Pápa és Vidéke, 40. évfolyam 1-52. sz. (1943)

1943-12-26 / 52. szám

PÁM ÉS VIDÉKE, 1943. december 26, vasárnap dek újra boldog, megelégedett, teljes értékű tagjai lesznek a* magyar nemzetnek. A társadalom megértő támogatását az üdülő mindig tapasztalta. Külön meg kell azonban említenünk Dr. Magassy Gábornét, Kutassy Máriát, Galló Pált és a pápai mezőgazdasági szakiskola igazgatóját és tanári karát, akik különös szeretettel, s áldozatos lélekkel siettek az Üdülő sebesültjeinek megsegítésére; nemkülönben gróf Esterházy Tamást és feleségét, akik állandóan hathatós támogatásban részesítik az üdülőt. De szeretettel és hálával kell megemlékeznünk a sok névtelen jótevőről, akiknek adományai különösen értékesek, hiszen szinte a szájuktól vonták el azt, amit szerető szivük hős katonáinknak szánt. Ezután vitéz Karcsay Béla elbúcsúzott az üdülőtől és meleg szavakkal bemutatta utódját, vitéz Somogyi Ferenc alezredest. Majd meghatódott lélekke/ emlékezett meg hősi halált halt katonáinkról. yt vannak most ők is, — mondotta beszéde során, — akik életüket adták a hazáért. Itt vannak velünk és szólnak hozzánk: Magyarok! legyetek egyek a tanácsben, kemények a harcban, kitartók a munkában, állhatatosak a nélkülözésekben és a szenvedésekben! Becsüljetek meg mindent, ami magyar! ízesebb legyen számotokra a száraz magyar kenyér is, mint a külföldi kalács! Az ezredes lelkes, könnyes szavait meghatódott, könnyektől csillogó szemmel hallgatták a megjelentek s néma felállásukkal tisztelegtek a hősök emlékének. Vitéz Karcsay Béla beszéde további során a magyar szentek tiszteletét hangsúlyozta, akik sohasem hagyták el a nemzetet. Szent István -királyunk jubileumi évében kezdtek lehullani a trianoni láncok, Szent Imre napján indultak el a magyar zászlók a történelmi határok felé. Árpádházi Szent Margit lemondó szelleme uralkodjék közöttünk s akkor újra remélhetünk egy szebb, egy boldogabb Magyarország feltámadásában. Az ezredest nagyszerű, hítvalló, lelkes magyar beszédéért a megjelentek meleg ünneplésben részesítették. Utána Noll Ferenc uradalmi főszámvevő gróf Esterházy Tamás nevében átadta a karácsonyfát az Üdülő sebesült honvédeinek, majd Szöllőssy Sándor dr. h. polgármester köszöntötte a város nevében a honvédeket és lelkes szavakkal kívánt békés, boldog ünneplést. A Szózatot Regényi Imre őrm. szavalta el, Nagy Irma énekelt, majd egv népi pásztorjátékot adtak elő. Közben a sebesült honvédek karácsonyi énekeket énekeltek. Nagy Irma szavalata után Hamuth János né, a Vöröskereszt helyi csoportjának elnöknője kedves szavak' kíséretében kiosztotta "az ajándékcsomagokat. A megható ünnepség a Boldogasszony Anyánk és a magyar Himnusz eléneklésével ért véget. (—) m Eini akartunk és akarunk! Kedves Szüleinknek, testvéreinknek, ro-| konoknak és minden jóbarátunknak boldog j nép is hiányzik arcáról. Az elmúlt hetekben egész sor olyan esemény történt, számos olyan megegyezés jött létre, több olyan nyilatkozat hangzott el, amelyek megvilágítják az ellenfél felfogását és céljait Magvarországot és Középeurópát illetőleg. A szövetségesek lezajlott értekezletein a vezető államférfiak látszólag nagy terveket kovácsoltak, megindították a hírverést, ígérgettek és. fenyegettek. Államférfiak beszéltek nem egyszer félreérthetetlen fenyegetésekkel egyes népek ellen, és megvetették a jövő alapját, amelynek első feltétele a nagyhatalmak kizárólagos hatalmi állása a kontinens egyes részein. Fenyegetés ért bennünket, magyarokat is, nagyhatalmi érdekkörbe utalnak bennünis, természetesen megkérdezésük nélkül, — mert feleslegesnek látszunk és mégis élni mertünk és akarunk. Ezért hangzott el a minap