Pápa és Vidéke, 39. évfolyam 1-52. sz. (1942)

1942-05-31 / 22. szám

PÁPA ÉS YIBÉKEi 1942. május 31, vasárnap Papp Lászlónál. — aki csodásan szép magyar ruhában jeleni meg az ün­nepségen. — a Kormányzöhclyetíes Űr kézcsókkal üdvözölte. Ebben az üdvöz­lésben valami csodás közös magyar sorsért való küzdés .nyilvánult meg. El­ismerése annak, hogy e hazában minden magyar testvér és a munkásokat, akik Papp Lászlónél kitörő lelkesedéssel vá­lasztották meg egyhangúlag zászlóanyá­nak. megbecsülés, szerelet, tisztelet öve­zi a legmagasabb helyről is, ha az a ma­gyar életért és sorséri küzd. Magyar munka kataaii, büszkén ftlluak eléltetek Megkezdődött az ünnepség. A virág­gal diszilell emelvényre fellépett Marko­vits László, hogy a munkásság nevében elmondja alábbi megrázó erejű beszé­déi: Főméltósájgli Kormányzó Helyetles Úr Magyar Ejtőernyős Bajtársak! 1919-ben letörött a zászló... és a négy évi dicsőséges halálküzdelem uIán a sors felismerhelellenné zúzta hazán­kai: Magyarországot... A fájdálmak, megpróbáltatások és elviselhetetlen kinok láncál hordták hosszú éveken át az elszakított magyar­ság milliói és csak az élniakarásnak ősi szikrája tartotta bennünk a reményt, mely ezer éven át minden nagy kalaszt­rófa után feltámasztotta a magyar nem­zetet. Trianon zsarnokai ugyanis nem is­merték az ezeréves magyar történelmet: nem ismer lék a tépett zászló rongyain is tovább élő és újra feltámadni tudó magyar eskü erejét... Ezl a tépett zászlói emelte a ma­gasba szereteti vezérünk, viléz nagybá­nyai Horthy Miklós Szegeden és ennek varázsára üli el a vihar, gyűli össze las­san az egymás közi.is meghasonlott s szétzüllesztetl nyáj és rendíthetetlen bi­zalommal indult neki a kilátástalannak látszó jövendőnek. Meneteltünk büszke magyar önlu­dattal és az ébredés napsugara lassan lesorvasztotta leikeinkről a kórokozó miazmák utolsó fe kélve it is és most mi, a magyar munka katonái büszkén állunk előlietek és helyet kérünk a kö­zös épilés arcvonalában. Az elmull évben inditottuk el a zászló gondolalát és hirdető-táblák nél­kül adtuk tovább a szól egymás között és magyar lestvéri megértéssel, valamint a nehéz idők aléltságából ébredő Haza iránt érzeti szerelettel tellük félre azo­kat a filléreket, melyeket a mindennapi kenyerünk morzsáiból néhány hét alall rakosgattunk össze. Mösl pedig eljöttünk ünnepelni, gyönyörködni és szivropesve tekinteni végig tömör soraitokon. Büszkék vagyunk és ezl bátran be is merjük vallani, mert tudjuk, bogy a mai nappal mi is történelmet irunk, mert nincs olyan esekélv megnyilvánu­Szappan helyett használjunk BARBAX borotva-krémet. Kapható: VESZEM PAPA F ő - u. 6. szám. Telefon: Üzlet: 1705. Iroda: 1001. lása a magyar lelkületnek, mely ne tar­tozna bele szorosan a történelmünkbe. Mert történelem a magyar szemek­ben csillogó könnycsepp a bevonuláso­kat közvetítő rádió mellett, — történe­lem a felszabadulI aggastyánok csókja az ifjú honvédek kezcn és magyar tör­ténelem a szúette ládák alsó rekeszeiben évtizedeken ál féltve rejtegetett három­színű zászlófoszlány: legyen tehál törté­nelem a magyar becsületnek ez a ke­nyérmorzsákból sző 11 szimbóluma is, melyet a testvér legforróbb szereielével helyezünk ma a Haza oltárára. örömmel tekintünk széjjel ezen a mezőn, a magyar imádságos könyvnek egyik lapján, melyen diszes oszlopaitok egy boldogabb magyar jövendői kérő imádságnak megszenteli sorai. , A lelkünk őszinte megindultságával adom át e Szűzmáriás lobogót mindnyá­junk nevében. Mondjátok el eLő'tte a szí­velek mélyéből fakadó ünnepélyes es­küi és mi mindannyian meg vagyunk győződve, hogy csak újabb hírnevei és dicsőségei szerezteti ezen a zászlón ál a magyar bonvéd névnek. Tűzzétek fel te­hál zászlótokra a magyar föld legszebb virágcsokrát: a bonvéd