Pápa és Vidéke, 40. évfolyam 1-52. sz. (1943)

1943-08-15 / 33. szám

PÁPA ÉS YIDÉKB 2 1943. augusztus 15, vasárnap mányprogrammá tettünk', — legális eszközökkel nyílt lés egyenes harcot folytattunk, , j 1 — Vannak azonban ebben a neve­zíetes nagyszebíeni beszédben ' olyan megállapítások is. amelyekkel teljesen egyet tudunk érteni és az utolsó betűiig alái tudunk irni. i ! — Igy a következő': A történelem megbünteti azokat a méltatlan embere­ket és népeket, amelyek azokat a földe­ket bitorolják, amelyek nem az övéké. — Ez őszinte önvallomás után ko­molyan kezdünk aggódni a román ál­lam jövőjéért. A másik kijelentés, amiely­Iyel szórói-szóra egyetértünk, a nagy­szebeni beszéd Tordával kapcsolatos passzusa. Elmondotta ugyanis a nagy­szebeni szónok, hogy amikor őt had­naggyá avatták, az ő tiszti évfolyamának jelszava Torda volt. »Akkor, — hangsú­lyozta ennek kapcsán, — a mi román tiszti életünk első pillanatában én és bajtársaim megfogadtuk, hogy avatá­sunk szimbolikus nevét tiszteletben tart­juk s nem lesz addig nyugtunk s köte­lességünket sem teljesítjük addig, amíg Torda földje nem kerül kardunk hatal­ma alá.« — Tehát Torda — ezt a jelszót mi is készséggel magunkévá tesszük. — Erdély ügye az egész magyarság­ügye s Erdély nem veszhet el többé a magyarság számára. Erdély — amint magyar volt mindig. — magyar lesz örökké. Végetért a városi gyermeknyaraltatás az Öreghegyen Vasárnap fejeződött be a fiúk nyaraltatása. — Megható keretek között búcsúztak a gyermekek. — Úriási érdeklődés a záróünnepélyen Kánikulai hőség izzott a poros uta­kon. Alig látunk járó-kelőket az egyéb­ként forgalmas útvonalakon. Kocsink­kal gyorsan rohanunk az öreghegyi nyaraló felé, A rekkenő melegben szinte jól esik az 1 iöreghetgjy ílömftx>á íáfr alatt kocsikáznunk. A távolból észre­vesszük már az ünnepi hangulatot. A nyaraló hatalmas'erkélyén nemzetiszínű zászló leng. A domboldalban pedig kí­váncsi gyermeksereg várja az érkezőket. Hz ünnepség színhelyén Öt óra felé jár az idő, amikor ko­csink a pompásan feldíszített nyaraló udvarába érkezik. Mosolygós arcú, han­gosan köszönő gyereksereg feltűnő me­legséggel siet fogadásunkra. Kedvesen elbeszélgetünk Wolilmuthné Galamb Ilonával, aki az egész nyaral tatás jósá­gos szervezője és irányitója. Ö a lelke ennek a szép és hatalmas szociális mun­kának. A mostani idők ezernyi nehézsé­gei között a legnagyobb ügyességgel és páratlan munkabírással gondoskodott a nyaralás zökken és nélküli levezetéséről. ; Munkatársai Bertáianicsné Varga Ilona | lés Bíró Margit tanítónők odaadó sze­retettel lés igaz hozzáértéssel a felügye­let nehéz és gondterhes munkáját vé­gezték. A sok apróság ragaszkodásának minden megnyilvánulásával a vezetők lés a vendégek körül sürög-forog. Mind­egyiknek van mondanivalója. Hangulat uralkodik már az ünnepség előtt. Az udvar hatalmas platánfáit virág­füzérek kötik össze. Köszöntő táblák függnek a hatalmas törzseken. Az epű­let bejárója és ablakai felett meg virág­csokrok és q,pró nemzeti színű zászlók lemelik az ünnep fényét. Beszélgetés Kovács Jóskával Az ünnepél y megkezdéséríe még per- J ceket kell várnunk. Felhasználjuk az időt és elbeszélgetünk egy élénk, erős jízmű fiúcskával. Á társai csak Toldi Miklósnak hívják. : : — Hogy hívnak? — kezdjük a be­szélgetést. i ; • ' — Kovács Jóskának — szól a vá­lasz 1. , — Hol laktok?, — Az új Oncsa házaknál. — Hogy érezted magad? — Nagyon jól, de még jobban, ,ha dolgozni is lehetett volna. A válasz nagyon meglepett! — Mit, te dolgozni is szerettél vol na nyaralás helyett? , Jósk'a heJyiett valóságos gyermek­kórus válaszol 1: Jóska mindig dolgozni akar. Masinázni szeretne... Alig ért­jük a szót. — Masinázni szeretne? — Igen! — szól a lk,is vasgyúró. Szavának hangsúlyában az élet rit­musa cseng, a holnap magyarjáé, aki szereti a drága magyar földet és Hiva­tásának tekinti a mindennapi kenyérért folytatolt harcot. Ez a mi afjtánk, amely a boldog jövőt jelenti, Pedig az Oncsás Kovácséknak csak