Pápa és Vidéke, 39. évfolyam 1-52. sz. (1942)
1942-01-18 / 3. szám
Katolikus táncestély február 1-én a Griffben Megszüntették a Város képviselőtestületének zsidó mandátumait Az 1941. évi XIX. törvény végrehajtási utasítása a közel múltban jetlent meg. Az 1113/1941. B. M. utasítás értelmében vármegyénk alispánja elrendelte a képviselőtestületi tagsági jog felülvizsgálását. A törvény 2. §-a szerint a zsédó képviselőtestületi tagok, valamiint a póttagok megbízatása a törvény hatálybalépése alkalmával megszűnik akkor is, ha a választhatósága az 1939. évi IV. törvénycikk 4. §-ábaut élőért feltételeknek megfelelnek. Városunk igazolóválasztmánya január 10. ós 13-án két ülésben foglalkozott a zisidólí képviselőtestületi jogánaík megszüntetésével. A szükséges kivizsgálások után a város képviselőtestületének rendes tagságából törölték: Böhm Samut, Fischer Gyulát, Wittmann Ignácot, a választott póttagok közül Blau Henriket, a viriüis rendes tagok sorából pedig dr. Kardos Károlyt, Kaufmann Hugót és Koréin Miksát. A megszűnt zsidó mandátumok betöltésére behívták a választottak közül Hoffer Károlyt és id. Kummer Jánost, a virilisék közül pedig Katula Károlyt, Németh Lajost, dr. Répássy Gyulát és Schneider Ferenc eddigi póttagokat. örömmel köszöntjük a most már teljesein keresztény városházát. Kívánjuk, hogy a keresztény képviselőtestület minden munkájában a kereszténység örök igazságainak alapján a város társadalmának javát és fejlődését szolgálja. Az Emericana és a Bencés Diiákegyesülei »zerdán este fél 7 órakor a bencés gimnázium rajztermében nagysikerű külügyi órát rendezett. A két illusztris előadó tartalmas előadását közel négyszázan hallgatták végig. Először Dr. Eöttevényi Olivér udvari tanácsos, a Magyar Külügyi Társaság ügyvezető elnöke Magyarország helyzete a világpolitikában címmel tartott előadást, melynek a bevezetésében rámutatott arra, hogy a külpolitikával való foglalkozás nemcsak a mai sorsdöntő időkben fontos, hanem a béke korszakában is, mert hisz olyankor szövődnek lazok a szálak, amelyek aztán egy kikerülhetetlen • konfliktus esetén valamely országnak nemcsak a háborús szerepét, hanem egész jövendőjét is megszabják. Magyarország Szent István óta a következő két alapelven épült fel: a kárpátok medencéjében nemcsak magyar, hanem európai érdek egy független s müveltségí'.eg és gazdaságilag erős ország létezése, továbbá, hogy ebben a közjogilag egységes államszerkezetben, bár fajilag különböző népek lakják, ezek jogos érdekeinek a respektálása mellett is az állam magyar jellege megőrzendő. Minthogy pedig a magyar faj számbelileg már a honfoglaláskor sem volt erős, a későbbi viharok pedig folyton tépdesték a nemzet fáját, igy már első királyaink is okos előrelátással szövelségescket kerestek, akiknél együtt biztosabban állhatták ki a nehéz idők járását. Ez a politikai elgondolás vitte régi királyainkat az akkori idők jelentős hatalmaihoz való közeledésre, a németek, az olasz fejedelmek, a lengyelek, stb. felé irányuló külpolitikára. Ezek közül a legállandóbb és legmegokoltabb a német Nagyhatású külügyi előadás kapcsolat maradt. Erre törekedett pl. már 1848-i kormányműk is, midőn az akkor kialakulóban volt Nagynémet Birodalommal keresett MajnaFrankfurtban szövetséget, de ezt az orientációt szolgálta id. Andrássy Gyula gróf osztrák-magyar-német szövetsége is, melynek a vérpróbáját 1914- 18-ig