Pápa és Vidéke, 40. évfolyam 1-52. sz. (1943)

1943-08-29 / 35. szám

48. évfelyam, 35. szán. Pipa, 1943 augusztus 29., vaaAnap PÁPA ÉS VIDÉm MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ára: Egy évre 10'— P, negyedévre 2*50 P. KERESZTÉNY POLIIIKII HETILAP. Felelős szerkesztő: Kerényi Olaf Szerkesztőség,': Horthy Miklós fő-u, 12. Telefon: 12-72. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Vissza kell tépnie Irta: MOLNÁR ISTVÁN. Pápa legrégibb házában, Mátyás király egykori vadászkastélyának lép­csőházában függött a K eresz trefieszltett­nek képe. A lépcsők kezdeténél' fogadta a Korvin-házba jövőket. Az ősi boltivek borultak föléje. Előttié fafépcsők vez'et­lek a királyi-ház emeleti termeibe. A nagy inul tú házban reggeltől fogva ez­rek és ezrek mentek eí előtte. Szenvédő arcát, vérző testét, tövissel koszorúzott fejét sokan megfigyel lék Akik látták a izeretet legnagyobb hősét, a Megváltót szemlélték benne. Állandóan virágok pompája és illata vette körül, mert az ő szeretetét sokan viszonozták. A Szenvedő csendes helyét még március végén egy hetipiac lármás za­ja között az emberi gonoszság lépései zavarták meg. Gyalázatos, emoeri szennytől sötét kezek leszakították ,a Szieretet fáját: ellopták a Korvin-ház lépcsőházában függő Krisztus kereszt­jét... Ellopták Krisztusi... A feszület mögött most mély szseglíéljy sötétlik. Négy megszentelt virágvasárnapi barka pedig miég' mindig a falon függ. A ke­reszt helye üresen tátong... < Hogy történhetett? Kik lehettek az elvetemüllek? Mit akartak a sötét cse­lekedetükkel? Sajnos, a gyötrő kérdé­sekre megfelelő választ adni nem tu­dunk. A gondos és „lelkiismeretes vizs­gálat nem tudta az elvetemült gonosz­tevőt megtalálni. 1 1 Mélységesen fáj a Krisztus kereszt­jének ellopása. Még jobban fáj azon­ban, hogy családjaink lépcsőházainak ősi kövezetén keresztül behatolt a leg­szörnyűbb hatalom, a bűn. Ez felrúgta az Isteni alapot, széttör le a szentségi köteléket, száműzte az Isten-országá­nak jövendő reményeit a gyermeket és ellopta a családokból a Krisztust. Fáj a kereszllopás, de még jobban fáj a Krisztus száműzése. Az ősi ház falán most hatalmas sé­rülés tátong hónapok óta. A családok' szentélyében súlyosabb sebek sötétítenek évtizedek óta, Borzalmasabbak, mint Mátyás király vadászkastélyának falián. A szentélyek falának sötétje a bűn őrült­sége, a gyűlölet. Ez trónol sokak lelké­ben. Ez hatolt be a családokba. Ez főm­ből most a tragédiáját élő világban. Ez gyújtja lángra a Szent Lőrinc baziliká­kat, a kölni dómokat éppúgy, mint az egyszerű falusi templomokat. Ez rom>­bolja a városokat és önti le foszforral az ártatlan lakosságot. Ez gyilkolja ha­lomra az ártatlanok ezreit. Ez hatolt be az Ősi pápai ház lépcsőházába... Ez rombol és ez leszi pokollá a földi életet: A Szenvedő jóságos keresztjének' vissza kell térnie. Olt kell függnie ősi helyén: Olt kell lennie kultúrházak ter­mében, a zakatoló gyárak munkatermei­ben, a városok tanácskozótermeibten, mindenhol, ahol Krisztust követik. A Megfeszített jóságos szerelétének kell sugároznia az egész világra. Uralkodnia kell ismét mindenhol, mert máskülön­ben a gyűlölet szörnyű lángjai felper­zselik és elpusztítják az egész világot. Pápán november 3-án kezdődik az uj iskolaév A ref. teológián a tanévnyítás szeptember 9-én lesz A hivatalos lap vasárnapi számá­ban a vallás- és közoktatásügyi minisz­ter rendeletiet adott ki az iskolai év kez­detéről. A rendelet szerint az iskolai év a középfokéi iskolákban, tanfolyamo­kon és népiskolákban november 3-án kezdődik. A bciratásokat október 28— 30-ig tartják. Rendes időben, tehát szeptember elején kezdődik a tanítás a falusi jelle­gű népiskolákban. Az őszi javitóvizsgá­latokat, a magánvizsgálatokai, valamint az érettségi vizsgálatokat a rendes idő­ben tartják meg, tehát ezeknek a vizs­gáknak időpontja nem változik. Hason­lóképen nem változik az egyetemeken és főiskolákon a tanulmányi idő kez­dete és beiratkozások, valamint a vizs­gák ideje. Értesüléseink szerint a református teológia a tanévnyitását szeptember 9­én tartja. A többi iskola kapuja a mi­niszter rendelkezésének megfelelően no­vember 3-ig zárva marad. (r—n.) Munkabérek a légiriadó alatt Az iparügyi miniszter a légiriadók alatti munkabérekkel kapcsolatban ren­delkezett. A nagyfontosságú miniszteri döntésről a Pápa és Vidéke Ipartestület­től a következő tájékoztatót kaptuk: — A munkaadó az elmulasztott munkaidőnek, a napi nyolc órás műsza­kon belül a félórát, a nyolc óránál hosz­szabb műszakon belül pedig az egy órát csak annak a hétnek, vagy az azt követő két hétnek egy vagy több köz­napján kívánhatja pótoltatni, amelyen a munkavállaló a riasztás következté­ben a munkaidejéből mulasztott. Este kilenc órától reggel, öt óráig terjedő idő­ben az elmulasztott munkaidői pótol­tatni nem szabad. — Amennyiben a munkaadó a riasz­tás következtében mulasztott munka­időt nem pótoltatja, az elmulasztott Idő­re eső teljes javadalmazás nyolcvan százalékát fizesse meg. Amennyiben riasztás alatt a mun­kát tovább folytatni köteles, a munka­vállalónak a riasztás ideje alatt 30 o/o-kal magasabb díjazás jár. (r—n.) Negyvenéves a pápai keresztényszocialista mozgalom 1903-at irtak, amikor szerte az or­szágban, igy Pápán is több száz főnyi lelkes ember testvéri kézfogása és el­szánt akarata kibontotta a keresztény­szocialista szervezkedés nemzetiszínű lobogóját. Ennek 40 éves évfordulójá­hoz közeledik a Keresztény Munkás­egyesület iés a háborús viszonyok körüt­ményeihez képest méltó módon igyek­szik megünnepelni. Abban az időben, amidőn Magyar­országon a ker. szoc. mozgalom szár­nyát kezdte bontogatni, a marxi szocia­lizmus aranykorát élte. A nemzeti és keresztény gondolattal élesen szemben álló szociáldemokrata mozgalom szinte feltartózhatattannl tört a maga célja felé. Az ipari fcs mezőgazdasági munkások nagy tömegei Marx Károlyra esküdtek, sőt a liberális eszmeáramlattal elaltatott értelmiségi osztályhoz tartozók is szé­gyelték megvallani hitükei és magyar­ság ttkal. Hazi! és Egyházat sárbatipré tébillyal szemben az' akkori keresztény társadalom této­ván és lehetetlenül állott és csak az iparosok, munkások emelték az első gá­tat, hogy a keresztény öntudat felébresz­tésével, szervezkedéssel és a keresztény­ség szociális kötelességének teljesítésé­vel feltartóztassák a hatalmas . erővel megindult vörös inváziót. Negyven évien át nagy és lelkes férfiak, iparosok', mun­kások, hitükben mindenkor áihatáios munkásnők hirdették és szolgálták a keresztényszocialista világnézetiét, kö­zöltük: Giesswein Sándor. Prohászka Ottokár, Csernoch János, Túri; Béla, Vass József, Griger Miklós, Huszár Ká­roly, Meisl József, Serák József, stb., mind lelkes liive, bajnoka XIII. Leó pápa Rerurn novarum kezdetű körleve­lében lefektetett gazdasági és társadal­mi bajok gyökeres megoldásának. Ennyi tudás, ennyi évtizedes becsületes törekvés és eszményi célú munka láttán csak egy gondolat szál Ihatja meg lelkünket: utol­só percünkig, lelki és fizikai erőnk tel­jes latbavetésével szolgálni ezt a világ­nézetiét. Isteni eredete magában hordja á győzelem zálogát. Győzelmle pedig a Haza javát s az emberiség boldogulá­sát fogja szolgálni. Nem véletlen, hogy e világnézetnek sok az ellenfele. Azon­ban »a Nérók és Leninek éppúgy, mint minden utcaszögleten, magukat tola­kodva felkínáló vezérjelöltek érzik, hogy az örök isteni szépségben ran az — Súlyos óra érkezett el ismét a nagy em­beri családra, a rettentő nagy elhatározások órája, amelyek nem hagyhatják közömbösen a mi tekin­télyünket, amelyet Istentől kaptunk, hogy az igaz­ság és béke útjaira vezessük a népeket. Ma, amikor a háború szörnyű gépezetének megindulásától kell tartani, atyai lélekkel még forróbb felhívást intézünk a kormányokhoz és a népekhez, hogy félretéve vádaskodásokat, kísérel­jék meg a mai ellentéteket közös és lojális meg­egyezéssel megoldani. A józan ész, nem pedig a fegyver erejével tör utat magának az igazság. — Azokat a hatalmakat, amelyek nem az igazságon alapszanak, nem áldja meg az Isten. Az a politika amely nem az erkölcsön alapszik, elárulja mindazokat akik követik. — A békében nem vész el semmi, de minden elvész a háborúban. Ha jóakarattal tárgyalnak megkímélik testvéreiket a vérontástól és hazáju­kat a pusztulástól. — Vigyázzanak a hatalmak, ha nem akar­ják, hogy hatalmuk népük pusztulására, nem pedig javára szolgáljon. — Krisztus vérére könyörgünk a hatalmák­hoz! Könyörgésünkben velünk vannak az atyák, akiknek el kell hagyni családjaikat. Velünk van­nak a fiatalok . . . Velünk van annak az öreg Európának lelke, amely keresztény hit és láng­elme folytán jött létre. Velünk van az egész em­beriség, amely igazságot, kenyeret és szabadsá­got vár. — Mindenkit felhívufík, fordítsa tekintetét a magasság felé és kérjük az Urat, hogy csillapítsa le ebben a súlyos pillanatban a haragokat és bé­kítse ki a lelkeket. (Krisztus Helytartójának, XII. Pius pápának rádiószózata a világ vezetőihez a mostani világtragédia kitörésének előestjén, 1930. augusztus 24-én ) Valahol Oroszországban 1943. augusztus 23-án. Üzenet a frontról Tekintetes Szerkesztőség! Jól eső érzései olvasom messze Orosz­országban Pápa és Vidéke cimü hetilapot, mely véletlen került hozzám egy rövid piheni alkalmával összejött Bajtársaim „Otthonában u Azóta, hogy rendszeresen olvashassam meny­asszonyomat kértem meg rá, hogy mindig juttasson el hozzám egy-egy példányszámot és kielégitőleg tájékozódva lehessek szolgálati helyem kedves városáról. Remélem rövidesen és ép egészségesen visszatérek a „szép hazámba. u Addig is is­merőseimet és Bajtársaimat szeretettel üdvöz­löm. Mielőbbi viszontlátásig maradok Hazafias tisztelettel KOLLÁR LÁSZLÓ egyetlen ellenszere az ő talmi hatal­muknak*. A keresztényszocializmus pe­dig minden téren és igy elsősorban szo­ciális vonatkozásban hirdeti az örök, is­teni igazságokat, kívánja az azok! sze­rinti életet s követeli a szociális igazsá­got és teljes társadalmi megvalósítását is. : Eredmény és sikertelenség egymást váltotta fel a négy évtiZedies működésünk ideje alatt. A természet örök törvénye, hogy a folyók vize egy­szer dagályt, máskor apályt mutat s ez .alól nem vonhatja ki magát olyan nép­mozgalom sem, mint a keresztényszo­cializmus. Á szakadatlan küzdelemben sokszor magunkra hagyatva, de el nem csüggedve, hol felemelve, hol hűtlenül cserben hagyva, nagy kitartással s a győzelmes világnézetünk tudatában ál­lunk a vártán és szeplőtelen zászlónk alatt felsorakozott munkásezred tettr® ARA 20 FILUR

Next

/
Oldalképek
Tartalom