házuk, de búzát ter­melő földjük még nincsen. Mégis szerel­mesei a földnek... Az érdekes beszélgetést kocsik zö­reje zavarta meg. H polgármester és a vendégek fogadása Hámiuth János polgármester, dr. Krompaszky János számvevőségi főnök, dr. Domonkos Géza városi tisztifőorvos, dr. vijtéz MezeyiKálmán városi orvos és Néger barna lesz a bőre, ha napozáshoz Indián crémet használ. Kapható kimérve is: „ENG" DROGÉRIÁBAN Pápa, Fő-tér 19. (Ezelőtt Nepper Rezső.) Márkás kerékpárok és rádiók Rátkainál „ERŰ" villamossági és műszaki kereskedés PÁPA Tel.: 12-87 családja, P. Horváth Valér feríences ház 1­főnök és Hörcsöki István hittanár ko­csikon megérkeztek. Kovács Ödön ked­ves hangú köszöntőben fejezi ki a nya­raló gyermekek örömét és háláját. A vendégeknek ezután szép virágcsokro­kat nyújtanak át. A ragaszkodás és hála virágai... fl záróünnepség A vidám gyermeksereg katonás rendben, páros sorban, vig nóta szóval az ünnepség színhelyére vonul . Vezény­szavak röpködnek a levegőben és az ap­róságok felállnak a közönség előtt. A kicsi ajkakon feszes tvigyázzál lásban fel­hangzik minden magyar imája, a Him­nusz. r . ,» ; Három apróság bátorhangú kö­szöntőjével megkezdődik a műsor. Kádv Laci, Herceg Miki és Németh Jóska csengő hangon, szavalókórusszerűen ki­fejezik örömükét és hálájukat. Kédvésen köszöntik az ünnepségre összejött ven­dégeket. A három gyermek köszöntőjét ének váltja fel: Megjött már a szép nyarálás be le­het vonulni... ^ Hangos lett a szép Öreghegy, öröm ilyet látni... Vígan játszik a sok fiú... A jóhangulatot kellő nóta után Ko­vács Feri társai elé lép és ritkán latolt ügyességgel játéktornát vezényel. A vál­tozatos játékban a békák, gólyák és más állatok utánzása 'magas hangulatot vált ki. Varga Laci »Ki az Öreghegybe« ci­mű verssel a nyaralás sok kedves emlé­két újitja fel. öröm látni az apróságok csillogó szemét, amint hallgatják sza­való társukat és visszagondolnak a sok kedves élményre. Csillognak az' arcok. A hangulatot mélyítene a következő énekük is: > * Öreghegyben szeretnék élni; nyáron át, Nekem ez a szép Öreghegy vidám ked­vet ád, , Lomb a fán, virág a fűben mintha in­tene, Az Öreghegybe pihenni jöjj ó jöjj ide. A vig éneklést érdekes »bevonulás« .váltotta fel. A főzelékféléket utánzó fiúk jöttek (egymás után... Tréfásan muto­gatják magukat. A közönség soraiból felhangzik a nevetés. Hatalmas paradi­csom, spenót, kelkáposzta <és paprika rendkívül ügyes énekkjei ajánlgatja jó­ságát, izletességét és tápértékét. A hall­gatóság percekig ünnepli a jól sikerült jelenetet. Az aqiiigy is magas hangulatot a víg nóták csak fokozzák. Wohlmuth néni ....csak az a kérésünk, Sok cukorkát, sok cukorkát hozzon ki majd nékünk, Sok cukorkát sej, haj, savanyút édeset, Ez való ... a nyaraló gyereknek .. A tréfás énekre megmozdul a nya­raló lelkes vezetője. Rövidesen hatalmas zacskókból cukorkák és édessütemé­nyek kerülnek elő. Az apróságok bol­dogsága leírhatatlan. Hálából szebb és szebb nótákat énekelnek, amelyeknek végén a búcsúzás szomorúsága is ki­csendül. i Itt hagyjuk a házatokat nem sokára, Elmegyünk mi messze innén más ha­tárba, ' ; , . I Most akarunk búcsút venni, Jóságtokat megköszönni... Aztán szépen könnyes szemmel tovább i 'állni. i ; | i 1 A jó kedélyű és mosolygós arcú gyermeksereg könnyező szemmel fejezi be az ünnepséget .és énekli el Hiszek egy, Istenben... Azután a jóságos Iiona Nénitől és a tanító Népiktől búcsút vesznek. A meghatott szülők ,is búcsúz­kodnak. Hálásan megköszönik a veze­tők sok jóságát. Lassankint kiürül a nyaraló. Csak a•zászló jnteget még a tá­vozók felé. Egyedül ez jelzi, hogy a szo­ciális szeretet közel száz szegénysorsú gyermeknek gondtalan nyarat, pihenést és testi;, lelki gyarapodást szerzett. : — ár-ván, — Állatkert a pápai vásártéren Tekintsék meg Erdély utazó állatkertjét. Látható mindenféle vadállat: Oroszlán, medvék, szibériai mosómedvék, farkasok, dögkeselyű, kőszáli sas, egy 5 méteres boa óriáskígyó és egy majomcsalád. Ezenkívül mótoros lánckörhinta, céllövölde és más szórakozások. Kisgyermekek szórakozására autóhinta. Az állatok megtekintése egész napon át filléres helyárakkal. rŐszinte írás...