Pápa és Vidéke, 41. évfolyam 1-48. sz. (1944)

1944-06-25 / 26. szám

Nagyon egészségfelen tünet az az állapot, mely váro­sunkban uralkodik a lakások igény­lése és a lakásügyek intézése kö­rül. Az ember nem tudja megér­teni, milyen jogon, mi alapon kö­vetelőznek egyesek és lépnek fel olyan igényekkel, melyekről (azelőtt álmodni sem mertek. Hiába han­goztatták az ország vezetői, hogy a zsidóvagyon elvétele, a zsidóknak a nemzet életéből való kikapcsolása nem jelenti azt, hogy az így szár­mazott előnyöket és vagyont egye­seknek, akiknek talán nagyon jók voltak a régi összeköttetései, vagy túlságosan nagy hanggal hirdetik az ő régi jobboldaliságukat, vagy akik mivel sem törődve, mindig hívei voltak a kétkönyökös rend­szernek, juttassanak nemzeti aján­dékot. Hallottunk olyan esetet, hogy valaki négy (4) kiutalást vitt vissza és az ötödiket is csak erélyes fellépésre fogadta el, mert azok nem voltak igényeinek megfelelők. lÜgy látszik, nálunk még mindig nem akar észretérni a lakosság, hogy végtére is háborúban élünk és "áldozatot kell hoznunk, nem pedig igényeinket az egész vona­lon, sokszor a közönség kárára, éppen a háború legvéresebb sza­kában felemelni. Mert tessék meg­érteni, hogy az is, akinek eddig egy-szoba-konyhás lakása békében megfelelt, akár a gettó helyén la­kott, akár nem, mégis háromszobás lakásról álmodozik összkomforttal, vagy ki is erőszakol magának egv ilyet, s ennek rendes bére helyett csak az egy-szoba-konyhás lakás ,bérét akarja fizetni, az is a nemzet-­tői vesz el, s akar a legkeserűbb időben magának kényelmet, jog­talan hasznot, nyereséget szerezni. Az ilyenek és hasonlók pedig nem lakást, hanem büntetést érdemel­nek. Csodálkozunk oly esetekben, mi­kor minden városban oda irányul a törekvés, hogy a vagyontárgya­kat vidékre mentsék és lehetőleg költözzék • vidékre mindenki, aki­nek nincs halaszthatatlan fontos­ságú dolga a városban, akkor a falun élő köztisztviselő akarja ma­Igának .megszerezni eddig zsidó által lakott és most egy rászoruló­nak kiutalt lakást. Tudunk olyanról, aki eddig is békésen és szépen megfért lakásá­ban, s most mégis sértve érzi ma­gát, mert nem kapott meg még egy teljesen különálló tágas udvarú há­zat. Viszont nem értjük meg ható­ságainkat sem, miért nem ragasz­* lkodnak egyszer már meghozott határozatukhoz. Hogyan (lehetséges, hogy teljesen egyedülálló egyének kapnak két-három-szobás összkom-' fortos lakásokat? Úgy tudjuk, hogy Pápán is a lakások egy részét fenn kell tartani kikombázottak részére. Isten ne adja, de ha' mégis sor kerülne erre, hova kerülnek azok, akik ellenséges terrortámadások folytán mindenüket elveszítették? Reméljük, hogy megérti mindenki • az idők szavát, és igényeit legalább a háború győzelmes befejezéséig, ha már egyszer nem csökkenti, leg­alább nem emeli. Hagysikerü járási levente-nap Pápán Ünnepi díszbe öltözött vasár­nap a Ligeti Sporttelep, ahol 2000 fciéző'előtt'bonyolították le,a járási levente versenyeket. iA leventenap megmozgatta a várps társadalmát. Megjelentek az ünnepségen a város katonai és városi hatóságai : és 10100 levente. Résztvett ,a "le­ventenapon az országoshírű szanyi Gyöngyös-bokréta, mely eredeti népviseletben népi játékokat, szo­kásokat és dalokat adott .elő nagy sikerrel. A leventék fúvószenekara a ma­gyar Hiszekegyet játszotta el, majd dr. Nagy Béla kir. közjegyző, a Levente Egyesület 'elnöke ünnepi beszédben emlékezett >meg Szent László királyunk >'.900 éves jubi­leumáról. Felhívta a jelenlevők figyelmét a Szent László-évre. 900 évvel ezelőtt — mondotta —Szent László királyunk >a külső fenyegető viszállyal és a betelepedett .ellen­séggel szemben karddal és ^ke­reszttel állt ki, hogy .megvesse alapját az 1000 éves .magyar élet­nek. • Az elnök ezután emelkedett hangon emlékezett :meg a Kor­mányzóról 76. születésnapja al­kalmával. Kérte az egek Urát, hogy adjon erőt, egészséget (Kor­mányzó Urunknak, hogy az -ő bölcs vezetésével érje el ^az ország a szebb, boldogabb jövőt. VA zene­kar a Himnuszt játszotta el, majd megkezdődtek a versenyek. Köz­ben a szanyi Gyöngyös-bokréta Kokas Kálmán ig.-tanító vezetésé­vel az Esterházy-úti gorodok-sata­novi hősi emlékműhöz vonult, hogy lerója kegyeletét a hősök aránt. Kokas Kálmán tanító gyönyörű koszorút helyezett el az ,emlékmű­nél. A lefolyt járási levente verse­nyek eredményei a következők: 100 m.-es síkfutás: 1. ,Stemmer Pápa 12 mp. 2. ,Mandl Lovász­patona. 3. 'Molnár Pápa. ,Súly­lökésben : 1. Dekovics Pápa. 2. Szabó Marcaltő. 3. Szokody "Ugod. 400 m.-es: 1. Varjas Pápa 57.3 mp. 2. V. Mármarosi Pápa. 3. Szakács. Távolugrás: 1. Stemmer Pápa 594 cm. 800 m.-es: 1. Csillag Pápa 2.15.6 p. 2. Kertész Mihályháza. 4x100 m.-es 1 staféta: 1. Pápa 49.7 mp. 2. Lovászpatona. 3. Marcaltő. Magasugrás: 1. Dekovics 150 cm. 2. Mandl Lovászpatona. 3. Végh Dáka. Az ököl vívómérkőzés izgal­mas perceket hozott a nézőknek, az öt tagú tornászok nyujtógya­korlatai pedig egyenesen bámu­latba ejtették a nagyszámú .közön­séget. 1500 m.-es. í. Császár Nó­ráp. 4.51.5 p. 2. Pápai Marcaltő. 3. Szabó Marcaltő. Kézigránát ve­tésben: 1. Kecskés Ugod 62.72 cm. 2. Kertész Mihályháza. 4 3. Nokta Nóráp. Kitűnően szerepelt a .le­vente fúvószenekar, mely keringői­vel, csárdásaival és indulóival tette kellemessé a 'vasárnapot. Sz flntlbolsevista Ifjúsági Tábor felhívása Fiatal Magvarok! Bajtársak! Élet-halál küzdelmünk harmadik évfordulóján csatasorba hívunk benneteket a belső front megerő­sítéséhez, az átkos közönbösség és megalkuvás széttiprásához, a ha­zaszeretet és faji öntudat lángjának elesztéséhez, harcra a vörös ár­mány ellen. A mi feladatunk az,,;­hogy erős legyen a belső front. — Apáink és bátyáink a Kárpátokon túl, a keleti vártán fegyverrel tel­jesítik kötelességüket drága ha­zánkkal szemben. ' Bajtársak, a hadak útjáról le­néző magyar hősökkel — akik már a legtöbbet, életüket adták hazán­kért, — szembe mernétek-e nézni nyugodt lelkiismerettel? Tettetek-e valamit a belső front megerősítése érdekében ? Bajtárs, a nagy világküzdelem­ben a gyáva, nem dolgozó nemze­tek végkép eltűnnek, csak a bátor, hazájukat életüknél jobban szerető és az áldozatvállalásban határt nem ismerő népeknek lesz hazá­juk! Tőled is függ, hogy elindul­hassunk e nagy világégésből az új, dicsőségesebb ezredév felé. Hí­vunk a munkára és áldozatválla­lásra! Teljesítsd kötelességed és jer közénk! Vár az Antibolsevista Ifjúsági Tábor! A m. kir. rendőrség vidéki fő­kapitányságának őrszemélyzeti ál­lományában beállott hiányok sür­gős pótolhatása. érdekében június 27-én Szegeden, július 4-én Szom­bathelyen sorozást tartanak.» Rendőrré felvehető az a férfi, aki a 21. életévét betöltötte, de a 28. , évét még nem haladta túl, nőtlen, tökéletesen erős testalkatú, megfelelő testmagasságú, katonai kiképzésben részesült, büntetlen előéletű és magyar állampolgár. A jelentkezők személyi okmá­nyaikat, legalább két napi élelmet és megfelelő .alsóruhát is hozza­nak magukkal, mert a testileg és szellemileg .alkalmasnak talált pá­lyázókat, a hivatalos eskü letétele után 10 hónapig tartó rendőri ki­képzésük céljából rendőriskolába fogják útbaindítani. , Hadigondozottak jelentkezze­nek! Felhívom Pápa város terüle­tén lakó állás nélküli hadigondo­zottakat, valamint nem hadigon­dozott leszerelt katonai személye­ket, kik katonai szolgálat követ­keztében polgári állásukat elvesz­tették, hogy június 26-án déli 12 óráig a városházán (fdsz. 1. sz. szoba) jelentkezzenek. cÁ aö( fö$ diktíítöF íQí>ffén(l Sfeta : SztaLö-ll cAkzcuuLtv- JtiticujUoiei (4) A rablásnál sokszor még nehe­zebb volt a nyomok eltüntetése, illetve a pénz elrejtése. Mert a so­rozatos exek természetesen határ­talan megdöbbenést keltettek Oroszországban, sőt bejárták a vi­lágsajtót is. A cári rendőrség ha­talmas apparátust mozgósított, de néhány egyszerű rablón kívül a tet­teseket nem sikerült megtalálni, sem a rablott pénzek nyomát • tel­ikutatni. Sztálin mestermunkát vég­zett. Egyik alkalommal például a tif­liszi csillagvizsgáló intézetben rej­tette el a pénzt. Az obszervatórium­ban világtól és emberektől vissza­vonultan éldegélt egy öreg pro­fesszor. Az ő halószobájába surrant be Sztálin éjszakának idején. Fel­vágta a szalmazsákot,! elhelyezte a "pénzt, majd újra bevarrta és nyugodtan távozott. Az öreg tudós sohasem sejtette, hogy a világ leg­értékesebb szalmazsákján piheni ki az éjszakai csillagvizsgálás fára­dalmait. Hónapok múlva, amikor az izgalom lecsillapodott, Sztálin hasonló módon visszalopta azösz­szeget és Pétervárra juttatta. Itt már csak a forgalombahozatal oko­zott gondot, mert,a bankjegyek sor­számát nyilvántartotta a rendőrség. Krassinnak, a párt pénzembe­rének azonban az sem volt v meg­oldhatatlan feladat. Meghamisítot­ták a sorszámokat és megkezdték a forgalombahozatalt, részint Orosz­országban, részint külföldön. Nem is volt semmi baj. Csak a párt egy Franciaországban élő emigránsa fizetett rá. Észrevették a hamisítást és a párisi rendőrség lefülelte és börtönbe zárta az .emig­ránst, akit egyébként az orosz bol­sevisták egymás között Apuskának, becéztek. Apuska később többször járt Pá­risban és Genfben, de akkor már senki sem emlékezett a harminc évvel azelőtt történt incidensre. Ellenkezőleg. Díszkordont vontak, az egyenruhás rendőrök feszesen tisztelegtek és előkelő urak hajlon­gással fejezték ki meghatódottsá­gu.kat. Mert'a 1 látogatót ekkor már nem hívták Apuskának,'sőt Fmkel­steinnak sem, — 'hanem ő (volt Litvino.vi,. a szovjet nagyhatalmú külügyminisztere. 4 3. Fejezet. Az orosz iparnak évtizedek óta Baku az egyik legfőbb erőforrása. A kaukázusi város kútjai ontják az olajat és természetes, hogy a vá­rosban már évtizedekkel ezelőtt hatalmas ipari proltáriátus tele­pedett meg. Odaérkezett Sztálin 1909-ben, miután Georgia főváro­sában, Tifliszben és környékén a sorozatos rablások miatt tartha­tatlanná vált a helyzete. Bakuban Sztálin azonnal megkezdte a bol­seviki propagandát. A sajtót akarta jelsőnek felhasználni és miután; sem nyomda, sem pénz nem állott rendelkezésére, rendkívüli ötlettel pótolta a hiányzó eszközöket. Meg­állapította, hogy legjobb lesz a kommunista röpiratokat az állami nyomdában elkészíteni. Mellékesen egy kis cinikus bosszúállási vágy is vezette. Baku rendőrfőnöke, Mar­tinoff, még Tifliszből régi ismerőse volt. Martinoff adta ki ellene az első letartóztatási parancsot. Most legalább visszafizetheti. Bizonyára kellemes lesz 'a rendőrfőnöknek, ha a belügyminsizterium látja, hogy a röpcédulák az állami nyom­dában készülnek. Igy indult meg a bakui bolse­vista -újság. Sztálin barátságot kötött a nyomda éjjeli őreivel, meg néhány nyomdásszal, 'maga is ki­tanulta a .betűszedést és a rotációs gép kezelését .és az állami nyomda gépei éjszakánkénti vidáman ontot­ták az államellenes kommunista röpiratokat. Regényes segítőtársa is akadt egy fiatal leány, Allelujev Nadia személyében. Az ismeretség még Tiflisbe nyulott vissza. — Nadia apja, Allelujev Szergej tifliszi munkás adta Sztalinnak pap­növendék korában a 'kommunista .röpcédulákat és 'Lenin írásait. — Allelujev időközben Bakuba köl­tözött és Sztálin lakásának sűrű változtatása, mellett az Allelujev­családnál talált legbiztosabb me­nedéket. Nadia ekkor 12 éves volt, ami az ottani fogalmak szerint 'érett, nagy leánynak 'számít. Sztálin eleinte nem sokat törődött vele, a leány azonban megmagyarázhatat­lan rokonszenvvel.vonzódott hozzá. Egy napon észrevette, hogy .Sztá­lint figyeli a rendőrség. Amikor az iskolából ment haza, két embert látott házuk körül ólálkodni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom