Pápa és Vidéke, 40. évfolyam 1-52. sz. (1943)

1943-03-21 / 12. szám

40. évfilfam, 12. szán. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ára: Egy évre 10*— P, negyedévre 2 50 P. KERESZTÉNY PQLITI1II HETILAP. Felelős szerkesztő: Korányi Olaff Pápa, 1943. március 21., vasárnap M ES VlDEKEi Szerkesztőség: Horthy Miklós fő-u, 12.' Telefon: 12-72. kiadóhivatal: Korvin-ufca , 3. Március Idusa az Űri Kaszinóbun — Biró Lucián nagysikerű beszéde — Szombaton este tartotta a pápai |ri Kaszinó hagyományos márciusi vajráját, amelyen az ünnepi beszedet iiró Lucián bencés igazgató-házfőnök rndotta. A nagyhatású beszédet leiegészében közöljük Március Idusa mint jelkép Március idusának fogalma is a ímzeti erőérzet, a faji tiniakarás és a ibadságjogokért való küzdelem eszléi a magyar ember szemleletében ösztetartoznak. - Március 15-ikével azért vagyunk r, mert ez a nap nem egyetlen napot, irt 1848 nem egyeden évet jelentenek Lpán: ezeknél annyival többe;, arnenyrivel hosszabb ideig készült a nemzet íapra és amennyivel mélyebb hatása ennek a napnak a 48 utáni időkre JL Ez a nap eszmévé finomult azért is, ieri a magyar ifjúság improvizálta, írt olyan vezérei voltak, mint Petőfi Jókai. ; Március'idusa szimbóluma, jelkepe La már a kuruc időktől kezdődő összes stlenségi és reformmozgalmak', Lint ahogyan a Talpra Magyar cenzuíenles kinyomatása is klasszikusan rszerű és logikusan világos jelképe >11 annak a nemzeti élniakarásnak, habozott föllépésnek, amelyet a magyar [lek akár szépirodalmi és politikai Íróinak megnyilatkozásaiban, akár e küzdelmek katonai vezéreiben felmutatóit. S ha március idusának' Múzsája mégj ma sem hallgatott el, ha e forradalom nemzeti dalos eseményeiről még ma is, közel száz év multán lelkesüllen és szinte az akkori pesti fiatalság' szíva tüzével tudunk újra és újra megemlékezni, ez kettőt jelent: először azt, hogy a 48-as programm lényege — nemzeti, független államiság és szociális igazsáIgbsság, — a mai magyar lélek vágyai közé is tartozik, másodszor azonban jelenti azt is, hogy ezzel a programmai, vagy általában a reformkorszak eszmeivel még! ma sem vagyunk készen. Mert Széchenyi ugyan a magyar nemzet nevelőjévé magasztosodott, de mi nem vagyunk még hűséges tanitványai, leckénkkel elkészült neveltjei. Széchenyi gondolata, alapgondolata: hogy a politikai, társadalmi és gazdasági berenaezkedést tökéletesebb alakba önthessük, ahhoz szükséges, hogy a belső magyar világiot, a nemzeti lelket újítsuk meg iés az ő sorrendje is figyelemre méltó: először az egyént, az egyedet kell kiművelni, becsületessé, erkölcsössé tenni s majd az erkölcsileg' megnemesitett egyedekből kialakul a megnemesitett egyetemes nemzeti lélek. S ha akár Petőfinek ide vonatkozó líráját taglaljuk, akár Kossuth lelke mélyére tekintünk: ezek is a magyar lelek egyéni és nemzeti nibáinak a levetkezését sürg'eíték. Hogyan kell ma ünnepelni ? l)lyan vilájgot élünk, K. Uraim, ami>r szavakkal játszani nem szabad, amir nemzetpolitikai gondolataiiiKat és mzetszolgálali gondjainkat költői szakba fojtani bűn volna. Ezért kell ma .ágosan és reálisan beszélnünk és iden alkalmat meg kell ragadnunk, egymást a 48-as gondokhoz liafnló kötelességeinkre figyelmeztessük, ezért azt is vagyok bátor hangsúlyozni, M>gy március idusának napja a mai mafar.előtt egyelőre nem lehet, ne is lőrén csupán büszke, romantikus megílékezés, — Széchenyi kifejezésével: [iábavaló reminiszcencia«, — mint logyan a komoly hitéletet élő kereszt