becsületét s bár­hová rendel benneteket az elkövetkezen­dő időkben a Haza hivó szava, gondolja­tok hazafias szeretettel reánk is, — a munka katonáira, -<- mért lélekben mi is veletek menetelünk mindenhová e szent szimbólum alatt, a boldogabb magyar jövendőéri, s az integer Nagymagyar­országéri. Éljen a Haza! flmagashin Lakó őrizze a magasba szállót MarkoviLs László szivbemarkoló beszéde ulán Dr. Péntek Kálmán kato­likus tábori főlelkész és Darvas Aladár protestáns lelkész megáldották a zászlót, melyért az adományozó keresztény ma­gyar munkásságnak vitéz Szügyi Zoltán alezredes mondott köszönetet. „A magyarék istene kérje tölink számon.. Az ünnepség legszebb jelenete kö­vetkezett ezután. Az alezredes zászlóalj­parancsnok magasra lartolta a zászlót és feszes vigyázzban álló katonáihoz e könnyet fakasztó, és mindennél többet mondó esküszerű szózatot intézte: »Ejtőernyősök! íme a zászló. A ma­gyarok Istene kérje tőlünk számon, ha Pápai Felesküszik a zászlóalj. valaha is hűtlenek lennénk e lobogóhoz, amely szimbóluma az igazi magyar ka­tonai erényeknek, az ejtőernyős bátor­ságnak és hűségnek. Esküdjünk meg, hogy e zászlói soha el nem hagyjuk.« És esküdlek a lisztek, altisztek, le­génység. Vén Imre 'főhadnagy olvasta az eskümintái. Mintha egy pillanatra meg­állt volna a szál Is, a nlap vakítóbban ra­gyogott, fű se rezzent, hogy az érces férfihangok annál hallhatóbbain szállja­nak az Ég felé: Isten minket úgy segél­jen ... Felejthetetlen, gyönyörű szép lát­vány. Mi bizunk Bennetek, bős fiúk! Egv-egy mondat, egy-egy útravaló Még az eskü előtt Papp Lászlóné zászlóanya felkötötte fehér selyem sza­lagját a zászlóra. Papp László pedig a munkásság nevében a zöktseíyem szala­got. A szalagon egy-egy mondatban út­ravaló és örök figyelmeztető volt. »Ti értünk, mi értetek, együtt a bonért. — Papp Lászlóné.« »Lélekben veletek menetelünk. — A munka katonái.« »Istennel a Hazáért. — Dr. Antal István.« »Becsülettel a Hazáért. — Veszp­rém vármegye közönsége.« »A Haza mindenek előtt. — Pápa város közönsége.« »Győzelemről győzelemre. — III. hadtest hadiüzemeinek sz. p.-nokai és munkásai.« »Az ejtőernyős halálfélelmet és hadifogságot nem ismer. — Bajtársak. »Kitartás mindbalálig. — Nemes Marisa Dániel.« »Vért, életet vitézül az ezeréves ha­tárokért. — Pápai és járási vitézek.« »A mi nyomdokainkon. ­hadirokkanlak és tűzharcosok.« »Szebb jövőt! — Pápai Leventék.« »Összetartunk mindhalálig a ma­gyar igazságérl. — Dr. ötvös Dániel.« Ora el labora! — Bencés Gimná­zium.« »A maglasban Lakó őrizze a ma­gasba szállót. — Ranolder Intézet.« »Ezeréves határokért. — Ref. Koll.« »Istennel a Hazáért. — Ref. Nő­nevelő. »Mindent a Hazáért. — Küttel Nán­dor.« »Győzelem vaigj- halál. — Dunán­túli Textilipari Vállalat R.-T.« Jönnek a stukák és az ejtösök Nagy kíváncsisággal várt harcá­szali bemutatóval és düszmenettél zárult az ünnepség. Előbb kél vitoriázpgép szállt a ma­gasba. Mini a szárnyát kiterjesztett ma­dár csendesen keringtek a magasban. Utánuk vadászgépek zúgtak'. Hihe­tetlen tökéletességgel szebbnél-szebb gyakorlatokat mutattak be. Sokszor a télckzele elállt az embernek, amint a kötelékben vezetett orsót, bukfencet (luping), amerikai fordulót, stb. nézte. Micsoda idege lehel annak a pilótának, aki így Lud parancsolni a,gépnek? Majd stukák emelkedtek fel a föld­ről a magasba és 2000 méterről zuhan­lak le, szórták bombáikat az ellenséges Vitéz Dr. Mezey Kálmán a vitézek és vitéz Szalay István a hadirokkantak nevében beverik a zászlószöget. erődre, ahol sűrű füstfelhő és robbanás reszkettette meg a levegőt. A stukák megfélemlítő bombázása után ejtőernyősök ugráltak ki a gépek­ből. Mikor a fehér selyem ernyő egy­másután kinyitott, újjongva tapsolt a közönség. Megkezdődött az erőd ostroma. Gépfegyver, golyószóró