Pápa és Vidéke, 41. évfolyam 1-48. sz. (1944)

1944-07-09 / 28. szám

2 PÁPA ÉS VIDÉKE 1944. július 9. "ellátást jobbá és zavartalanabbá tenni. A tanácskozás fontosságát legjobban bizonyítja az a tény, hogy a magyar nép vezetői és irányítói kötelességüknek érezték megjelenni, ott, ahol a magyarság'falusi rétegének sorsáról, életéről folyik megbeszélés. Résztvettek a gyűlésen a Hangya vezetőkön kívül dr. Kászonyi Richárd győri főispán, dr. Telbisz MikJós Győr vármegye alispánja, vitéz Pintér Aladár ny. vezérőrnagy, a győri Vitézi Szék kapitánya, dr. Lapacher Károly min. tanácsos, győri pénzügyigazgató, dr. báró Apor Vilmos megyéspüspök képviseletében Pogátsa János esperes, gyarmati plébános, dr. Szentimrey Sándor, a pápai járás főszolgabírája, Hamuth János Pápa m. város polgármestere és dr. Mórocz Mihály pénzügyi tanácsos. A Hangya központi vezetőségének részéről dr. Wünscher Frigyes központi ' alelnök-vezérigazgató hosszabb beszédben ismertette a. Hangya Szövetkezet célkitűzéseit ; hangoztatta az összefogás szükségességét és a bizalomnak minden nehézségen átsegítő erejét. Hittel hiszi, hogy mindazok' a célkitűzések, melyeket a szövetkezet maga elé tűzött. Isten segítségével a közeljövő boldog Magyarországában hiánytaalanul megvalósulnak. A gyűlést követő egvtál ételes ebéden dr. Kászonyi Richárd főispán " üdvözlésre válaszolva megszívlelendő beszédet intézett a megjelent Hangya 'vezetőséghez. Á Hangyák vezetőségeit kérte, vigyék magukkal a magyar falvakba és öntsék a magyar falusi lelkekbe a türelem olaját, erősítsék a'gyengéket abban a hitben és tu.datban, hogy a mostani magyar kormány akar és tud is segíteni. De gondoljanak arra is, hogy ezer év óta válságosabb időt még nem élt át nemzetünk és csak a vállt váll mellé kapcsoló,'egymásba tett magyar dolgozó kezek tudják átsegíteni nemzetünket 'vészterhes megpróbáltatásainkon. Jászai József. Képtárat Pápának A közelmúlt eseményei olvan értékeket juttattak a nemzet tulajdonába, amelyek'között szép számmal akadnak olyan darabok, amik •valóban megérdemlik a »nemzeti érték<; megjelölést. Nem zongorákra, írógépekre vagy kerékpárokra gondolunk, amiknek pénzbeli értéke használhatóságuktól függ, hanem a nemzeti kultúra virágaira, tehát olyan művészi alkotásokra, ahol a pénzbeli érték in-' gadozhat, de független a gyakorlati használhatóságtól, mert kultúrérték és így emberileg örök. Nem csoda, ha külön kormánybiztos gondjaira bízták a fővárosiban a műkincsek sorsát,^ s a lapok tudósításai és képei útján már értesülhettünk a kormánybiztos tevékenységének eddigi eredményeiről. Nem ártana belenézni a dologba, hogyan is állunk Pápán ezzel a kérdéssel? Jelen volt-e 'a szükséges szakértelem a leltározásoknál, vagy ami a falon függött az csak »kép« nevet kapott, akár olajnyomat, akár Szinyei-Merse Pál alkotása? Ki felel azért, hogy ezek a képek nem "kerülnek hozzáértőbb, 'de illetéktelen kezek alatt olyan helyekre,* ahol már nem mint nemzeti, de mint egyéni vagyon élnek tovább? A kísértés mindenesetre igen nagy és nagyobb, mint a fenyegető törvényes megtorlás, s a hatóíág részéről kel! jönnie azoknak az intézkedéseknek, amelyek ezen a téren közmegnyugvást kelthetnek. Ezek az intézkedések nem lehetnek mások,, mint hogy a kultúrértékek különös figyelemmel és szakértelemmel vétessenek számba, az esetleges hiányok idejében nyomoztassanak ki és végül ami kultúrérték Pápán nemzeti tulaidonba ment át, az maradjon Pápán, a közösség haszonélvezetében s ne vándoroljon észrevétlenül Pestre s még kevésbé élelmes tág leli kiismeretü egyének birtokába. Nem akarunk vádaskodni, nem is tudnánk, mert szóbeszédre nem adhatunk, de elég bármelyik napilapot kinyitni, hogy lássuk a kérdés valódi arcát, hogyan értelmezik igen sokan a nemzeti vagyont. Minden t bajnak leküzdéséire a legjobb módszer — a megelőzés. Lehet, hogy ezen a ponton már nem sok megelőzni való van, minden esetre várjuk a megnyugtató intézkedéseket a felvetett kérdésekre. Kultúrális értékekben oly szegény városunknak pedig őszintén kívánjuk, hogy olyan értékeket tárhasson a művelődésre és műélvezetre vágyó közönség elé — amelyek eddig is itt voltak városunkban, de csak kevés kiváltságosak számára voltak hozzá férhetők. A. Tóth Sándor. Hit akar az Antibolsevista Ifjúsági Tábor ? Akarjuk, hogy minden fiatal magyar tisztán és világosan állást foglaljon a bolsevizmus ellen. Akarjuk, hogy'minden a belső rend megbontására irányuló törekvés leküzdésében részt vegyen és a külső arcvonalon is ugyanúgy megállja helyét, mint itthon a. munkában. ' , Akarjuk, hogy a magyar ifjúság a hősiesség és áldozatosság szellemét ápolja és mindig jó példával járjon elől magyarságban, elszántságban és önfeláldozásban. Akarjuk, hogy minden magyar munkálója legyen az új, osztálytalan magyar társadalomnak, mert magyar és magyar között csak abban ismerünk különbséget, hogy ki mennyit dolgozik a magyarságért. Akarjuk, hogy a magyar népiszociálizmus jegyében épüljön fel az új Magyarország, mert ez a biztosítéka annak, hogy továbbra is magyar életet éljünk Európában. Akarjuk mi is a magyar szociális munkaállamot, mert a magyar ifjúság minden munkát vállal a magyarságért és csak a magyarságért akar dolgozni. Osztatlanul sorakozunk tel azok mögé, akik a magyar egység megvalósításáért dolgoznak és akarjuk, hogy az egységes és egyetlen magyar szervezeten belül a magyar ifjúságnak is meg legyen a maga méltó helye és szereke. Antibolsevista Ifjúsági Tábor pápai szervezete. Pápa, Szent Imre h^. főtér 25. í. e. Gazdák tízparancsolata légitámadások idejére 1. Az aratást kezdd meg a le,hető legkorábban, ne hagyd a gabonát .túlérni. 2. A kereszteket ne rakd szélirányba, a tarlót azonnal hántsd meg. 3. Ha a cséplést nem tudod mindjárt megkezdeni, hordd össze a gabonát kis asztagokba, lombos fák közé rejtve. 4. A cséplést is minél jobban siettesd. 5. Aratás, hordás, cséplést közös erővel, összefogva kell végezni, úgy gyorsabban megy, mintha mindenki kiilön dolgozik. 6. Aratás-cséplés idejére állandó tűzfelügyelőt kell állítani, átrepülés után a határt azonnal b«járni. 7. Gyújtólapokat vi^ps vödörbe kell szedni, azután elásni. 8. Égő vetést, kazlat, körül kell szántani és kaszálni, hogy a tűz tovább ne terjedhessen. Ezért minHarcoló testvéreinket segítjük, ha küldeményeinket vöröskeresztbélyegge bérmentesítjük. .denki vigyen ekét és kaszát is a kocsiján, ha a határba megy, hogy azonnal segíthessen. 9. Asztagok, kazlak mellett mindig legyen víz, hosszúnyelü tűzcsapó pemet és lehetőleg fecskendő is. Légiveszély esetén, szárazságban locsold meg az asztag vagy kazal tetejét, hogy a ráhulló gyújtólap meg ne gyújtsa mindjárt. ÍO. Az előrelátó gondoskodás, a körültekintő védekezés nemcsak egyéni érdeke, de a nemzeti vagyonnal szemben jól felfogott kötelessége is minden magyar gazdának. . Varmegyei m. kir. gazdasági felügyelőség. cA aörös diktátor fQeyény Qrta : &ital<\J( cAlueaniJtr JítikajJMÚeJ (6) Azokat, akik majd cselekedni fognak, akikhez ő is (tartozni akart, másutt kell keresni. Egy szép napon búcsú nélkül elhagyta a szigetet. Párisba utazott Leninhez, aki szívesen fogadott minden

1 Capriból jövő kommunistát. Lenin körül egész vezérkar alakult ki. Ha Capriból érkezett olyan látogató, aki tartósan -ott akart maradni, a vezér leereszkedő szigorúsággal fogadta. — Itt mindenki engedelmeskedni tartozik -•— mondta Lenin az odaérkezőnek. Sztalinnak tetszettek ezek a szavak, viszont Lenin ifelismerte Sztalinban a tehetséges bolsevikit. Egyébként is szüksége volt új emberre. Nem volt környezetében senki, aki a Kaukázus 'vidékéa otthonos lett volna. Kapóra jött a sötétarcű georgiai. A Capriban levő Luxemburg Róza "akkortájban írt* nagy % cikkeket, amelyekben tiltakozott az ellen, hogy az orosz birodalom keleti részén élő tatár és mongolfajú fnépek külön utakon haladjanak és nacionalista jelszavakkal küzdjenek a cárizmus ellen. Sztálin harcbaszállt a cikkekkel és lándzsát tört íhazája, meg a szomszédos területek teljes elszakadása mellett. Természetes azonban, hogy amikor korlátlan diktátor lett, kíméletlenül fojtotta vérbe a georgiai szabadságharcot. ( Párisban Sztálin hamarosan megszerezte Lenin bizalmát s amikor elkövetkezett az dutazás i ideje, a vezér megbízta: menjen Pétervárra és vegye kezébe a párt irányítását. Közben Pétervárra költözött Allelujev Szergej is családjával együtt. Amikor Sztálin 'megérkezett 'a névaparti városba, tfeltünően jó viszonyban találta (Allelujev Nadiát a szentpétervári rendőrség egyik legügyesebb detektivjével. — Azért barátkoztam vele össze, hogy szükség esetén felhasználjam és segítségünkre legyen —'mentegetőzött Nadja. De Sztálin nem fogadta el a magyarázatot. Gyanakodott. És egy szép 'napon, 'az egyik leihagyott utcában, :tőrrel meggyilkolva találták a ' detektívet. Egyetlen i tanúja sem volt a bűnténynek/ A rendőrség Sztálint gyanúsította és bíróság elé állították. Sztálin [tagadott, bizonyítékok jiem voltak,' a bíróság ; azonban meg volt "győződve Sztálin bűnösségéről. Már közeledett az ítélethirdetés, amikor váratlanul egy fiatal .leány jelentkezett. A 'bíró elé vezették. Én öltem meg >— vallotta "Nadia szemrebbenés nélkül. Üldözött szerelmével és azzal fenyegetett, hogyha nem leszek a szeretője, börtönbe juttatja a tszüleimet. Leszúrtam! A közbelépés nagy meglepetést keltett. Senkisem hitte a'vallomást, de miután Sztálin bűnössége mellett nem voltak bizonyítékok, Nadia pedig fiatalkorú volt, nem lehetett ítéletet hozni. Politikai tevékenységében Pétervár eleinte új és szokatlan, ivolt Sztalinnak. A város külső kerületeit, gyári negyedeit járta titkon bújkálva, mert tudta, hogy a rendőrség szeme állandóan rajta van. Mégis, most már egészen másként fogta fel feladatait, mint az előző években. Lenin teljes bizalmának birtokában volt és fellépésében mindenütt éreztette, hogy a vezér mögötte áll. Az országgyűlésnek, a Dumának, akkor már szociálista, sőt kommunista képviselői is voltak, s a pártot hivatalosan Malinovszky qjvtárs vezette. Sztálin 'a Lenintői kapott felhatalmazás birtokában Malinovszky felett titkos, de legfőbb irányítója lett a képviselők csoportjának és rajtuk keresztül az "egész országot' behálózó pártgépezetnek. Egyideig nagyszerű eredménynyel folyt a munka. De egyszerre zökkenők támadtak. Itt is, toitt is fürkésző szemek jelentkeztek, lépten-nyomon rendőrökkel találták magukat szemben, letartóztatták Sztálin futárait, titkos gyűléseket lepleztek le és a pártnak több vezető tagja került a rendőrség ke:zébe. Magának Sztalinnak is egyre , nehezebb lett elrejtőzni. Egyremásra cserélgette lakását, nevét, sot a lehetőségig még arcát is maszkírozta. De ez nem segített. Egyik képvsielő lakásán, éjszakának idején letartóztatták. Bizonyítékok ez alkalommal sem voltak e!lene. Bíróság elé állítani nem lehetett, de a rendőrség tudta, hogy Sztálin a legfőbb irányító és az ő kezébe futnak össze az összes szálak. Mint »közveszélyes csavargót;; Szibériába deportálták. Ez alkalommal Északszibéria Kureika nevű falujába küldték. (Folytatjuk.)