a miniszterelnök felsőházi beszéde, amelyben alapvető nagy igazságok, a kis népek létjogairól és létfeltételeiről, kötelességeiről és jogairól szóló igazságok hangzottak el. Ezek nélkül egyes népek és egész Európa problémái megoldhatatlanok. Ez a beszéd állásfoglalás a nemzetközi élet említett esemenyeivel szemben, félreérthetetlen világossággal és határozottsággal. Némi érdemünk nekünk, magyaroknak is van abban, hogy a kis népek sorsának a kérdése ma mind szélesebb körökben kelt figyelmet és a legfontosabb európai, sőt nemzetközi problémák sorába emelkedett. Mi hangoztattuk következetesen azt, hogy a kis népeknek is van hivatásuk és értékük, és a velük történt igazságtalanság az egész európai organizmus megmérgezéséhez vezetett. Európa igazi arcút a kicsiny és kisebb népek rajzolják meg, amelyek közös, évszázados kulturális, civilizációs és szociálpolitikai fejlődésben ugyanazt az utat tették meg. Ez a közös fejlődés tette lehetővé egyes népek felemelkedését és ezért nincs Európa kis népek nélkül és Európa nélkül nincs a világ, legalább is emberhez méltó világrend nem. Amint a napfény színképe nem teljes, ha egy szín is hiányzik, úgy Európa képe is tökéletlen és hamis, ha egy karácsonyi és újévi ünnepeket kívánunk. Jól érezzük magunkat, egészségesek vagyunk. Csókoljuk mindnyájukat. Hazafias szeretettel: Weisz Rezső tiz. Varga Gyula honv. Tábori posta: F. 668. * * * Kik most messze Oroszföldön a magyar szabadságért harcolunk, ezúton küldjük jókívánságainkat a hozzánktartozóknak és az ismerősöknek. Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog újévet kívánunk: Móricz Gyula szkv., Németh Gyula ti/., Illés Jenő őrv., Sülé János, Selymes György és Györkös József honvédek. Tábori posta: K. 270. * * * Messzi Oroszföldről boldog karácsonyi ünnepeket kíván barátainak, ismerőseinek és kedves vevőinek Ti már Lajos honvéd számvevő. Tábori posta: B. 520. * * * Édesanyámnak, testvéreimnek kellemes ünnepeket és boldog újévet kívánok. Jól vagyok. Mindnyájukat szeretettet csókolom: Földing József őrv. Tábori posta: Z. 207. * * • Szüleimnek, testvéreimnek, barátaimnak kegyelem teljes karácsonyi ünnepeket és boldog új esztendőt kívánok. Kedves Szüleimnek házasságuk 25 éves* évfordulója alkalmával minden jót kívánok és a jó Isten áldását kérem rájuk. Bajtársi üdvözlettel: Bakos Kálmán honv. lábon posta: K 175/E, . * „ , '... ^ Ezért kell szerepünknek lenni az új világrend megteremtésében, mert különben az új béke megint nem lesz béke. De a kis népek részéről elengedhetetlen feltétel az, hogy önmagukhoz és múltjukhoz hívek maradjanak, saját érdekeiket, amelyeknek hordozói a Gondviselés akaratából, megőrizzék és kibontakoztassák. Ha hűek önmagukhoz, ragaszkodnak teljesítményeikhez és az emberiség alapvető értékeihez a nagy megpróbáltatások napjaiban, ezzel.teszik a legnagyobb szolgálatot. Ennek a hivatásnak a teljesítése egyenlő a nemzet életének és fennmaradásának a biztosítékával. Mert a kis népek politikájának alapja csak a fennmaradásra való törekvés lehet, ők állandóan a lenni vagy nem lenni feszültségében élnek és mint Magyarország is, nagy népek és nagy érdekek ütközőpontján..Végzetes hiba volna ilyen esetben (hatalmi törekvéseket érvényesíteni, mert amelyik számban kis nép ha| talmi politikát folytat, az nemzetközi kombinációkhoz igazodik és hivatását abban a szolgálatban látja, amelyet tesz, vagy tett valamely külső hatalomnak. Ez pedig nem jelent mást, ím int függést, alávetettséget és az önálló nemzeti élet fela'dását. Es jelenti továbbá a kihívó magatartást más népekkel szemben, a megértés hiányát és a kölcsönös jogos érdekek megvetését. Ezt