álltuk ki. A Trianont követő két évtized megmutatta, hogy egyéb irányban úgyszólván vállveregető jóindulaton kívül egyebet nem kaptunk s így mikor elkövetkezett Németország politikai reneszánsza, mely az ugyaníly utat megtett Olaszországgal együtt alkotta meg az első, u. ii. temgelyszövetséget, Gömbös Gyula külpolitikai érzéke helyesen találta meg ott a Magyarország részére is egyedül járható utat. Japán bekapcsolásával ez a politikai szövetség impozáns méreteket öltött s az általa kivívott katonai sikerek természetesein vezették Magyarországot is azon az úton, mely most már külpolitikai orientációk hadászati következményei is kötelességünkké tette. Mióta pedig ezt a hatalmi együttest a kereszténység és a kultúra halálos ellenségével, a bclsevizmu-ssal állították szembe az események, azóta Magyarország számára már az önfenntartás kategorikus iimperativusa szerint sem lehet más külpolitika, mint amely az említett három nagyhatalommal állított bennünket egy sorba, mivel most már a szó szoros értelmében ezzel áll, vagy bukik Magyarország s még elgondolni is szörnyű, nogy mii lenne, ha Európa ama részére, melynek mi is tagjai vagyunk, a bolsevizmus nyerne u. n. államrendező megbízást. Épp ezért az előadó legjobb meggyőződése szerint, — mely kétségaívül sok millió magyar álláspontja is — nekünk meg kell értenünk a mai sorsdöntő idők szavát és semmi áldozattól sem szabad visszariadnunk avégből, hogy a temérdek küzdelemben végigvívott első ezredév után nyugodt lélekkel rakhassuk le a második miHénium alapKöveit. Dr. Márffy Oszkár tanügyi főtanácsos, egyetemi magántanár (a milánói Kat. Szent Szív Egyetem, továbbá a igenovai és torliuói kir. egyetemek volt előadó-tanára) a fasizmus kulturális és szociális alkotásairól beszélt. Bevezetésül ismertette a fasiszta mozgalom megindítását Mussolini részéről a világháború után 1919-ben, a fasiszta-párl megalapítását és kormányra jutását ezelőtt éppen 20 esztendővel. A Duoe nagyjelentőségű kezdeményezésére megtörtént a kibékülés az Egyház és az olasz királyság között. Az ifjúság nevelése iés oktatása terén fontos reformok születtek meg, a vallásos szellam megalapozása és ápolása mellett a tanulók állampolgári és katonai kiképzést nyernek e feladatra létesített szervezetek keretében. A Carta della Scuola az »iskolai alaptörvény« a mai élet gyakorlati követelményeit figyelembe véve, de a műit humanista hagyományait is szemmel tartva újjászervezte az iskolarendszert. Mussolini kormánya gondoskodik az iskolánkívüli népművelés intézményes továbbfejlesztéséről is a Dopoliavoro és egyéb ily irányú szervezetek útján, azonkívül a munkásság szabadidejének üdvös felhasználásáról. A munka és a tőke érdekeinek a legfőbb államérdek szemmeltartása mellett való összeegyeztetése a szindikátusok és ezek csúcsszervezete, a korporációk vannak hivatva. Az előadó ismertette ezután azokat a tudományos intézményeket, amelyek ma :'s biztosítják Itália vezető szerepét az európai keresztény kultúra szolgálatában. jómoslca OLOŐM no&TKY u ra-* « ÍR 8 a Vasárnapi levél Mélyen tisztelt Szerkesztő Uram! Üjév óta a katolikus templomok bejáratánál mély értelmű plakátok vannak kifüggesztve. Sokan megállnak előtte, némelyek éppen csak hogy reá tekintenek, mások alig tudnák megválni a látványtól. Feszület áll a plakát közepén, fölötte és alatta négy szó: Miért bántod? Ne káromkodj 1 Van ebben az