-\ Eszmeáramlatok bukása A háború nemcsak nemzetek dör­gő csatája, hanem az emberi erkölcsök tisztulási, vagy romlási folyamata is. A háborút kirobbantó erőknek lüktető szelleme magában hordja a jóra, vagy rosszra lj.ajló lehetőségeket és a harc zajában túl táplált szellemiségnek adox' beállítottság kerül új koreszmeként fel­színre. Ez bizonyos meghatározott kere­tek között mozog, él, — épít vagy rom­bol. Igy r történt a mult világháború után is. Abban az időben a I iberlális gondo­lat Jett a dédelgetett eszmeáramlat és az kövesedett meg a tűz és vas viasko­dása idején. Ennek a gondolkozásnak egyik alaptétele volt ,az emberek szét­forgácsolása a nemzetek életén belül s az alsó-, felső- és középosztályba soro­zottság belső osztályharcot biztosított a szellemhirdető nemzetközi szélhámosok mesterkedéseihez. Minden osztály a sa­ját keretén belül kitenyésztette a inagu heréit, akik hasznára az anyagi í2l toló­dás bekövetkezhetett, a munkanélküli­séggel, nyomorral és elesettséggel szem­ben. Az előbb említett gondolat előkeszi­tette saját bukását, meiy ugyan hama­rabb következett be, mint prófétái gon­dolták. Az életuntság határán ténfergő célnélküli £mber tartalmat keresett életének. Hosszú vajúdása közben rá­döbbent arra, hogy számára jólétet a faji célok emelkedése s így csak azok szolgálata biztosi thai. Kereste a rokon­lei kek megnyilvánulását nemzieti éleién belül és minden erejével támogatni igye­kezett azt. Az évtizedes keretek e neme­sebb gondolatnak szűknek bizonyultak és a belső életben kiközösítő munkával elűzte a felszámolt élet vámszedő,n, hogy célját elérje. Amikor belső étet ft úgyahogy sikerült helyes útra állítani, a külső erők nyomásával találta magát szembe. S miután ismét a félreállított, kiebrudalt ellenség tömörült ellene, új (harcra, új világháborúra kellett fegy­vert ragadnia. Igy következelt be az emberi er­kölcsök romlása után az a tisztulási fo­lyamat, melytői ma oly sokat rem-elünk. Habár most is találunk ünneprontókat, akik visszaélnek a nemzetépitésre ka­pott jogokkal, mégsem csüggedhetünk el. Remény számunkra, hogy példás büntetésüket vagy ínég most, vagy a szá­monkérés idején*el fogják nyerni. Az ő sorsuk sem lehet más, mint a műit kor­eszmét irányító, kiközösített gondolat­hordozóknak. Ma még lehet alattomo­san, úttalan utakon ideig-óráig idegen célokat szolgálni. Az ilyen cselekedlei előbb-utóbb a kútra járó korsó sorsát úgyis el éri. A mai időket előidéző, eszmeáram­lat a mii számunkra nem parcellázta fel az embereket osztályokra. A mi sze­münkben az ítélet csak kétfelé soroz­hatja majd e hon lakóit. Határainkon belül csak jó és rossz erkölcsökről tanú­ságot levő magyarokat különböztethe­tünk meg. Az előbbiek egy újabb ezred­évben fogják betölLeni történelmi 1 hiva­tásunkat, az utóbbiak pedig pusztulásra fognak Ítéltetni, ha nem sodorja el őket addig az idők szeíe. Pécié'y J, Szabolcs. Jú'yos közellátási visszaélések Alsóságon 118 gazdától 998 méter­mázsa »fefcele« gabonát kobzot! el a celldömölki csendőrség. A celldömölki csendőrőrsnek tudomására jutott, hogy Alsóságon a cséplőgépek kiörül rengeteg szabálytalanság történik. A bizalmas közlés szerint öt cséplőgép dolgozik a községben és a cséplőgépek tulajdono­sai és a mázsálok összejátszanak a gaz­dálkodókkal és a gabonát nem vezetik be sem a termény, sem a mázsál ókönyv­be. A csendőrség pénteken délelőtt há­rom járőrrel a feljelentés alapján meg­kezdte a vizsgálatot és alig 24 óra alatt, szombaton délig 118 gazdánál 998 mé­termázsa gabonát kobzott el, olyant, amely nem volt bevezetve sem a ter­mény, sem a mázsálókönyvbe. A meny­nyiségek 1—30 métermázsáig egy gaz­dánál. A gazdák ellen a honvédelmi tör­vénybe ütköző bűntett miatt az eljárást meg fogják indítani./A nyomozás tovább

Next

/
Oldalképek
Tartalom