a szellemet teremtette meg Trianon és azóta lett a világ áldozat, a páriskörnyéki békék áldozata. Az a tény tehát, hogy valamely nép nem nagyhatalom, nem jogosíthat lei á felelőtlenségre, de nem jelenthet annyit sem, hogy érdekkörbe kényszerítik. Ha a biztonságnak, a zavartalan nemzeti életnek egyetlen biztosítéka az érdekkör-rendszer, akkor ez a biztonság bizonytalanság, ez a béke békétlenség. Az érdekkörök ugyanis egy állam érdekeit szolgálják és hasonló alkotmányokkal az érintkezőpontokon előbb vagy utóbb súrlódnakEz pedig új összeütközések kiindulópontja lesz, és ahogyan az első háború utáni rossz béke megmérgezte a világot, az újabb, de talán tartósább mérgezés minden körülmények között halálos lesz. Csak igazságos béke hozhat biztonságot, biztosíthat nyugodt és nemzethez méltó életet, valamint lehetőséget az építő együttműködésre. Magyar és általános európai elvek ezek, amelyeket a józanság sugall és a történelmi múlt igazol. És mégis minket fenyegetnek, ha nem térünk le erről az egyedül helyes és igaz útról, és mégis minket illetnek a hullarablás vádjával. Fenyegetésekkel árasztják el a maroknyi magyart és kiterjesztik ellenfeleink az idegháború hullámverését országunk határáig. Azt remélik, hogy az egység felbomlik és nem számolnak a2zal, hogy mi nagyon is tudatában vagyunk annak, hogy a béke csak háborúból születhetik meg, de forradalomból soha. Érezzük ugyan, hogy ott nem folytathatjuk az életet, ahol a háború előtt abbamaradt, de saját bőrünkön tapasztaltuk, hogy a felfordulás mindent felborít és nem enyhíti a háborúnak amúgy is súlyos következményeit. Hullarablók vagyunk a másik oldat szemében, mert azt akartuk, amit sajátunknak vallottunk Trianon óta és ebbőt nem csináltunk titkot. Zsákmányra nem vadásztunk, erőnkön felül területnyereségre nern törekedtünk, hódító hadjáratot nem viseltünk. Csak vállaltuk a sorsot, amely a Kárpátok medencéjében osztályrészünk lett, mert világosan láttuk, hogy ez a főid nem tündérsziget és itt nyugodtan átvészelni nem lehet. Vádlottak lettünk, mert élni akartunk és akarunk! »Minket sem fenyegetés, sem ígéretek el nem tántoríthatnak politikánk célkitűzéseitől. Mi sohasem vettünk részt politikai világolimpiászon, mert kis nép célja csak egy lehet: hűnek lenni önmagához. Annyi az értékünk, amennyi az öntudatunk és a becsületünk. A mocsoktalan becsület biztosítja Magyarország örök fennállását. Ha más elveken épül fel a világ, az új harcot jelent és erre fel kell készülni, ahogy eddig is az új világ megteremtésén fáradoztunk.« Kapuy Vitái. Gondolatok a Vörös Kereszt alapítása 80. évfordulóján A kis államok idealizmustól hevülő, ^önzetlen egyénei sokszor maradandóbban beírják nevüket a kultúrtörténetembe, mint világhatalmak hatalmi vágyaktól fűtött fanatikusai. Ragyogó példa erre Dunant Henrik svájci polgár élete és az általa 1863ban megalapított Vörös Kereszt Egyesület. Ennek az emberbaráti intézménynek nagyszerűségét, idők és eszmék felettiségét legjobban bizonyítja, hogy azóta a kultúrnemzetek legtöbbje önként csatlakozott a Vörös Kereszt f^gyletek Ligájához s ennek célkitűzéseit magáévá tette. Bár jogi szervezet tekintetében 30 éves múltra tekinthet viszsza, valójában oly régi ennek az intézménynek a szelleme, mint a kereszténységé, mely a felebaráti szeretet eszméjének hirdetése óta vallja már a Vörös Kereszt elgondolásait. A lovagi eszményen kívül szép bizonyíték erre a keresztes hadjáratokkal kapcsolatban, a XII. században a Szentföldön alakult egyházi lovagrendek közül a német lovagrend, mely az Akkon ostrománál megsebesült honfitársak gondozására tábori kórházat és ápoló társaságot létesített. Az