Pápa és Vidéke, 40. évfolyam 1-52. sz. (1943)

1943-11-28 / 48. szám

PÁPA ÉS VIDÉKEI 2 1943. december 28, vasárnap egységes pedagógiai elgondolásokat akar teremteni. Iskolapolitikai és tanügyi vonatkozásai mellett alkotó eleme ennek a produktív főigazgatói-szándéknak az az őszintén emberi meglátás is, hogy az ugyanazon vezetés alatt álló iskolák igazgatóinak baráti közössége önmagától megtermi a kölcsönös megbecsülést, a nevelői munkál végzők egymás iránti szeretetét. Ebben a légkörben öröm a munka és öröm a vezetés! A mai magyar nevelő a jövőt épitő be'sőfronl lelkes, áldozatos-szivü katonája. Munkájától nemzetünk élete, sorsának útja. erőinek teljessége függ! Keze alatt formálódik emberré és magyarrá reményeink letéteményese: az ifjúság. A mai nevelőnek nemcsak az a feladata, hogy iskolatípusának oktatóés nevelői célkitűzéseit munkakörének kereteil)^n megvalósítsa, hanem oda keli adnia magút, lelkének lobogását, szivének mindenen-átcsengő melegségét, egyéni kincsei! a küldetésének, amely szent és áldozatos, felemelő és felelősségteljes... Fokozott küldetés-tudatol kell hordozniok a vezetőknek, akik anevelői intézmények életét irányítják és ellenőrzik! A páp>a|ij igazgatói-értekezletben ezeknek á vezetőknek az együttesét köszöiítjük! Hisszük, hogy Dunántúl Athénjében olyan elhatározások, intézkedések születnek, amelyek tankerületünk iskoláinak életéi - a nehéz időkben -— előbbre-lenditik a fejlődés, virágzás útján. Köszönjük dr. Koeh Nándor tankerületi kir. főigazgatónak és lelkes munkatársainak, hogy az értekezletet városunkba hozták s Pápát, az iskolavárost — hacsak két n apra is, — a tankerül ei érdeklődésének középpontjába helyezték. V. L. Sz alsóvárosi tanács munhája 18Z3 nov. havában 120 évvel ezelőtt Pápa még három önálló városrészből állott. Az »Alsóváros Tanátsház<-nál hetenkiint megtárgyalták a fontos ügyeket. A »biró« a »tanáts«-sal együtt kényes ügyekben döntéseket hozott, ítéletet mondott és rendelkezett. Elsárgult, vasporzós irások őrzik a mull eseményeit. A Városi Levéltár anyagából újítjuk fel városrészünk 120 évvel ezelőtti november havi érdekesebb eseményei I. Biró és „Tanáts" választás az Alsóvárosban November 1-én nagy érdeklődés mellett jött össze az Alsóváros biró és Tanács választó polgársága. Biró lett: Merk János. A tanács tagjaivá választották: Kapl Jánost, öreg Sass Jánosi, Pusztai Sándort. Visi Józsefet, Benkeő Jánosi. Tóth Istvánt, Szabó Mártont, Németli Jánost, Csurgai Györgyöt, Leholzky Pált Mayer Ferdinándot és Smálkovits Jánost. Az Alsóváros nótáriusa: Szalay Mihály. R legelső teendők Az újonnan választolt biró és tanács az önálló életei élő Alsóváros állásait töltötté be először. A legnagyobbrészt földmivelést űző lakosság szükségleteinek kielégítésére a következő intézkedéseket tették: „Bakterpénz Collektoroknak" megválasztják N. Szölőssy Jánost, Pata Mártont és Mészáros Ferencet. „Tehén pásztorinak minden darab marha után 45 kr.-t fizetnek. Csehi István Kovácsiból jön Pápára és az Alsóváros „Ökör pásztora" lesz. Egypár ökörért 1 F. 30 kr. és egy kenyeret kap. Szemerei János kanász a „ sert vések" után 33 kr. Samu Ferenc borjupásztor meg minden darab borjú után 57 kr. fizetést kap. Molnár Márton és Közel István „Hosszu-utcai bakteroknak megfogadtattak, kiknek a fizetések lészen egynek 40 frt. Tálos István és N. Szölössy János Mezöbiráknak megmarasztattak és Így a bika-rétek lekaszálása, szénák összegyűjtése, betakarítása és az egész mezei gazdaság reájuk bízatott". Kocsis Mihály lett a „pappénz szedő". ... • c >

: Szomszédok veszekedése Évszázaddal ezelőtt a mai időkhöz hasonlóan sok szomszéd állandó veszekedés közölt élt. A panaszok természetesen az Alsóváros tanácsa elé kerüllek Egy 1823-ban történt panaszt igy beszélnek el a sárguló sorok. »Magyar Mátyás felesége Budai Éva azon panaszködök. itt lakás Vilmán Mihály felesége Hujber Anna ellen, hogy a leányát MaJó családból származó fiatal fiút plncértaitoncitak azonnali belépésre felveszek. Klein Gyula Központi szálló és étterem. pénzt 4 krajcár héjával adta másik szolgálónak által... Sípos Julit megkötözve vísszakisértettük az előbbi gazdájához. « Visszaélések a bakonybéli fa körül Télvíz idején a régi időkben is gondot okozott a tüzelőfa beszerzése. A megdöbbentő visszaéléseket ezért eléggé keményen megtorolták >A loealis Director Ür azon panaszkodik in lakos Leber Salamon zsidó felesége' j Prajer Julianna ellen, hogy a Bakonbéti Apálúr Ürnak béresei ide öl fái hoztak, melykor Lébernéhöz számos darabot hordottak be... A panaszlott ezen rendetlen cselekedetet elismerté. Annak okáért, hogy többszőr ilyen esetet ne vigyen véghez, súlyosan megbüntettük.« özvegy Nemzet Mártonné kérése Az Alsóvárosi tanács előtt Nemzet Márton özvegye »személyesen megjelenvén avégett könyörgött, hogy ő már elöregedvén azon kérelemmel fordul a Tek. Nemes Regementhez, hogyha az ő fiát. Nemzet Andrást Felséges Császári Huszár Regementbeli 2-ik Divisióban. a 4-i'k Czugban levő katonát, ki már 12 esztendőktől fogva híven' szolgálja a Felséges Fejedelmet, örökös szabadsággal hazabocsássák«... A kérést a tanács hasonló megokolásokkal hozzáfűzve terjesztette fel. * * * gyar Örzsél most nem régiben, midőn házukat nádulták volna, házkerületét tisztogatta, nem tudván mitsoda irigységből az ... edényt mésszel megtöltvén a leányának fejéhez vágta. A mész lefolyta az egész képét és ruháját.« A tanács pénz fizetésére kötelezte a botrányosan viselkedő szomszédot. R Belváros sütőmesterének panasza Mayer Mihály sütőmester azon panaszkodik. hogy Sípos Julit most Szent Mihály kor fogadta meg zsemle árulónak, ki is nemrégiben még a zsemléjét is a piacon hagyta és a zsemléből árult A kereszt — a feszület . „A keresztnek vagy a magyar zászlónak mindig ahhoz az alakjához kell ragaszkodnunk, amelyet eltávolítottak." (Naplómból.) Jó visszagondolni a »régi boldog időkre<. Akkor,is gond. vesződség, küzdelem és harc volt az élet. Akkor is hordozni kellett a »nap terhét . Csak több volt a szeretet, a megértés és az emberi jóság. Kevesebb volt az önzés és anyagiasság, ezért boldogabb volt a világ'. MOLNÁR ISTVÁN. A keresztnek mint jelképnek csak annyiban van értelme, amennyiben Krisztus Urunkkal és az ő ügyével hozzuk összefüggésbe: hogy I. i- vállán a Golgotára vitte, hogy reá szegezték, hogy rajta halt meg. A puszta, tehát Krisztus aiakja nélküli kereszt mellé vagy reá- ha akarom, ha nem akarom, mindig oda képzelem Krisztust is. E nélkül nem lehetne a kereszténység szimbóluma. A kereszl úgy lett megváltásunk eszköze, hogy Krisztusunkat reászegezték. Mi katolikusok mégis a kultusz számtalan megnyilatkozásában a oorpus test) nélkül való keresztet is használjuk, meri hiszen a fenti értelemben a puszta kereszl is mindenképpen csak a megváltásnak a jelképe. Ezért az ilyen kereszt előtt is megemeljük kalapunkat. mint ahogyan az is hősi emlékmű. amelyen nincs kifaragva a haldokló magyar honvéd. Ha nem volt volna mindjárt a "kereszténység terjedése elején egyházüldözés, a keresztnek mint jelképnek (ak'kor különféle- mintázásban mint titkos jelnek

1 nem is fejlődött volna tán ki ilyen mély és sokat kifejező szerepe Azóta is. de k-ivá Itkápen Nagy Konstantin türelmi rendelete (313) óta a kereszl a Krisztushoz való tartozásnak a kifejezője Nekünk katolikus keresztényeknek a puszta kereszt éppe?i olyan szélit, mint a másik, amelyen Krisztus alakja is rajta van: mind a keltő faragott vagy festeti képemása az első kereszinek: akár akkor, amikor az Üdvözítő a vállaira vette, akár akkor, amikor reá felszegezték és vérét ontotta rajta. Az Egyház nem is tesz köztük különbséget. bár van rá eset, hogy némely istentiszteleti helyre a rorpus-os keresztet. az u. n feszületet írja elő, pl. az oltár fölé, viszont máskor a puszta keresztet kívánja pl. a templomtorony tetejére Egészen természetes az is. hogy amióla egyes nem katolikus keresztények szigorúan csak a puszta keresztiét engedik alkalmazni, a katolikusok a feszülethez is való ragaszkodásukkal különböztetik meg magukat tőlük De kezdetben nem igy volt. A keresztnek bármilyen változata az egy ugyanazon Iliinek volt a kifejezője. A katakombákban i\ keresztnek sok alakját találjuk T alak. szigony-, horogalak, vagy a Krisztus szó valamelyik betűjével módosítva és a későbbi keresztény ornamentika is számtalan változatban ábrázolja a Kereszténység legszentebb ereklyéjét: a keresztet, amelyen a világ üdvössége függött Nagy Konstantin császár .

;s hadserege a Jtere s z I jelét látta áz égen és nem a feszületet. S hogy ez Krisztust és az ő világát jelentette, annak viszont az volt bizonysága, hogv e látomás után éjjei maga Krisztus jeleni meg N, Konstantin előtt és meghagyta neki. hogy e jelnek mását készíttesse ei és a csatákban használja. A milánói ediktum óta a keresztel nyilvánosan tiszteli a kereszténység s jelképi mivoltát örök időkre csak még jobban biztosítja az. hogy olyan keresztábrázolások is vannak, amelyeken Krisztus alakja is látható, tehát feszül etek«. A piros-fehér-zöld lobogó már egymagában is a magyarság' kifejezője, mégis, ha ezenfelül ráhímezzük a magyar címert is: a tricolor annál hatásosabb és biztosabb szimbólum, meri ha pl. fordított sorrendben látnám is a színeket, akkor se tartanám olasznak hanem magyarnak, éppen a rajta levő szentkoronás szépséges címerünk miatt. Igy vagyunk a keresztekkel is és ezérl csak szűkkeblűségnek kellene tartanunk azt. ha valaki, bár keresztény, a feszülettől ijedeznék. Szűkkeblűség pedig azért, mert a többletet nem birja ki. A Krisztus-alakkal ellátott kereszt többlet az ábrázolás módjában, de je; lentésében annyi, mint a puszta kereszt: egyik is. másik is az egy Krisztushoz j való tartozás szimbóluma. Ha a kereszj tény ember őszinte tisztelője a kérészinek. nem láthat botrányt a feszületben, mégha vallása a puritánság elvén a faragott képeket nem is alkalmazná az istentisztelet helyem. Elvégre ez már az izlés dolga is. ízlés dolga, hogy ki miiyen keresztet tűz ki a falra: ebből dogmalikai nehézségei a katolikusnak sem szabad csinálni. A katolikusnak akkor is tisztelnie kell a puszta keresztet, ha valaki elvből nem festi reá Krisztus testéi viszont elvárhatja, hogy más meg tiszteletlel legyen az u. n. katolikus feszület iránt, hiszen ez se jelenthet mást, még ha többet is mutat. A hit és lélek avatja mind a kettőt krisztusi világnézetünk kifejezőjévé, e nélkül pedig se az egyik, se a másik nem lenne több faragott képnél«. Eszembe jut 1918—19. Talán azok. akik akkor a magyar kereszténység jelképeit likvidálták, különbségei tettek kereszt és feszület között? S ha újra jönne egy ilyen világ, talán a református testvéreink a feszületek, a katolikusok pedig a keresztek eltávolilásában segédkeznének? Ugye nem! Es százszor nem! Inkább egymás segítsígére sietnénk. Nos. ha a veszély idején tudunk a dolgok lényegére pillantani, lássuk meg most is, hogy nincs nekünk másban üdvősségünk, hanem csak a Krisztus keresztjében, kinek tisztel ei, dicséret és dicsőség adassék az égen. a földön és a föld alatt. Szinpadavatás ML /. K.-ban az Az elmúlt vasárnap a Nemzeii Munkaközpont székházában ünnepélyes külsőségek között avattak színpadot. Az avató beszédet a szervezet elnöke, dr. Rédey Tibor mondotta. Vázolta azon nehézségeket, melyek az anyagbeszerzés és színpad felállítása köjrül felmerüllek. Köszönetet mondott mindazoknak. akik a nehézségek áthidalásában a szervedet segítségére voltak. Köszönetet mondott Leipnik Ármin szövőgyár tulajdonosnak. úgyszintén Mika Antal szövőgyár tiílajdonosnak és Tóth Istvánnak, akik a színpadi vászon és függöny anyagát ajándékozták a szervezetnek. Köszönetét fejezte ki továbbá Papp Ferencnek, aki a színpad felállítását minden ellenszolgáltatás nélkül vállalta, Horváth Imre központi titkárnak, Nagy József szervezeti titkárnak és Máté István gondnoknak, akik minden jehetőt elkövettek a cél érdekében. Majd pénzben fejezte ki a színpad felállításának költségeit, ami kereken 6íX)0 pengőt tett ki. — Midőn átadom a színpadot rendéi te lés ének — mondotta dr Rédey Tibor szervezeti elnök beszéde további során — arra kérem az Egek Urát, hogy ezen falak között és erről a színpadról soha ne hangozzék el olyan mondai, olyan szó, amely Isten, a vallás, a haza, az erkölcs és a szeretet ellen van. Legyen e színpad ezen eszmék fellegvára. Adjon e színpad — amelyről valóban elmondhatjuk, hogy teljesen a miénk, illetve a tiétek, — mindnyájatoknak minél többször nemes szórakozást és lelki felüdülést fáradságos ,és nehéz munkátok közepette. A nagy tetszéssel fogadott elnöki beszéd után »Becsüld a munkát szabadidő-szervezet három egyfelvonásos színművel lépett fel. A nagyszerű szingárda mindenegyes tagja a lehető legjobbat nyújtotta és kitűnő összjátékukkal megnyerték a közönség tetszését. Különösen ki kell emelni SzabóTlonka, Király Vilma, Erhardt Vilma,és Ünnep Erzsébet ját; kát. A szünetekben Mezei Ilonka kedves hangjával magyar nótákkal szórakoztatta a megjelenteket. A rendezés fáradságos munkáját Bognár István végezte. Hisszük, hogy a »Szabadidő szervezed a tél folyamán még többször fellép és játékaikkal szórakoztatni fogják munkában elfáradt bajtársaikat. —té -^ván. Kereskedelmi tanfolyamot végzett gyors és gépírásban Jártas állást keres. Cím a kladéhlratalbafl.