évfolyam 1-48. sz. (1944)

1944-10-08 / 41. szám

41. évfolyam 41. szám. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ára: Egy évre 14*40 pengő, negyedévre 3*60 pengő. HERESZTÉHV POLITIKAI HET1LÍ1P Felelős szerkesztő: KERÉNYI OÍ.AF Szerkesztőség: Horthy Miklós főutca 12. Telefon: 12-72. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Menekültek... Berobognak, érkeznek a szomorú vonatok, fájdalom, nem az utolsók. Kisírt szemű, elcsigázott emberek­kel. Egyik-másik már hosszabb idő óta úion. Itt vannak a csiksomlyóiak. köztük 70 gyermek, árvák szegé­nyek. Június 30-án, tehát két hó­napja kellett eihagyniok az otthont, amit a magyar vezetőség adott ne­kik, a szegeny kis otthontalanoknak. Most nem maradt a régiből más, csupán az a hét áldozatos kedves­nővér, akik velük jönnek, akik sze­retettel aggódnak értük, de akik így hajléktalanul olyan keveset tehetnek. Hála Isten, már a Dunántúlon jár­nak, lassan felenged a szorongásuk, már reménykednek. Vonatjuk a kora reggeli órában érkezett Pápára. Érkezésüket a le­hető legjobbkor jelentették a Ranol­der-intézetben, éppen kiosztásra ké­szen várt ott a reggeli kávé. Meg­indult tehát minden, — a zsemlyé­vel együtt az állomás felé. Látni kellett volna azon a regge­len az intézet bennlakó növendékeit. Hogyan sürögtek forogtak, készít­gettek. Nem kesergett közülük egy se, hogy későn jutnak valami harapni­valóhoz, egyik se bánkódott, hogy csészéjében most kevesebb a tej, hogy szűkebben mérték bele az éde­sítőt. Ellenkezőleg, örömmel is tud­nak áldozatot hozni. Ma meg itt foglalatoskodnak a pályatesten. Újabb szerelvény érke­zett, és ma éppen a zárdában főz­tek, máskor más intézetben. Elszór­tan, mindenfelé az irgalmas nővére­ket lehet látni, körül meg az inté­zetnek tanítónőképzős, líceumi és polgári iskolás növendékeit, amint hordják szét a párolgó gulyást A Szeretet-Otthonból tálakat is hoztak a kedves-nővérek, szükség van is azokra. A szegény érkezettek legtöbbje úgysem hozott magával felszerelést. A rajtuk valón kívül csak keveset csomagolhattak. A tál étel nem megy magában. Kenyeret, tésztát, gyümölcsöt is adnak mellé. Azt a növendékek hozták. A jó szüleik küldték. Ahová eljutottak vele, ott már kezdődik a falatozás. A városból friss csoport érkezik. Az áll. dohánygyárból hoznak ujabb bográcsot, abban is gulyás. Jobban megmerülhetnek az osztókanalak, nem kell aggódni, jut mindenkinek. Közben a város felől egyre jönnek gyermekek, felnőttek, azok is hoznak: gyümölcsöt, kenyeret, itt egy nagy tálon keményre főtt tojás. Nem egy család hozta áldozatul, többen mond­A Magyar Vöröskereszt Pápa városi fiókja azzal a nagy kérdéssel fordul Pápa város és vidéke áldozatos szívű hazafias társadalmához, hogy a pápai hadikórházakban elhelyezett nagyszámú sebesült és beteg katona testvéreink szenvedéseinek enyhítésére, tehetsége szerint adakozzék. Tudjuk, a mai nehéz időkben társadalmunk áldozatkészsége minden oldalról igénybe van véve, de nagyon jól eső érzéssel tapasztaltuk azt is, hogy városunk és a vidéke nemesszívű közönsége milyen és felemelő tanújelét adta és adja napjainkban is áldozatkészségének az arra rászorultak megsegítésével. Minden magyar testvértől csak annyit kérünk, amennyi szerény tehetségétői telik. A sok kicsi sokra megy jelszót kövessük és ha keveset is, de mindenki adni fog, akkor bőséges eredményt érünk el és módunkban lesz drága sebesült magyar testvéreink arcáról a könnyeket és szenvedést letörölni. A természetbeni adományokat kérjük a Református kollé­giumban levő 528. sz. hadikórház parancsnokságához eljuttatni. Bármilyen adományt elfogadunk. Élelmiszert, cigarettát, dohányt stb. Nagy szüksége van a hadikórháznak tollpárnákra. Az ado­mányokat a kórházparancsnokság a Vöröskereszt Bajtársi Szol­gálattal karöltve fogja sebesültjeinek javára felhasználni. Az Egyház és a politika (3. folytatás.) Irta: MURAI FRIGYES. A magyar nemzetnek a hívők nemzetének kell lennie. Ez az első és legszükségesebb premissza, amikor a nemzet jövőjéről van szó. Az Istent kell hirdetnie és Mellette kell tanúságot tennie ifjúságunknak, iskoláinknak, bíróságainknak, hon­védségünknek és sajtónknak. Létünk­nek egy ellenséges világ közepette ez az elengedhetetlenül szükséges feltétele. Épen ezért az Egyháznak szabad kezet kell hagyni, a sajtóban, az iskolákban, a templomokban, a felolvasásoknál és minden nyilvános jellegű előadásnál, hogy az Istent a a nemzetnek hirdesse és a nemzet­nek odavigye, a nemzetet pedig úgyanakkor az Istenhez vigye. Nem szabad elfelejteni, hogy az oltárok és templomok rombadöltése a csa­ládi tűzhelyek rombadöntését szük­ségképen maga után vonja. Azt sem szajbad szem elől téveszteni, hogy az Egyház kezének megkötése a nemzeti élet premisszáinak megte­remtése körül, az alvilági, sötét és pusztító forradalmi és anarchista erők felszabadítását jelenti. A nemzetet bármiféle formában isten­teleníteni akarni annyit jelent, mint a forradalomnak és az erkölcstelen­ségnek a magvait elvetni. Minden­Szeretettel csókolom menyasszo­nyom. Ismerőseim és bajtársaim üdvözlöm. Szigety Kálmán szkv. — Tábori posta: H374. * Szeretettel üdvözöljük hozzátarto­zóinkat és ismerőseinket. Jól vagyunk, írjanak! Mayer János, Bíró Imre, Kobzi József, Pék Gyula, Tomenga Tibor, Kiss István, Szabó Gyuszi, Giczy Sándor, Gombás János, Tóth Pál, Polgár László, Kertész Károly és Pomher Károly honvédek az X 722. tábori számmal. • Szeretettel gondolunk szüleinkre, I testvéreinkre és minden pápai isme­I rőseinkre. Kovács Tibor tizedes menyasszony I jelöltjére egy kis barna lányra a Kés­I márki utcából. Németh Dezső tizedes pedig még | nagybátyjának üzeni, hogy jól van lés több levelet vár. Tábori posta: C718. • Köszöntjük kedves hozzátatozóin­kat, barátainkat és ismerőseinket. Egyben közöljük, hogy tábori szá­munk megváltozott. A volt P 870-ről A223-ra. Kérjük, hogy sok levelet írjanak! Süle Sándor fhgy. Kerta, Kovács Máté Elemér honv. Kerta, Fábricz József honv. Vásárosmiske, Hoffer Károly örv. Pápa, Horváth Ferenc honv. Pápa, Pintér János honv. Pápa, Vincze József honv. Csót, Vejland Ernő honv. Béb, Vajda Jenő honv. Vanyola, Kelemen József honv. Vid, Ibránczki Antal tiz. Doba, Szabó József honv. Nagyalásony. n Tudatjuk hozzátartozóinkkal, jó ismerőseinkkel, hogy tábori számunk tak le róla, hordták össze,.. Egy | Hiszen háztartásból ennyi ki sem kerülhetett volna. Fonott kosarakból teás,- tejes­kancsók kerülnek elő. Az apróbb nép és a gyengék részére. Idősebb úr nagyobb tejes kancsót vesz elő tás­kájából. Napok óta gyűjtik, hűtik a tejet, várták, mikor enyhíthetnek vele másokon, amott, távolabb egész tep­sirevaló tésztáról emelik le a takaró­ruhát. Mindenki arcán olvasható, hiszen, kétségtelen, hiányzik majd otthon, de csak nekik jusson, ez most a fontos. Már beszélgetés is indul, mintha ismerősök, rokonok érkeztek volna. igazán azok. Testvéreink jöttek a határok felől, testvéreikhez a Dunántúlra. Akad itt még hajlék, amelyiknek ajtaja otthonként tárul eléjük, lesz otthon ahol várják őket. A mai csoport még tovább megy, de talán holnap már hozzánk ér­keznek. A vendégeink kanalaznak, falatoz­nak, a mieink meg egyre kínálgatják őket. A mieink, a pápaiak jól eső érzéssel fűzöm tovább. Igen ezek a pápaiak ... Nemesek, nagylelkűek, áldozatosak. Ilyenek voltak akkor régen is, amikor még magam is di­ákok között jártam ki a szomorú FILLÉR \ f Á f A. vonatokhoz és nagylelkűek, áldoza­tosak most 1944-ben is. Ilyenek a pápaiak. Krisztusi lel­külettel testvért szeretnek a szenve­dőben. A lelkület nem tagadja meg önmagát. Tudunk mi pápaiak tere­ferélni, tudunk apró egyéni érdeke­kért torzsalkodni. Tudunk, hogyne tudnánk 1 Jártak fölöttünk jobb idők is, amikor nem kellett ennyit aggód­nunk, bajlódnunk, ráértünk. Meg­nyugvással, bizonyos büszkeséggel állíthatjuk azonban, hogy a nagy idők mindenkor kiváltják belőlünk az igazi papai lelkületet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom