Pápa és Vidéke, 40. évfolyam 1-52. sz. (1943)

1943-05-02 / 18. szám

40. évfolyam. 16. szán. Pápa, 1843. Hiáfns 2., vasén* PÁPÁ ÉS VIDÉKEi KERESZTÉNY POLITINII HETILAP. Felelős szerkesztő: Korányi Olaff amelyet a költő szavaival imádkozunk; bizonyosodj meg, hogy mi nagyoto-nagyon szerelünk, s leghőbb vágyunk Neked örömet szerezni, mosolyt varázsolni szenvedések szántotta arcodra, ragyogó anyai szemedbe: „Az egyik bánatom: mért nem tudja látni egymást a sok ember, a sok-sok királyfi, úgy, ahogy az anyjuk tudja őket látni? A másik bánatom: hogyha 6 majd holtan fekszik a föld alatt virággá foszoltan, senki se tudja majd, hogy királyfi voltam. Hogyha minden csillag csupa gyémánt volna, minden tavaszi rügy legtisztább gyöngy volna: kamatnak is kevés, nagyon kevés volna. Hogyha minden folyó lelkemen átfolyna s ezer hála-malom csak zsoltárt mormolna, az én köszönetem így is kevés volna. Hogyha a föld minden szinmézét átadom, az ő édességét meg nem hálálhatom; ez az én bánatom, harmadik bánatom." (Mécs L.) Fennmaradásunkért küzdöttünk a Don hidfőállásain mondotta Antal István nemzetvédelmipropaganda miniszter, orsz. gyűl. képviselőnk nagyszombaton a rádióban. Rámutatott arra, hogy a Feltámadás napja jellegzetesen magyar ünnep. Ez a nemzet évszázadok során számtalanszor merített a Feltámadás gondolatából erkölcsi erőt n maga viszontagságos kálvária-útjának bejárására. Feltámadtunk amelyet a keresztény kuliúra és civilizáció kétezer éven át alkotott. Ez a kegyetlen és vad áradat nem tudta áttörni azokat a védőgátakat, amelyeket nagy szövetségesünk, a német nemzet a legdrágább építőanyagból: fiainak százezreiből épített. Az, hogy mi magyarok erőinkhez, helyzetünkhöz és körülményeinkhez képest — és ezekhez viszoDr. Antal István nemzetvédelmi-propaganda miniszter nagyszombaton beszédet mondott a rádióban MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Blőfizetési ára: Egy évre 10*— P, negyedévre 2 50 P. „A királyfi három bánata" .Amikor születtem, nem jeleztek nagyot messiás-mutató különös csillagok, csak az anyám tudta, hogy királyfi vagyok." (Mécs L.) Királyfiak vagyunk mindnyájan s most szeretettől izzó szívvel, hálatelt lélekkel ünnepeljük anyánkat, a magyar Édesanyát. Édesanya .. vagy ahogyan több helyen mondják. Édes. Tán a legszebb szó az egész világon. Bemie van minden szeretetünk,! hálánk, ragaszkodásunk az iránt a Legdrágább iránt, akitől a fájdalmak útján életünket kaptuk. Az Édesanya egész élete a gyermekéért való állandó aggódás. Abban a pillanatban, midőn az Isten a nőt meghívja az anyai méltóságra, új életútra hivja, melyen a sok-sok édes öröm mellett ott kisért a szenvedés gondolata is. Boldogságtól dobban meg az anyasziv, midőn észreveszi az új kis élet jelentkezéséi, de ugyanakkor oda lopódzik a titkos aggodalom is: jaj, mi lenne, ha el veszi teném! Ez a szorongó érzés kínozza az édesanyát, mikor beteg gyermekinek bölcsőjénél virraszt. Ki tudná megszámlálni, az ijedtség felhője hányszor árnyékozza be a ragyogó anyaszemet míg abból a kicsi jószágból meglett embert nevel? És talán akkor megszűnik a gondja? Ó dehogy. A felnőtt gyermek útjait talán még nagyobb féltéssel kiséri az édesanya. Most már nemcsak az éleiét, hanem a gyermek lelkét is félti. Hány álmatlan, átsirt éjszakát okozott már az édesanyák számára gyermekük bukása? Hányszor száll el az anya ajkáról az imádságos sóhaj: csak valami baja ne legyen, csak el nt; vesszék!... Magyar Édesanya! A ma életviliarában láp többszörösen érzed az őrök édesanya szenvedéseit. Tán urad, vagy gyermeked harcol kinn az orosz pusztákon. Tán még' több áldozatot lemondást kiván meg

1 Tőled édes Hazánk. A mindennapi eleihez szükségeseket is nehezen teremled elő. Tán most jobban megtépáz az élet kegyetlensége, mint máskor. De iniudig' erősnek kell maradnod! Hogyan nevelhetnél áldozatos lelkű, acélos erejű, jellemes magyar utódokat, ha a Te lelked megrokkanna a szenvedések súlya alatt, ha a kícsinyhitííség fűzne* rabláncára. A Zrínyi Ilonák, Szilágyi Erzsébetek csodát tudnak teremleni, nemzet sorsát eldönteni, a gyengék, a gyávák a jelent felforgatják, a jövőt elpusztítják. Magyar Édesanya! Szereletünk, ihálánk, szivünk minden dobbanása mindig a Tiéd- de ma különösképen Tég^'d ünneplünk Adjon az Isten Neked erőt a földi élet legszebb hivatásához! Hallgasd meg hálatelt szivünk könyörgését, ezer évvfl ezelőtt, amikor Széni István királyunk atyai kezéből megújhodtunk a keresztség;

1 szentségéhen. feltámadtunk Muhi után egy zseniális király államszervező és épitőakaratából. Feltámadtunk a mohácsi tragédiát követően és szabadságküzdelmeink bukásából is. Az egyik nagy példa pedig itt van előttünk: a trianoni feltámadás, amelynek küzdelmes és országépílő negyedszázad;) örökre összeforrott a mi na^y vezérünk, hőn szerelett Kormányzó Urunk történelmi nevével és munkájával. v Moslani feltámadásunkért való küzdelmünk — úgymond, — vollaképen folytatása az ezeréves magyar sors törvényének. Harcban állunk az ázsiai holsevizmussal, amely a vér és a pusztulás örvényébe akarja süllyeszteni mindazt az emberi és erkölcsi értéket, ARA 20 nyitva is bizony. igen nagy áldozatok árán — segítettünk és segítünk nekik ebben a világtörténelmi jelentőségű misszióban, ez nemcsak ezeréves töriénelmi hivatásunk mai parancstevéséből, de a saját életünk és érdekeink értelméből is következik. Ezt az áradatot csakis a német és szövetséges fegyverek tartóztathatták fel, közöttük az ősi magyar kard is, amely az elmúlt ezredév során annyiszor kiröppeni hüvelyéből, ha Európa határán ellenség jeleni mefi!. Mert igenis, Európáért, a keresztény kultúráért, a nyugtati életformáért, de egyben saját egzisztenciánk, jövőnk, fennmaradásunk érdekében küzdöttünk és véreztünk a Don hidfőállásain. mert ne feledjük, erről van most szó: fennmaradásunkról, szabadságunkról. függetlenségünkről és az ősi magyar jogok teljességéről FILLÉR Szerkesztőség: Horthy Miklósfő-u. 12. Telefon: 12-72. Kiadóhivatal: Korvin-utca X A vármegye tavaszi közgyűlése Veszprém vármegye törvényhatósági bizottsága szerdán délelőtt tartótba rendes tavaszi közgyűlését, amelyen a nagyhét miatt csekély volt az érdeklődés. Dr. Mesterházy Ferenc főispán a nemzeti »Hiszekegy«-el nyitotta meg a közgyűlési, majd elnöki megnyitójában bejelentette, hogy a Kormányzó Ür kabinetirodája útján a vármegye névnapja alkalmából kifejezett szerencsekivánataiért szíves köszönetét nyilvánította. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg ezután az elhunyt dr. Radvány Viktor apátkanonokról és dr. Véghely Andor ny. főszolgabiróról, akik — úgymond — komoly, értékes tagjai voltak a tn. bizottságnak és munkájukkal annak megbecsülését és köszönetét érdemelték ki. Emléküket kegyelettel fogják megőrizni. A tárgysorozat első pontja az 1942. december 1-től március 31-ig terjedő időszakról szerkesztett alispáni jelentés volt, amit dr. Kenessey Zoltán várat, főjegyző terjesztett elő. A közigazgatásnak minden ágát felölelő, gondos lelkiismeretességgel készüli jelentésnek legnagyobb érdeklődésre számot tartó része a közjóléti ügyekről szóló volt, amelyből megtudtuk, hogy a Vármegyét Közjóléti Szövetkezet az üdén három községben 30 ház építését tervezi, amihez a szükséges építési anyag már nagyrészben biztosítva van A ^szövetkezet háziipara a hazai értékesítés mellett tekintélyes külföldi exportot is bonyolított le. A szövetkezet tulajdonába Kerülő 5 holdon aluli zsidó ingatlanok igénybevétele folyamatban van és azok hasznosítását, juttatását, illetve értékesítését a szövetkezet a Vitézi Székkel karöltve hajtja végre. A hadbavonultak családtagjainak szociális gondozását illetőleg! külön kiemeli a jelentés a rédei munkaközösséget, amely gróf Esterházy (Józsefnél vezetése alatt mintaszerűleg tölti be hivatását. A belügyminiszter engedélye alapján. az alispán javaslatára, a közgyűlés egy vármegyei díjas közigazgatási gyakornoki állást rendszeresített. Ugyancsak az alispán javastatára egy finn hadiárvának tartásdiját avárm. házt. alap terhére megszavazta a közgyűlés. A személyi vonatkozású ügyeknél dr. Berky Miklós alispánnak a szokásos hatheti szabadságot engedélyezték:, dr. Kenessey Zoltán főjegyző részére a VI. fiz. o.-nak megfelelő I. személyi pótlékot megállapították; a dr. Suíy Endre várm. árvaszéki üli\ök ellen saját kérelmére egy ügyfél alaptalan vádaskodása miatt indított fegyelmi ügyben a közig, bizottság fegyelmi választmánya által hozott fölmentő Ítéletet tudomásul vették. Városunkból a gyűlésen dr. Domonkos Géza, Karlovitz Adolf, dr. Po»ng)rácz József, Szakács Dániel és Szűcs Dezső törv. hat. biz. tagok vettek részi.