(ty szemében a karácsony vagy nagypéntek sem lehet csak piétisztikusan melankolikus visszaemlékezés a bibliai időkre, hanem ezeket egyénileg hitben Az 1858-as időkhöl Velük együtt aggódni és gondoliIni, mert az isteni Gondviselésnek tetszett, (ne kutassuk, mi a célja ile: »nem a mi dolgunk igazságot ten[i« mondja Végvári — »a mi dolgunk gazabbá lenni«) — hogy majdnem szó^erin t ugyanazok a feladatok várnnak lireánk is, amik rájuk voltak bízva: Jegmenteni ezt a hont, ezt a drága ^ont, amely nekünk ma nemcsak tűzilyet, de cLárt is jelent, nemcsak zászÉt, de üdvözítő keresztet is jelent nemes szeretetben újra és újra át kell

1 élni és ezeknek a nagy napoknak a jelentőségét magunkra alkalmazva, belőlük élettervet, programmot és erőt kell meríteni. A római oenturio, amikor végighal l'gatla Kriszius hét szavát, mellét verve igy kiáltott fölt ez valóban Isten fia volt! Nekünk is liigy kell tennünk: amikor — akár Petőfit, akár Kossuthot, akár Széchenyit, Vörösmartyt vagly Deákot olvassuk (egyéniség és temperamentum dolga, hogy az egy magyar hitet és igazságot ki honnan meríti) — mondjuk jelen magunkra vonatkoztatva «'s a szavak minden következményét egy éni életünkre is alkalmazva: ez az ember valóban a legnagyobb magyar voit tés nekem egy kötelességem legyen: velük együtt aggódni, velük együtt gondolkodni, velük együtt cselekedni hasonló korban élünk csak nemzeti függetlenséget, hanem emberhez méltó kultúrát is jelent: egyszóval minden javunk, ami bennünket em

L ; bérré és magyarrá tesz, a földnek ehhez az egyetlen darabkájához van kötve s »nagy világon e kivül nincsen számunkra hely«.' Gróf Teleki Pál mondotta egyszer* valakinek (1940. év nyarán): »Már értem, micsoda kínjai voltak IV. Béla királyunknak«. -) Uraim! Ma mi is jobban, mint valaha, értjük a 48-as hősök s általában a minden kor függetlenségi vezéreinek gondjait: ma megértjük Rákóczi szive felindulását, Széchenyi észbonló kínjait, Kossuth szive lángolásait, Deák Ferenc nagy gondjait. Teleki Pál nagy aggodalmait ... Totál is, egyetemes háború van most a nagyvilágban... totál s, egyei emes a honfi bú is: olyan viláigot élünk, amikor éppen úgy, mint a XIX. században, a kisdobostői kezdve a vezérekig mindenkinek részt kell vennie a haza védelmében és amikor a legkisebb magyarnak a személyes, egyéni bátorságára is szükséglünk van és amikor a legfiatalabb, legkisebb leventének is meg kell értenie, hogy az egyén erkölcsi kiművelése nélkül (Széchenyi gondolata) ezeket a nagy feladatokat, a ma harcát megvívni nem lehet. Mert, újra hangsúlyozom: korunk nagyon hasonlít a negyvennyolcas időkhöz, s elmondhatjuk Kölcsey vet:' " , | Te lásd

