Pápa és Vidéke, 40. évfolyam 1-52. sz. (1943)

1943-10-24 / 43. szám

PÁM ÉS VIDÉKEI 1943. október 24, vasárnap wsm remléséről és ahol nem számoltak azzal, hogy külső hatások következtében a világpolitikai építmény megrendülhet és a vele együtt fellépő súrlódások belátható időkre lehelet lenné tesznek minden megbékélést és együttműködést. Pedig a kis államok nemzetközi viszonylatban csak úgy érvényesíthetik akaratukat és álláspontjukat, ha sajátos kiiIdetésük tudatában, sajátos életformájukat éive közös érdekeiket felismerik és a közös feladatokat megoldják. Ennek az alapvető igazságnak a magyarság mindig tudatában volt és teljes faji, vallási és nyelvi türelmével érvényre juttatta az együttműködés alapelveit magyar és dunai politikájában. A török idők elhomályosították az itt élő népek emlékében ezeket a politikai eszméket, amelyeket pedig a magyarság oly sikeresen képviselt. És ez a magyar hiiirodalni' eszme ma is időszerű és löbbszázado* halódás alán ma lis megvalójsnlásra vár! Ez az árpídházi, királya'ink! lói származó magyar bnrocfiaM gondolái. amelynek jegyében egymás mfellett í s nem í gy má snak alárendelv e élhetnének a Dana vüígyénék k

rs aiépei; azi egyetlen, — rég, ugyan, — de mégis új közép eairópa'i eszme, amely a boíd.íguláiS úlja a kfc nemzetek számára! Ez a birodalmi gondolat biztosítaná azt a jogot, hogy a kis nemzetek sajátságaik és önállóságuk feláldozása nélkül csatlakozhassanak azokhoz a magasabb életformákhoz, amelyek a nagy népek kiváltsága s ez a tény, megadná a lehetőséget arra is. hogy adott esetben a vezetés dicsőségét is magukénak mondhassák. Mi magyarok kicsiny pont vagyunk csupán... Ebből következik, hogy e kicsinységünknek súlyt saját magunknak kell adni! — Igyekezzünk tehát a népek gigászi harcában kicsiny 'mivoltunkat és keretünket minél nagyobb energiával és minél szilárdabb, örök érvényű erkölcsi erőkkel megtölteni. Ezekhez az erkölcsi erőkhöz tartozik az önbizalom, az önfegyelem, a csüggedés nem ismerése s általában az isién i törvények megtartása,® — és legyük hozzá, a birodalmi eszme vallása és hirdetése. »Ha ezít megles szűk. súlyt adtunk kicsinységünknek, ami jövőnk szempontjából döntő jelentőségű! Van tehát a jövőnkben remény, nem vár reánk a nyomtalan megsemmisülés, ha igy gondolkodunk, élünk és cselekszünk! (— yv —) Képkiállítás A kaszinó különtermében Márkás fiipeh 12 havi résziéin is megvásárolhatók előleg nÉlhul. Az első részlet decemberben fizethető. A kiállítás egész nap megtekinthető Belépődíj nincs. WM

