Pápa és Vidéke, 40. évfolyam 1-52. sz. (1943)

1943-09-05 / 36. szám

41. ÉtMfflH, 36. szán. Pápa, 1943 szeptembír 5. v vasáraap PÁPA ÉS VWÉKEr inWIMfW—W—Ml I •• MMMIM———IIBI—• ———!• • Il—llllllllll —TI 1 TI ITTniTMn———— KERESZTÉNY POLITIKAI HETILAP. Felelős szerkesztő: Korányi Olaff MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ára: Egy évre 10*— P, negyedévre 2 50 P. A tiszta erkölcs védelmében Irta: Zalán Levente. Vérlázító az a lelkiismeretlen ciniz­mus, amellyel egyesek a hozzájuk felvé­telért és elhelyezésért forduló keresz­tény munkaerőket kezelik A nemzet ma minden erejét latba­veti és százszorosan megfeszíti csak azért, hogy becsületcél és győzelmesen kerüljön ki ebből a borzalmas világ­rengésből. A keresztény dolgozók milliói nagy adókat fizetnek, életüket és vérü­ket áldozzák, a belső arcvonal névtelen keresztény katonái szűkös anyagi kö­rülmények között is,, összeszorított fo­gakkal, de férfias elszántsággal és szent fanatizmussal meghoznak minden áldo­zatot ós elviselnek minden megpróbál­tatást zokszó nélkül, csak azért, hogy a magyarság történelmi küldetésén, tekin­télyén és becsületén csorba ne essék. Ma jobban, mint valaha, minden dolgozó kézre szükség van. Ma lérmelés­többlet, és munkafokozás, a becsül eres munkateljesítés és felfokozott, a maxi­málisra felduzzasztott eredményfellmü­tatás — a magyar jövő egyetlen biztos záloga. Érzi és tudja ezt az ország be­csületes dolgozóinak mindenegyes tagja. Az egyszerű földműves, iparos és keres­kedő ember ezért adja középiskolába gyermekeit, hogy azok legalább a Kö­zépiskola négy osztályának elvégzése után munkájuk révén többletet jelentse­nek a nemzet számára. A nemzet hiva­talos közegei a dolgozó társadalmi ré­tegek e százszor szent törekvéseit min­den rendelkezésükre álló erővel támo­gatják is. Ostort kellene azonban fonni, meg­suhogtatni és könyörtelenül végiigverni, halálba és akasztófára kergetni azokat az erkölcstelen alakokat, akik a mi ke­resztény leányaink alkalmazását ás fel­vételét egész ny illan és min ősit hetet len szemtelenséggel erkölcsi becsületük' megrablásához kötik. Nem nagyzoíás ez, hanem szomorú és tragikus vaióság. • Nem Oroszországban történt ez, nem is ez ország egyik-másik Istenhátamö­götti településén, hanem itt Pápán, eb­ben esztendőben és nem is olyan ré­gen. Egy négy polgárit Végzett, gép- és gyorsírásban tökéletesen jártas fiatal leány állásba akart jutni. A felvevő, egy kereszt leveles, de a valóságban a po­gány nál is pogányabb erkölcsű úr csak .azzal a feltétellel akart helyt adni a ké­piemnek, ha véle sétál. A másik felvevő azon mód felvette volna a leányt, ha vele autózik, stb. ... Az élet e vámszedői előtt semmi sem szent. Számukra az élet és a köte­lesség telj esiiKés csak ugródeszka saját erkölcsi k lengéseik számára. Morál in­sanityben szenvedő hazaárulók és Krisz­tus tagadók ezek. A keresztény társa­dalmi összefogás árulói, a keresztény vi­lágnézet ós életszemlélet megbecskileni­tői és lejáratói. A zsidóság ezeken ke­resztül méri és értékeli a keresztény jel­lem szilárdságát és átütő erejét. Elég volt ebből. A magyar és ke­resztény dolgozók tiltakoznak ez er­kölcstelenség ellen. A keresztény édes­apák és édesanyák nem azért vonják meg maguktól sokszor a mindennapi betevő falatot iis, hogy leányuk a kenyér­szerzés kezdetén az erkölcstelenség ál­dozatává essék, elromoljék, megrothad­jon, derékbatörjön, még mielőtt a házas- j ság révében köthetne ki. Tiltakozunk a keresztény össz­XII. Pius