1 meg, ó sors, szenvedő hazámat, Vérkönnyel ázva nyög feléd!... ; ... Vagy .itt az óra, s végveszélybe dül! (Zrinyi második éneke.) Ezért van szükségünk negyvennyolcas szellemű hősökre is! Az idő rohan és.közelednek a 48-as idők százéves | évfordulói. Az az érzésem, hogy az isteni Gondviselés azt akarja, hogy ezek megünneplése előtt a magyar lélek még sok szenvedésen, megpróbáltatáson és igy megtisztuláson menjen át. A küzdelmek és győzelmek jubiláris napjait csak ezek vezéreinek lelkéhez méltó egyéniségeknek szabad megünnepleniök. Hitünk alapjai Én hiszem, hogy a jó Isten irgalmas lesz hozzánk és a magyar keresztHAZAÉRT KOVÁCS ISTVÁN, pápai honvéd a keleti harctéren szerzett sérülései következtében hősi halált halt. * * * Hőseinknek drága vére új, boldogabb jövőnknek termékenyítő harmata. MM út után is lesz föltámadás és akarom hinni, hogy mi ,is itt együtt megünnapeihetjük ezeket a nagy napokat. Bizalmam alapja három tényező: először az Isten: .— mert mi sem hagytuk el, — ő sem'hagy el bennünket. Utána bízom a mag'yar honvédban, Horthy Miklós kormányzó úr őfőméltóságával az eién a magyar hadseregben, a magyar íiatona becsületében, bátorságában, hűséglében és kitartásában. S amikor hálás szívvel megemlékezem azokról, akik az orosz hómezőkön e honért életüket áldozták, bízom harmadszor ezeknek engesztelő áldozatában. Rájuk vonatkoztatva is merem imádkozni az egyházi népéneket: sIsten hazánkért térdelünk eledbe, rút bűneinket jóságoddal född be, ... szent magyaroknak tiszta lelüei nézzed, érdemét idézzed!« Ezek az én márciusi gondolataim... És most emelem poharam a márciusi szellemű bízó magyarra! Emelem poharam annak tiszteletére és jóegészséglére, aki minden ellenkező híresztelés és sugdosó aknamunka ellenére hisz egy Istenben, hisz egy hazában, hisz egy isteni örök igazságban, hisz Magyarország föltámadásában! Márciusi ünnepségeink Pápa város társadalma hazafias érzéssel és ibensőséges lélekkel ünnepelt március Idusán. A társadalmi egyesületek, intézmények, az iskolák, gyárak, katonaság széleskörű ünnepségeket rendeztek a márciusi szabadságharc dicső hősei tiszteletére. • Hétfőn a zászlódiszbe öltözött városban óriási embertömeg! hömpölygött a Széchenyi-téren levő szabadság szoborhoz, hogy ott lerója kegyeletét a régi 48-as és a mostani háború hősi halottjai előtt. Most* amikor a magyar ismét életéért harcol, emlékezzünk viszsza 1848—49-re. Abban az időben a hős magyar honvéd a cári hadak ellen küzdött, akik messziről jöttei eí, hogy elpusztítsák a magyart. Most derék Katonáink harcolnak az orosz pusztaságokon, hogy megvédjék a magyar függetlenséget, a magyar szabadságot. Hétfőn délelőtt a felekezeti templomokban istentiszteleteken vettek r jszt a város katonai es polgári hatóságainak képviselői és a város társadalma nagy számban. A katonaság részére külön istentisztelet volt, akikhez a katolikus templomban Borbándy János tábori esp., a református templomban Peti Zoltán ref. tábori lelkész intéztek beszédet. Tíz órakor a szabadságszobomál a leventék rendezték meg hazafias ünnepélyüket. Közel 4000 levente vonult fel a szoborhoz. Példás rendben érkeztek a leventék, a leventelányok csoportja zászlók alatt a Perutz-gyárbót ésaLeipnikígyárbcl, felvonultak a vitézek, frontharcosok, hadirokkantak, ott volt a város katonai parancsnoka, a polgármester és sokan mások. A levente fúvószenekar a Himnuszt játszotta el, majd Nagy, László levente harsány hangon felolvasta Kormányzó Urunk márciusi százaiát. Ezután a polgári fiúiskola énekkara kéi énekszámot adott elő, majd Somogyf Gyula IV. é. teológus ünnepi beszédben figyel meziette a mai yleventeifjúságot a ARA 20 FILLÉR