ropogott, grá­nát robbant, lángszóró öntötte lángját, mig a shikák állandóan bombáztak. Mi lehet a fronton? — kérdezték sokan, — ha ez is ilyen döbbenetes.!. A harcászati gyakorlatok befejezé­j sével diszmenet következett. Ejtősök, Bútort Nikodémnál 100 PAPA, Fő-tér 23. sz. vegyen! Raktári Varga-u. 2 repülök, a zászlót adományozó gyár munkásai díszlépésben vonullak el a Kormányzóhelyettes Ür előtt, aki maga­sabb elismerését fejezte ki vitéz Szügyi Zoltánnak, majd elbúcsúzott a díszpá­holy tagjaitól és a közönség kendő és kalaplenge lése- közben 1/4 1 órakor re­pülőgépébe szállt és visszatéri Bt Kis­pestre. Befejeződölt az ünnepség, mely fe­lejthetetlen marad azok szánjára, akik azt végignézték. A rádió és a magyar sajtó híradása révén ,az egész ország felfigyelt é pápai ünnepi napra. Az ünnepi nap ejpull és a fokoza­tos munka, áldozathozatal megkezdő­dött. A mi ejtőernyős fiaink felkészülve állnak, hogy a magasabb parancs foly­tán más feladatot hajtsanak végre. Tudjuk, bogy oil is helyi állnak. ' Ülravalóul ennyil: »A magasba« Lakó őrizze a magasba szállót«. (A cikkben .közölt képeket Karczagi műterem készttette J Bajtársi szolgálat A belügyminiszter a honvédelmi miniszterrel egyetértésben olyan külön­leges' jellegű szociális szolgálat megszer­vezéséi indította el, amely a polgári és katonai hatóságokkal, az arra vállalkozó társadalmi szervezetekkel, továbbá az Országos Nép- és Családvédelmi Alap szerveivel szoros együttműködésben el­látja a háborús viszonyok következté­ben szükségessé vált feladatokat mihdeu tanyán, faluban és városban. Az • új, egész országot behálózó szervezetnek, a »bajtársi szolgáIat«-nak a következők­ben jelölték meg a feladatkörét: 1. Gondoskodás a hadbavonultak családtagjainak fokozottabb erkölcsi és a szükséghez képest kivételes anyagi támogatásáról; 2. a harctéren küzdő honvédek és itthon maradt családtagjaik között az ál­i landö kapcsolat megteremtése és fenn­tartása ; 3. a katonai szolgálatra bevonultak hozzátartozói kérelmeinek és esetleges panaszainak meghallgatása, gyors ki­vizsgálása és elintézése; 4. a katonai szolgálatra bevonullak helyett a mezőgazdasági és ipari mun­, kák elvégzésének biztosítása; 5. jogi tanácsadás a hadbavonultak­nak és végül 6. a nemzetvédtebni szolgálat támo­gatása. A bajtársi szolgálat országos meg­szervezése már megkezdődött. A szolgá­latnak minden községben és városban meglesz a maga helyi szervezete, sőt já­rásonként egy-egy ügyvéd is tartozik a szervezetekhez, aki az arra rászorulókai jogi tanáccsal ellátja. A jövőben tehál lehetőleg mindenki a bajtársi szolgálat­hoz forduljon a hadbavonultakkal, vagy hadisegéllyel kapcsolatos ügyében — s bizonyos, hogy a legrövidebb úton,. ia legjobb tanácsol fogja kapni. Ifjú le ven te vezdők táborozása Sop­ronban. A pünkösdi ünnepek alatt a pá­pai leven lék nagyobb csoportja dr. Ta­kács Lajos leventefőoktaló vezetésével Sopronba rándiiítak át és resztvettek az ifjú leven levezetők jól sikerült táboro­zásán. A III. hadtest 153 főnyi ifjú le­ventevezetőinek vidám dalától zengett a soproni lőverek. A zalaapáti parsztfiú testvéri kezet szoritott a soproni egye­temi hallgatóval, a pápai kifutófiú a szombathelyi diákkal, s ezzel a kézfo­gással fogadalmat tettek, hogy ifjú éle­tüket a magyar nemzet megújhodásának önzetlen szolgálatába állítják. Szent meggyőződésük, hogy velük áll, vagy bukik a nemzet. Testileg és lelkileg ké­szen állnak a harcra és határtalan lel­kesedéssel veszik fel a küzdelmet a nem­zet szebb és boldogabb jövőjéért. Az egységesítő táborozáson résztvevők megkoszorúzták a hősi emlékművet. A táborozás végén a pápai csoport tagjai példás rendben, fegyelmezetten tértek vissza Pápára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom