Pápa és Vidéke, 41. évfolyam 1-48. sz. (1944)

1944-07-16 / 29. szám

MMMT* MMM ÍM • MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ára: Egy évre 14-40 pengő, negyedévre 3*60 pengő. KEHE5ZTEHY POLITIKAI HETILAP Felelős szerkesztő: KERÉNYI O I. A É Szerkesztőség: Horthy Miklós főutca 12. Telefon: 12-72. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. r Uj mogyor ? szociálpolitika Imrédy Béla Pécsett elhangzó beszédei irányt mutatnak a dolgozni akaró magyarságnak. Megrí v ilatkozásaiban államprogrammot adott. A derék pécsi bányászokhoz intézett és az egész hazafiasan gondolkozó magyar munkásságot üd• vözlő megnyilatkozásaiban a szociális igazságon nyugvó, a hivatásrendi * szervezeteken alapuló új' népi magyar állam pilléreit fektette le, vagyis a szebb, jobb és igazságosabb Magyarország alapköveit. Ezek a beszédek döntő \fordulópontot jelentenek a magyar szociáL politika terén. A mai idők parancsszaváról beszélt és arró 1, mi a teendőink? Mindenekelőtt biztosítanunk kell minden körülmények között a termelés zavartalan menetét, mert a háború sorsdöntő fordulója előtt valóban rtem veszíthetünk el egyetlen órát sem! Minden igyekezetünkkel, erőnkkel és tehetségünkkel fokoznunk kell a termelés tempóját, amennyire csak lehet! Az élet a lényegre összpontosul és ma^ a, nemzet egy nagy harci- xés munkaközösség. De az erőket, a testieket éppúgy, mint a szellemieket méginkább fokozza és megacélozza,, ha tudatában vannak, hogy gondoskodnak róluk, családjukról, jövőjükről. Az állam és a magyar gazdasági élet tényezőinek harmonikus összmüködésére van szükség, éppúgy, mint a munkaadó és a munkavállalók .zavartalan, békés együttműdésére. Ezt a célt azonban csak gazdasági életünk új rendjének kiépítésével lehet elérnünk. Ez -az új rericl nem kényszeríti az egyént az állam igája alá, ahogy ezt a rosszhiszem üek hirdetik, ellenkezőleg!, az egyéni képességeikben megerősített egyest akarja megszervezni. IA magyar munkásság egyetemét átfogó új szervezet, amelyről 'szóló rendelet a napokban fog 'megjelenni, nem felülről irányított szervezete lesz a munkásságnak, (hanem autonóm területe, amely meg fogja oldani a magyar imunkásságnak jogos igényeit és megoldásra váró problémáit. Nem a munkásság politikai megszervezése, vagy egy politikai cél szolgálatába állításáról van szó, hanem gazdasági szervezetének létrehozásáról, mely a magyar élet egyik .alappillére lesz. Imrédy Béla pécsi beszédeiben kijelölte a magyar munkásság egészséges, szociális fejlődésének útját. Nem a bérmelés a helyes megoldás, hane^n az árúkészletek igazsáfos, .jobb elosztására van szükség, arra, hogy a .gyárból kikerülő árú ne a különböző fekete kanálisokon szivárogjon el, hanem jusson -azokhoz, akik erre vérdemesek. Munkaadók és munkavállalók, vagyis tőkések és munkások harmonikus egységére van szükség: Ezért a tőkét megsemmisíteni, kikapcsolni a gazdasági élet rendjéből nem lejiet éppen a magyar munkásság védelmének érdekében. De a tőkét meg kell fegyelmezni, (vagyis céltudatos és megközelíthetetlen ellenőrzés és irányítás segítségével beállítani a nemzeti termelés szolgálatába, hogy minél több magyar embernek juttasson megélhetést, k©. nyeret. (me) A ghettó és a városrendezés Lapunk már évekkel ezelőtt sorozatosán Toglalkozott a városrendezés kérdéseivel, adott megoldási lehetőségeket, s azóta is mindig megragadott minden alkalmat, hogy az illetékesek figyelmét fel- * hívja a sürgető kérdések megoldására. Tudjuk, hogy az idő ma egyéb pi'oblémákat emel elcftéroe, hogy létfontosságú dolgok íjiegvalósítása iaz első és legfontosabb kötelesség, <de azt is tudjuk, s mindenki meg fogja érteni, hogy a városrendezés viszont nem a közeli hónapok, hanem az eljövendő évek és évtizedek egyik nagyon fontos problémája. Nemcsak a főváros, hanem a vidéki városok is állandóan napirenden tartják a városrendezés (kérdéseit és terveket készítenek (a háború utánra. Bizonyos, hogy. háború után ezen a téren olyan dolgok születnek meg, amelyekre már most fel kell készültünk s a most adódó lehetőségekre már a jelenben nem szabad elszalasztanunk. Mi fesz a gfteffőSiQi ? A pápai ghettó már körülbelül két hét óta üresen áll. 3800 zsidónak .adott lakhelyet. Hat girbegörbe utcát foglalt magában, körülbelül 78.000 négyszogméter területen. Ez majdnem 22.000 négyszögölet, azaz 13 és fél kat hold területet jelent. E számottevő nagy terület a város szívében van s vájjon milyenek itt a lakásviszonyok. A házak a kevés újabb építkezésütői eltekintve, régi, alacsony, nedves, egészségtelen falúak. Az utcák egy-két kivétellei szűkek és * mindenképpen magukon viselik a ghettó település sajátságait. Valószínűnek tartjuk, hogy a ghettó létesítésekor kitelepített keresztények nem szívesen fognák ide visszaköltözni, s a többi lakásért sem fognak tolongani az emberek. Van tehát a város szívében egy kihasználhatatlan, egészségtelen terület, amelynek rendezése feltétlenül szükséges. S ha a jelen körülmények között csákányt nem is foghatunk a kezünkbe, hogy leromboljuk, az eljövendő városrendezésnek alapjait már most le kell raknunk. Mi legyen a ghettóból ? A város Antalháza-puszta két milliós eladási árát fektesse be e terület megvásárlásába. A régi épületeket bontsa le, a használható építési anyagot tárolja, az egész területet nivellálja, ossza fel egyenes utcákkal és házhelyekre parcellázva. Az egész területet új közművekkel : csatornával, vízvezetékkel, villanyvilágítással lássa el. Az új közművekkel ellátott házhelyek igen értékesek/ tehát magas árúak lesznek, ezért hosszú lejáratú amortizációs eladási teltételek állapítandók meg. Az új házak világosak, tágasak, egészségesek legyenek, mintalakásokkai készüljenek. Az utcák szélesek, íasítva legyenek. Áz új építkezéssel sokfajta ipar kap foglalkoztatást a Mború után, s szociális szempontból is rendkívül jelentős, mert így az annyira szükséges munkaalkalommal vár'ha'ijuK haza testvéreinket a harctérről. Gondoljunk a" város jövőjére és ragadjuk meg az alkalmat! Különben velünk együtt megöregszik, kivénül városunk s lemaradunk a versenyből, amely feltétlenül ki tog alakulni a háború után a váföSok között. Ne úgy emlegessenek bennünk a következő nemzedékek, mint ahogyan mi emlegetjük azokat az elődeinket, akik nem értették meg a vasút nagy jelentőségét. * Lapunk nem . akarja senkire* se rákényszeríteni a saját elgondolását, éppen ezért nem tartjuk egyetlen megoldásnak az itt említett gondolatokat. Csak rá akartuk irányítani e nagyfontosságú kérdésre városunk közönségének figyelmét és felhívni az illetékeseket a cselekvő tervezgetésekre. Lehet más megoldást is találni. (Lapunk jármikor ^szívesen ad helyet egyéb meglátásoknak is!) De egyet le kell szögeznünk: nézzünk előre is, tudjunk évtizedekben is gondolkodni s ne tegyenek bennünket vakká a jelen-küzdései, nehézségei, problémái! (—) Szeressük egymást, úgyis kevesen vagyunk! Honvédeink üzennek... Kedves Főszerkesztő Ür! Alulírott pápai honvédek nevében kérem, szíveskedjék lapján keresztül megnyugtatni hozzánktartozó kat, hogy aggodalomra nincs ok, mindannyian jól vagyunk. Egyben ezúton mondunk Istenhozzádot mindazoknak, akiktől az idő rövidsége miatt elbúcsúzni nem volt módunkban. Szívességét hálásan köszönjük! Szebb Jövőt! Öreg Törzsök Ferenc őrvezető, Muli Ferenc őrvezető, Szalmásy Lajos honvéd, Fajszy Árpád karp. őrm., Barbarics József honvéd. — Tábori posta: D 528. — • — Szeretettel köszöntöm szüleimet, húgomat és pápai ismerőseimet. Ne aggódjanak értem, mert jól vagyok. Ha mostanában ritkábban jönnek is a levelek, ez semmi rosszat nem jelent. ' > Varga Ernő fhdgy. — Tábori posta: F915. — — Üzenem feleségemnek,, hogy jól vagyok. A leveleket mind megkaptam, üdvözlöm Rózát, Ir^nt, Andrist, Kamondiékat, Kovácsnét, Németh urat'és feleségét, ,Szokoly Jánost és családját, a Baross Szövetség minden tagját és minden ismerősömet. Rózsás Ferenc őrvezető. — Tábori posta: E307. — Szüleimnek, testvéreimnek és minden - ismerősömnek üzenem Csótra, hogy ne aggódjanak értem, jól vagyok. Rövidesen szabadságra megyek. Masszi Jmre honvéd.^ — Tábori posta: F307. — — Kedves szüleimnek, testvéreimnek és összes ismerőseimnek üzenem, hogy hála Isten jól vagyok. Szeretettel csókolom Mindnyájukat. Kérem, hogy gyakrabban írjanak és küldjenek csomagot. 1 Meizer Jenő -honvéd. — Tábori posta: K 585. Az bizonyos, hogy valakinek [ mindig használ, ha ketten, vagy : hárman hajba kapnak. Sokszor j meg is rendezik-ügyesen a veszekedést, civódást, csak azért, ,hogy > valaki, hogy valakik jól kamatoz- | tassák az ilyen nézeteltérést, vagy J civódást. . i Nem vitás, hogy perlekedő hírünk nem alaptalan. A fülemüle perek ugyanúgy valóságok voltak, mint a nemzedékeken keresztül ^ár-rc'ÍL h

ai

g7

aszerű összecs ÁRU 30 FILLÉR egy család pusztult bele. Öh, de sokszor voltunk fültanúi az efféle jelentéseknek: Uram, h& a vagyonom rámegy az se baj, de nekem legyen igazam. Igen, tudunk mi magyarok gyűlölni fertelmesen, sokkal jobban és odaadóbban, mintsem érdemes volna. £s mindjárt hozzátehetjük, hogy elsősorban :magunkat, fajtánkat, a magyar a magyart tudja gyűlölni úgy, hogy abban még az ördögnek se lehet öröme. • j Hány és hány nemzeti küzdel-