pápa szerdán délben ne­gyed 1 kettőkor békieszózalot intézett az emberiséghez. Szózatának elején a pápa hangsú­lyozta, hogy milyen szörnyű megpróbál­tatások zúdultak az emberiségre az el­múlt négy esztendő folyamán, majd többek között a következőket mondotta: — A világ valamennyi nemzeteben növekszik a totális háborúval szemben az 1 ellenszenv. t » • • i . • A népek kételkednek abban, hogy vájjon az ilyen háborúnak a folytatása nemzeti szempontból észszerű és he­lyes-e. • * * • i • 1 ' — Adjátok meg minden nemzetnek az alapos reménységet a tisztességes békére, amely nem sérti nemzeti becsü­letét. Lehetővé kell lenni, hogy az igaz­ságos béke összhangba kerüljön a való tényekkel. Csak ily módon válik lehetségessé az a derültebb légkör, amelyben a né­pek visszanyerhetik hitükjet az igazságos és az emberi együttműködés elvén ala­puló új érzésben. Ne kelljen a népeknek attól 1 tarta­mok, hogy ez a béke veszélyezteti or­száguk becsületét és integritását. Ennek a békének csakis a valódi tényeken és a nemzetközi igazságossá­gon kell' alapulnia. Áldottak azok, akik — tartozzanak bár a hadviselő felek bármely csoport­jához, tekintetüket a realitásokra füg­gesztik. Áldottak azok, akik magukat és né­püket ki tudják emelni a marcangoló önzés és a fékezhetetlen szenvedélyek, valamint a hatalomvágy befolyása alól. Áldottak azok, akik képesek meg­hallani, az anyák szavát, akik nem azért szültek fiakat e világra, hogy azok öl­jenek és megölessenek. Áldottak azok, akik meghallgatják a szétszakítottság miatt szenvedő csa­ládok könyörgését. Áldottak azok, akik meghallják a népek egyre követelőbb kiáltását, amely oly sok szenvedés után nem követel mást, mint: békél, kenyerei és munkát,! Áldottak azok, akik megértik, hogy ez a nagy mű nem lehetséges, mint úgy, ha tekintetünket az Üristenre szegezzük, a „legfelsőbb forrásra, a jog- és igazsá­gosság legfőbb őrzőjére. De jaj azok­nak, atyik elfordulnak tőle s a népek munkásság nevében minden erkölcsi rombolás ellen. Éberen vigyázünK ke­resztény dolgozóink tiszta erkölcsére, romlatlan családi érzésére és tántorít­hatatlan magyarságára. Nem vagyunk a \ divatos jelszavak rabjai, csak a keresz­tény és magyar elvek szolgái. Aki eztek­; be bele akar rúgni, vagy sárba akarja tiporni, azokat előbb általánosan vesz­szük tollúnk alá. Ha ez nem segt't, eljá­Glattfelder Gyula csanádi püspök, c. érsek aug. 30-án elhunyt. Az alkotások, a megújítások, a ren­dül ellen hittel cselekvések főpapja volt dr. Glaltfelder Gyula; egyike a legakti­vabb főpapoknak, akiknek nevéhez az európai látókörre kiterjedő kultúrának számos maradandó alkotása fűződik Ez a teltvágytól, magas Kultúrától vezérelt főpap — aki épúgy kiterjesztette érdek­lődésének terét az ifjúsági gondozására, mint a katolikus irodalom, képzőművé­szet, tudományos élet terére — egyben a legmagasabb magyarok közé is tarto­zott. Nem volt politikus, hanem egy más, jobb és szebb katolikus élet szer­vezésének püspöke volt, aki igyekezett megtisztítani az idők salakjától terhelt magyarságot s a katolikus szellemű és erkölcsű értelmiségen át teremteni új intelligenciát, méltóbb, keresztényibb és magasabb lelkű életet, amelyben nem a jelszőhazafiság, hanem az átélt, áldoza­tos, kötél ességvállaló és feleősségltudat­lól áthatott magyarság jelenti az érté­ket. Folytatnia kellett egy püspökség erőszakkal kettévágott történetét, a ma­gyar élet, a magyar balsors minden hát­rányával megterhel len, tovább vinni ennek a történelemnek