MB

M Ajvuvijtt wtijwüivu'^^ Diákotthonokat! Ennek az országnak 67 százaléka katolikus, — tanulóifjúságunknak pedig 70 százaléka katolikus. Kerekszámokban beszélve: t .050.001) katolikus gyermek jár a népiskolákba, 92.(X)0 a polgáriba, 55,000 a gimnáziumba és egyéb középiskolába, 12.000 az egyetemre és a főiskolára. Micsoda számok! Ez a mérhetetlen kincs és gazdagság a mienk. Micsoda igéret, hatalom és jövő! Ezzel szemben Eger Érseke írja: »... meg kell állapitanunk, hogy az iskolából kikerült tanultakban nincs elegendő, öntudat, — ezenkívül, mi, lelkipásztorok, nem kapjuk meg közülük azt a mellénkállást és megértést, amelyet Egyházunk igaza és munkája igényel.« Még szomorúbb valóságra döbbennénk, ha megvizsgálnánk városunkban, hány katolikus családnak jár a Nemzeti Újság, Üj Nemzedék, Magyar Kultúra, •vagy más katolikus világnézeti és szépirodalmi lap? Mi tehát annak az oka, hógy éppen vezető rétegeinkben enynyire hiányzik a katolikus lüktető erő, kiállás és Önérzet'? Ennek a végzetes liinelnek gyökere ott van. hogy a katolikus család és a többé-kevésbbó sikerüli katolikus középiskolai nevelés után ifjúságunk teljesen idegen, közömbös, vagy éppen egyházellenes légkörbe keríti, amely kilúgozza belőle a katolikus világnézetet és megtöri benne a katolikus erkölcsi felfogást. A katolikus magyar jövő, mindén vitatkozás nélkül, azon múlik, mennyire marad ifjúságunk a mienk, — mennyire lesz lelke, szelleme lángolóan katolikus és magyar. Ezt a mi mérhetetlen kincsünket és reményünket olyan erkölcsi veszedelem fenyegeti, amelyről leg'többünknek néni is lehel teljes fogalma. Tanult it'júmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Horváth Béla villany

szerelő mester Fő-utca 1

1. szám. MIKA ANTAL szövő-gyárában az összes villanyberendezéseket a fennti cég készíti el. Kapható nála mindenféle villamos cikkek rádió, csillárok. ságunk a középiskola után talán Európa legtisztább ifjúsága. Néhány főiskolai év után erkölcsi statisztikája lesújtó. Az egyik híres angol író ezt mondja: Édesanya. mikor a gyermekedet szépen felöltöztetve iskolába indítod, nézz a szemébe és leheld homlokára szereleled csókját, mert nem bizonyos, hogy amikor gyermeked visszatér hozzád, ugyanazt látod és csókolod meg benne, akit elindítottál.« líát akkor kit kap vissza tanult fiában a katolikus édesanya. — abban a fiúban, akit boldogan, büszkén, tisztán küldött magasabb lanti! Hiányokra, hogy boldog és termékeny legyen az a férfiélel a magyar földön? Nemcsak erkölcsét, hanem katolikus világnézetét is szörnyű veszély fenyegeti. XII. Pilisünk mondja. Alikor Krisztust megfeszitcHék, sötétség borult az országra: félelmet keltő jelképéül annak, ami történt és ami szellemileg mindig újra történik, valahányszor a hitetlenség, vakságában és gőgjében, Krisztust ténylegesen kizárja a kor 'éleiéből, különösen nyilvános életéből. Ez a vak és gőgös korszellem, a divatos és sötét új pogány eszmék elsősorban ifjúságunkra törnek, hogy eítérilsék a megváltó Igazságtól, megfertőzzék szellemi életét. Az igy elbódított ifjúság könnyen árul el Egyházat és szabad magyarságot. Nem vette észre, hogy az igazság mezébe öltözött szavak üres ragyogása megtévesztet le, és nem látta, hogy a megszabadító igazság .levelivé lelt. amely szolgaságot hozott. Igaza van tehát Kalocsa Érsekének: A magyar katolikus társadalom' a legutolsó órában elérkezett jöyőt biztosító nagy erőpróbájához... Építsük fel a magyar jövő bástyáit. Szerte az országban diákházakai!« Ez a ml t>ladatunk és ígewő kiiíciességünk, ha azt akarjuk, hogy lanuü Ifjúságunk v! ágítézele és erkölcse kalorikus és magyar maradjon. Most megtudjuk, kinek mekkora a hite és mit akar áidőzni az Egyházért, amelyet az Isten-Krisztus alkotásának vall. Ha mindegyik katolikus legalább annyit adna erre a magasztos ügyre, mint amennyit áldoz dohányra, Moaira. vagy más myoraorult kis éávizeire, akkor a magyar ugaron annyi katolikus diákotthon emelkednék rövid idő alall, hogy belebámulna a világ. Minden katolikus családba megérkezik a csekk, vagy bekopogtat a gyűjtő. Van-e valaki annyira gyáva és gyenge, hogy ne örömmel tárna erre a célra szivet és erszényt'? Szerényen tervezik Pápán: minden katolikus fejre essék legalább egy pengő. Senki ne gondolja, hogy könnyen lerázza ezl a gyönyörű áldozatot magáról. Számon tartjuk, ki mennyit áldozott! Ha először nem érlelt meg bennünket, elmegyünk hozzá újból és szivünket tesszük eléje, hogy megértse, fiainkról, húsunkról, lelkünk legjaváról, a katolikus jövő vezetőségéről van szó, — saját fiairól, és unokáiról van szó. S ez megér minden áldozatot! Hadd lássa az ország, hogy ez a város, amelynek olyan diadalmas katolikus múltja és annyira életerős katolikus jelene van, tud szeretni! tiszta ifjúságot, Krisztust, Egyházat, magyarságot. Áldozzunk boldogan és örömmel, hogy legyen ez az ország újból az, ami annyi évszázadon át volt: boldogan, hatalmasan, szabadon katolikus és magyar! Dr. Cserlő Antal A munkás téli ruhája Háborúban élünk, közismerten nehézségekkel küzd minden ország a népek elsőrendűi szükségleti cikkekkel való ellátása terén is. Áll ez különösen a ruhaneműekre. Kevés a textilanyag, behozatal nincs, ami készlet azonban rendelkezésre áll, azt a magyar kormány szociális érzése és gondoskodása elsősorban munkásrétegek, jelesen a mezőgazdasági és hadiüzemi munkásság részére juttatja. A hadiüzemi munkásság ellátása már folyamatban van az egyes üzemek keretein belül, a mezőgazdasági munkásság ruházati gondjainak enyhítésére szánt ruhaneműek szélosztása iráni pedig megtörtént a s z ü k s é ges int éz ke< lés. A kormány vonatkozó rendelkezése szerint a ruházati akcióban igényjogosultként elsősorban a mezőgazdaságban, kertekben és erdőgazdaságban alkalmazóit éves gazdasági cselédek veendők figyelembe. Raj luk kívül azonban szómilásba jönnek az erdőgazdaságoknak és mezőgazdaságoknak idénymunkásai. leiiát az úgynevezett sommások is. A közellátási kormányzat különös gondot fordít és súlyt helyez az igényjogosult ság megállapítására. Nem központi intézmények és a helyi viszonyokkal nem ismerős tényezők fogják megállapítani az igénvjogosít tság'ot, hanem a helyi közellátási bizottságok, amelyekben nemcsak hivatalos tényezők, hanem gazdák, iparosok és zsellérek is szerepeinek, tehái olyan emberek, akik a helyi Viszonyokat jól ismerik és igy leghivalotlabbak arra. hogy a jelentkezőknek igényjogosullságát megállapíts ik, ami egyébként nem is lesz nehéz, mert hiszen a bizottságok tagjai úgyszólván személy szerint ismerik azokat a cselédekel és munkásokat, akiknek ruhagondjait elsősorban kívánja enyhíteni a kormány legú jabb rendelete. Szigorúan fogják ellenőrizni, hogy valamennyi igényjogosult megkapja a részére engedélyezett ruhaneműt. Üj rendelkezés, hogy az ellátásban részesülők lezárt egységcsomagokban kapják meg a nekik kiutalt textíliákat. Azok. akik bekecs, vagy felsőruha szövetet kapnak, a szövettel egyidejűleg bélésárul, vattát és varrócérnát is kapnak. Minden egyes ilyen juttatott egységcsomagon fel lesz tüntetve a közellátásügyi miniszter állal megállapított vél el ár is. A ruhaeilátási akció már meg is indult. A közellátási kormánybizlosságok körlevelet kaptak, melyben a miniszter közölte, hogy az egyes törvényhatóságok részére a különböző textíliákból milyen mennyiséget bocsát rendelkezésre. Külön felhívta a körlevélben a miniszter a figyelmet az igényjogosul tság pontos megállapítására és közölte azt is. hogy a többgyermekes családokat és a harctéri katonai szolgálattal kapcsolatos különleges körülményeket mindenkor méltányolni kell. Mindazoknak a munkásoknak, akik téli ruházati cikkekre igényt tartanak, ezek szerint nem keil sem a minisztériumhoz, sehi a különböző központi hatóságokhoz fordulni, mert hiszen a közellátási kormánybiztosság, illetve a hely szerint illetékes közeilátási bizottság minden egyes törvényhatóság,területén működik. N«m kell az igényjogosultaknak a beszerzés miatt sem eljárni semmiféle hivataloknál, mert az utalványt mindenki kézhez fogja kapni s azt az azon megjelölt és az akció lebonyolításában résztvevő textilárukereskedőnél váltja be. A lebonyolítás bizonyára gyors ütemben fog megtörténni és a kormány szociális gondoskodása révén rövid időn belül ruházati cikkekhez fognak jutni azok a munkásrétegek, amelyekről a dolog természete szerint elsősorban kell a kormányzatnak gondoskodnia. C rr Őszinte írás... II a mozikról és egyebekről Kedves Szerkesztő Űr! Először is szíves elnézését kérem, hogy Írásommal zavarom. Nagyon kérem, szíveskedjék írásomat közérdekből közölni. Remélem és reméljük mindannyian, akiknek nevében írok, hogy az itt előterjesztendő kérésünk még. a mostani időkben is meghallgatásra talál. * * * Három vagy négy hét óta kellemetlen újítást tapasztaltunk a helyi újságoknál. Máról-hol napra elmaradt a ino| zik műsorának közlése. Nem tudjuk, mi | ennek az oka. Nem hiszem, hogy az i olvasóközönség igényeinek semmibe vevése lenne, mert mindkét ú jságnál mindig az' ellenkezőjét tapasztaltuk. S lessék elhinni, hogy e lény nagyon kellemetlenül érintett bennünket, akik nem a belvárosban lakunk, ahol minden tíz lépésre beleütközünk egy moziplakátba, hanem olyan helyen, amely szintén Pápa, csak nem a belváros. Gondolom, hogy ugyan igy vannak azok is, akik a környező vidéken laknak s az újságból szokták mozi látogatásuk programját összeállítani. Nagyon csodálkozom, hogy a mozik vezetősége nem szorgalmazza a közönség kellő és megfelelő értesítését. Nem akarom elhinni, hogy lenne olyan súlyos nehézség, amely a közönség igényeinek ennyire való elhanyagolását szükségessé tenné. * * 1: Ha már a moziknál tartunk, még egy dolgot szükségesnek tartok megjegyezni. A mult héten moziban voltam. Zsúfolásig tele volt. A darabot élveztem volna, ha... Ügy éreztem magam, mintha újból a fronton lettem volna. Az az ordítás, amely ének címen a fülembe dördült, az a taps, amely ilyen mellékkörülmények nélkül engem is elragadott volna, messze felülmúlta a legrettenetesebb tüzérségi támadás detonációit is. Ahol pedig finom, piano hangokat kellett volna a hangszórónak viszszaadnia, úgy kelleti hegyezni a fülemel, hogy valamit megértsek, hogy 'majdnem kiestem a székemből. Ügy gondolom, hogy ezen végre már segíteni kellene. Utóvégre már elég régóta élvezzük ezt az értelmetlen hangszóról; vagy talán csak süketnémák számára tartanak előadásokat?... * * $ Tévedések elkerülése végett leszögezem, hogy írásommal senkit sem akartam bántani. Tisztára a közönség igényeinek szerény hangoztatója akartam lenni. Nehéz az életünk; éppen ezért egy-két órára hetenkint szinte szükség-, bői menekülünk a felüdítő szórakozáshoz, hogy birjuk tovább testtel-lélekkel a mindennapi robot idegőrlő munkáját. Talán nem hiába írtam.