ábrázolásban valami lenyűgöző, valami, amit szavakkal csak igen nehezen lehet kifejezni, amit inkább látni, érezni kell. Vallomás ez, egy Istent mélyen szerető lélek veflloimása, alki a fényneflt a sötétséggel, a tökéleteisnek a sairlatánságga! való kihangsúlyozása áltál akar bennünket oda vezetni a kereszten függő Isten-emberhez. Figyeljünk kissé az Istentől ihletett művész gondolataira és akkor rájövünk, hogy • plakáton egy végtelenbe vesző gondolatsornak csak a legvégső mozzanatai vannak kifejezve, melyek között ott feszül egyrészt az Ür Jézup szentséges élete, másrészt az ember kicsinye«, önző, hitvány, bűnös élete. Mint hallom, országos viszonylatban óriMi hatást keltettek lezek a plakátod, s högy a társadalom és a hatóságok egyaránt felismerték benne a léliekmentés kiváló eszközét. Tisztelettel kérjük mi is az egyházi és világi hatóságokat, hogy minél több ilyen és ehhez hasonló plakátot függesszenek ki minél több helyen. Nemcsak' a templom ajtókra, hanem az utcákra, kirakatokba, vasúti állomásra és vonatokba, közhivatalokba és a film mindennapos reklám sorozatába, sőt a korcsmák falára is. Ne féljünk ilyen kritikus helyre vinni a szent ábrázolást, mert az egészséges ember nem szűkölködik orvosság nélkül sem. A vallásos életet élő, templomba járó rendes emberek, rendszerint nem szoktak káromkodni, de a korcsmába járók annál inkább. Ha ez az ábrázolás a lélekmentés pozitív eszköze, úgy a káromkodás elleni törvénynek ötletes, találó ábrázolása, annak negatív módja, mely a közhelyeken való kifüggesztésre igen hatásos lenne. Ezen túlimeniőleg utcai falragaszokon ismertetni kellene azokat a szigorú rendelaezéseket, melyek beleviszik a köztudatba, hogy akli káromkodik, a törvény szigorával találja szembe magát. S természetesen arra is kérjük az illetékes hatósági szerveket, hogy a vonatkozó törvényeknek igyekezzenek minden esetben a legmesszebbmenőleg érvényt szerezni. Vagyok szerkesztő uramnak nagyrabecsülö híve: MÉCS ISTVÁN TIBOR. Hogyan és ho! farsangoltak 35 évvel ezelőtt a pá A Pápa és Vidéke 1907-es évfolyamát forgatom. Sok érdekes hírt találok. Mcst azonban csak az érdekel, milyen volt a farsing 35 évvel ezelőtt. Minden bizonnyal sokan vannak, akik még emlékeznek rá. Számukra ez a (kis DÖngészés reméljük kellemes emlékeket elevenít fel. i Nekünk pedig akad talán egy k's megszívlelendő tanulság. Még ennél a tárgynál is igaz: a történelem az élet tanítómestere. Az 1907-es farsang legkiemelkedőbb bálja a TULIPÁN-ESTELY volt, amelyet a helybeli Vöröskereszt Egyesület rendezett január 26-án a Grifí-szálloda nagytermében. A meghívókra feltűnően a következő szöveget nyomtatták: »Felkérjük a t. hölgyközönséget, hogy cstélyünkön lehetőleg népies magyar öltözékben (ami azonban nem kötelező) megjelenni szíveskedjene««. Magáról a bálról a tudósító a következőket irja: »A tulipánestély volt még eddig a farsang legelegánsabb mulatsága. Magyairruhás asszonyain« közül kettő tűnt ki különösen: Faragó Jánosné (festői néples magyar viseletével) és Hanauer Zoltánná (elegáns magyar úri ruhájával). A leányok közt legszebbek voltak: Botka Emma és Ilus, Geiger Ediit, Koritschoner Margit, Poiónyi Mariska, stb. A fényesen sikerült mulatságon a festői magyarban megjelent hölgyek és a frakkos urak lobogó jókedvvel járták a táncot p hajnali órákig. A magyar ruha kultuszának fölelevenítéséért igaz szívvel gratulálunk Hanauer Zoltánnénak, a rendezés ügyes voltáért pedig Galamb Józsefnének és Körmendy Bélónénak. Uraink is követhették volna a hölgyeik példáját. A tulipán eslélyre jobban illik az atiila, mint a frakk A francia négyest Is igen szépen tudta volna pótolni a körmagyar. Utalunk ébban a budapesti kath. kör báljaira, ahonnan a körmagyar kedvéért teljesen kiküszöbölték a frencia négyest. A jelenvolt hölgyek közül a következőket sikerült feljegyeznünk: Galamb Józsefné, Sz. Galamb Böske, Ilona, Laura, Botka Jenöné, Emmuska, Ilica, Sült Józsefné, Jókai Gézáné, Hanauer Zoltánná, Faragó Jánosné, Horváth századcsné, Havas Gáborné, Kralovánszky Gyuláné, Kovács Kálmánná, Mayer Lajosné, Mihályi Cézíné, Sarlay Gyuláné, Takács Ida, dr. Nagy Imrér.é, Nagy Gizike, Körmendy Béláné, dr. Koritschoner Lipótné, Koritschoner Margit, Kluge Károlyné, i Kluge Matild, Hammer Károlyné és Miéi, Bencelits Erzsi és Geiger Ediit, Fürst Sándorné, Poiónyi Gyuláné és Marcsa, özv. Vikár ,Kálmánné, Tar Gyuláné, dr. Kövi Józsefné, Karlovitz Ado'.fné, Bermüller Aüajosné, Bermüller Magda, dr. Kőrös Endréné, Göbel Mariska, Pentz Ell'z, Szekér Kálmánné és Babó Ilonka, Kis Vilma, Jakabliczy Istvánná, Kenesa Ferencné, Vurda és Bianka, Rosenfeld Samuné és Irén«. A Felsővárosi Olvasókör február 2-án rcir. rendezte meg zártkörű bálját a Jókai-kör helyiségében. »A mulatságon ott volt a kör elnöke, Mészáros polgármester is. Igazi farsangi hangulatban csak a késő hajnalban oszlottak szét a vendégek.« Ugyancsak február 2-án tartotta meg karton-bálját az ipartestület is. »A Griff-szálló ízlésesen feldíszített nagytermében alig fért el a sok táncos. Az első négyest 41 pár táncolta. A ; pompásan sikerült mulatság csak a késő reggeüii órákban ért véget. — Az ipartestület báljáról szólva nem hagyhatunk megemlítés nélkül egy sajnálatos körülményt. Az u. n. Intelligencia majdnem teljesen távol maradt a mulatságról, holott tavaly szinte tüntető számban mont a karton-bálra. Talán csak nem azért, mert tavaly városunk érdemes orszgy. képviselője, Holtsy Pál is megjelent a mulatságon?« A pápai Ker. Munluísegglet január 27-én | rendezte meg táncmulatságát a Jókai-kör helyiségeiben. u/t fiatalság kitűnő hangulatban járta a táncot egész kivilágos-kivirradtig. Az inléEtgencia köréből is megjelentek néhányan, de sajnálattal kell megemlítenünk, hogy az űri osztály még nem értelte meg teljesen derék munkásaink törekvéseit. Az egylet tagjai egyébként zsúfolásig megtöltötték a termet A tánc előtt gazdag programm volt, mélyből különösen kiemeljük Tóth Juliska kitűnő szavalatát és az újonnan szervezett énekkar szép összevágó énekeit. Ügyes szavalataikkal kitűntek még Mészáros Mariska, Kerekes Mihály, Csapó Antal, Szalay Lajos, WalCa István. Nagy tetszéssel fogadta a közönség a ker. szociális mozgalmak egy'k leglelkesebb bajnokának, Früchfl Edének szellemes szabadelöadását, aki Budapestről jött le derék munkásainnk mulatságára.« A Peratz-Testvérek textilgyárának alkalmazottai január 19-én tartották meg mulatságukat, »amelyen ott volt az igazgató is az egész tisztikarral. Az ízlésesen feldíszített teremoen 40 pár táncolta a négyest. A mulatság anyagilag ie igen szép sikerrel zárult, ami — tekintettel a hujmánus célra — nagyon örvendetes dolog«. A tiszta jövedelmet a szegénysorsú gyárimunkások gyermekeinek felruházására és a szűkölködő munkások segélyezésére fordították. - .7 -