fonalát új szek­helyén. Szegeden s tovább fejleszteni a történelem hordozóját, az értelmiséglet, az újonnan sarjadzó magyar ifjúságban. Örök dicsősége, hogy ezt a progra­mot végre is hajtotta. S püspöki talárja mögött az ember épúgy megállta helyét, mint a talárral ékesített pap, aki nem­csak rangja, hanem egyénisége szerint is egyházfejedelem volt, azzal a szuve­rén fölénnyel és méltósággal, amely csak születhetik az emberrel, de el nem sa­játitható. Az ember és az egyházfejede­lem között sem volt semmi rés, amelyet mesterségesen be kellett volna tölteni. Nem volt rés az ember és a szónok, a Szerkesztőség;: Horthy Miklós fő-u. 12. Telefon: 12-72. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. runk az illetékes hatóságoknál és végső szükség esetén mozgósítjuk az egységes keresztény tömböt, amely minden poli­tikai pártállásra való tekintet nélkül és I a ma divatos vagy hangzatos jelszava­kon túl, 'egységesen és sziklaszilárdan magáénak vallja Berzsenyinek örökér­vényű igazságát: Minden ország támlásba és talpköve a tiszta erkölcs! hithirdető és a képzőművészét emelke­dett szellemű szakértője, az épitő erejű alkotó és a magyarság életkérdéseiben el i gazi tó elme embere között. A Főpásztor a ravatalon fekszik 1, mélyen lesújtva tekint ravatala felé nemcsak egyházmegyéje, dle az egész or­szág. Az egész magyar nemzet, — joggal mondhatjuk minden igaz mlagyar, fe­lekezeti különbség nélkjül gyászolja ia magyar hit, a magyar alkotó képesség, a magyar kultúra nagy halottját. MMMMMMMMMMMMVMMMIM A keresztény munkásság és az angol rádió A magyar kormány félhivatalosa válaszolt a londoni ráclió múltbeli fel­szó lilására. A londoni rádió a magyar munkásokhoz szólt. E munkások száz­ezrei közölt ott dolgoznak a keresztény­szocialista tízezrek is. Férfiak, asszo­nyok, fiúk és leányok egyaránt, akiknek élete valamennyiünknek drájga. Ahhoz kétség sem fér, hogy a ma­gyar munkásság is óhajtja a békét s az egyházak vezetőinek szózata értelmé­ben a békéért imádkozik. Ugyanígy nem kétséges a nemzetéhez való hűsége, amely minden cselekményét irányítja. Ezt nem egyszer tettekkel bizonyította, függetlenül attól, vájjon egyes jrányzla­tok vagy vezetők tétét veszélyeztették — avagy lanvha elismerében részesitet­ték-e. Mert ez a szabad szakszervezefti, mozgalom függetlenségét mindenkor megtartotta s csak a dolgozók érdekeit igyekezett szolgálni. A magyar keresz­tény munkásságnak érdeke a rend. A forradalom nem ad kenyerei. A forrada­lom olyan békét sem ad, amire a ma­gyar munkás áhítozik. De oktalanság volna a magyar társadalomnak magyar munkás rétegeit a levegőből ölni, ami­kor reájuk a rend megtartására szükség van. Hogy köáép Európában, tehát ná­lunk rend legyen — ez pedig nemcsak magyar, — de általános érdek is. XII. Pius pápa békeszózata közötti gyűlölködés magvait hintik el. Akik hatalmukat az igazságtalanságra és a gyengék elnyomására alapítják! A Szentatya arra kérte az emberi­séget, hogy e veszélyékre és nehézsé­gekre való tekintet nélkül tegyen meg mindent az igazságos és tartós béke ér­dekében. " Legyen e háború szenvedői számá­ra, akik az elnyomás alatt görnytedtiek, biztató fénysugár az a reménység, hogy ez az esztendő nem a pusztítás jegyé­ben végződik, hanem a testvéri megbéi­kélés és az újjáépítés hajnalát hozza. -- Ebben a reményben áldásomat osztom a világ valamennyi katolikus hívének és mindenkinek, aki most ben­nünket hallgat. í ( Glcattfelder Gyula ARA 20 nu.tR

Next

/
Oldalképek
Tartalom