egész középkoron át a sebesült ellenfelet legfeljebb egyik-másik egyházi rend részesítette gondozásában. A XVI. századtól a XIX. század közepéig pedig alkalmilag kötött,szerződések (290) szabályozták a sebesültekkel való bánásmódot a hadviselők között. De egészen Dunant Henrik fellépéséig nem volt oly maradandó, általános szerződés, mely háború esetén az öszszes államokra egyformán kötelezővé tette volna az emberiesség kölcsönös gyakorlását. Ebben fejlik a Dunant áltat kezdeményezett Vörös Kereszt egyezmény óriási jelentősége. A Vörös Kereszt megalakulására döntő hatású volt Dunant: Solferinói emlék című munkája, mely 1862-ben jelent meg. Ebben az 1859-i lombardiai háborúban látott sebesültek kétségbeejtő helyzetéről — mint szemtanú— megrázó képet rajzolt. E műve által vált az egyszerű genfi polgár a kultúrtörténetem egyik legnemesebb alakjává. Dunant (emlékiratának hatására Moynier Gusztáv, a közhasznú társulat elnöke nemzetközi konferencia egybehívását szorgalmazta, mely 1863. októberben Genfben össze is ült s létrehozta a Vörös Kereszt Nemzetközi Bizottságot és a Genfi Egyezmény szakaszait, amely lényegében azóta változatlanul fennáll. Ez az eredetileg háborús intézménynek gondolt szervezet békeidőkben • való szükségességét számtalan eíemi csapás esetében bebizonyította már. Dunant 1001-ben, 73 éves korában megérte, hogy megkapta a Nobel-békedíjat, amelyért kevesen tettek annyit, mint ő. Hazánkban a Vörös Kereszt 1879-ben, a boszniai hadjárat idején létesült. A Magyar Vörös Kereszt Egylet a mult vjlágnáborü idején a többi háborút viselő mellett a szeretet ^munkájából dícséretreméltóan kivette a maga részét. A mostani világháború rettenetes pusztításainak közepette a Vörös Kereszt fokozottan kiveszi részét a segítés, a szeretet munkájából. Ezt legtényesebber. bizonyítja az, hogy már több mint 50 millióra rúg azoknak a leveleknek a száma, amelyekre intézkedett, választ adott. Pápán a Vörös Kereszt a központi szervezettel egyidőben, 1879-ben alakult meg. Az azóta eltelt 64 évben háborús és békés időkben számtalan jótékonysággal enyhítette az emberi szenvedéseket a hazában s azon kívül is. 1882-ben a tiroli ár-, vízkárosultaknak, 1898-ban a mihályházai tűzkárosultaknak nyújtott támogatást. A Vörös Kereszt mai szervezete a következő. A tagállamok száma 64. A Liga székhelye 1922. óta Páris. Főbb atapszabálvai: Elősegíteni, hogy a világ minden államában nemzeti V. K alakuljon?' Együttműködés a nemzeti egyletekkel a közegészségügy javítása érdekében. - Minden nemzet részére hozzáférhetővé tenni az orvosi felfedezések áldásait. — Megszervezni a nemzetek közös segélyakcióját nemzeti vagy nemzetközi szerencsétlenségek esetére. A Vörös Kereszt Egyesület nemes célkitűzései, melyek városunkban is megtermelték gyümölcsüket - csak akkor válhatnak valóra, ha' mindazok, akik egy szebb, egészségesebb világ után sóvárognak, a V. K. zászlója alá sorakoznak s nemcsak anyagiakkal, hanem személyes lelkesedésükkel és jó példájukkal járulnak hozzá a világháború által ejtett sebek begyógyításához. • A Vörös Kereszt a vigasztalannak látszó jelenben is egyike marad azoknak a torrásoknak, mely az emberiességre, szeretetre szomjazó földet megöntözi és a nemzetek közötti állandó megbékélést szolgálja. Ily gondolatokkal zárjuk szívünkbe a költő szavait: »Rég lángol a mennyből jövő fény, A Golgotán kigyúlt kereszt, Hirdetve: »!egfőbb égi törvény, Hogy embertársadat szeresd.« —-., hogy boldogabb karácsonyunk lehessen és lelkünk megtisztuljon mindentől, ami magyar testvéreinktől elválaszt. Gállá Pál. 1 drb. 5 hónapos Magyar Vizsla kutya eladó. Megtekinthető Pápa, F Hosszá u íf