Pápa és Vidéke, 39. évfolyam 1-52. sz. (1942)

1942-05-17 / 20. szám

__ " _ _ un_ m ••iMtf i ^ajda Márta vezénylésével. Szavalatok JiFj wíTjaffk^H 1 és bes zámoló tarkította a délntán njűso­Í942. május 17, vasárnap polg. leányiskola Mária-itoíigregációjál. Kifejletté beszédében, mi wzelle. ami­kor megalapítói la a kongh\gnciót, mit akart elérni ezzel — 10 év nem nagy idő. De boldog vagyok, hogy ilt lehetek most ebben az intézetben, melyet mindig szerettem és most is szeretek. — Még nagyobb boldogságom az, hogy megértem Pápán e kongregáció első jubileumát. Islen áldása kisérje további mun­káját a Mária-kongregációnak. P. Honvéd Polikárp hitoktató kö­szönő szavai zárták be az ünnepélyt. Ezen a nagysikerű ünnepségen közreműködött az intézet énekkara r.u. - , ,. • . , • : Utolsónak emiitjük, de művészi él­ményben első volt az a remek hegedü­jálék, melyet Kalmár Mihály zeneisko­lai igazgató előadott felesége zongoraki­séréte melleit. Rövkleh ennyit róla: mű­vészek játszottak. Ifjúságunk, drága kiacsüik. Elmultak a szép napok, de nem múlik el azoknak emléke. Tudjuk, hogy' mit fáradoztak a rendezők, de boldo­gok vagyunk, hogy a mi drága kincsün­ket. az ifjúságot ilyen nevelők irányít­ják. A hétköznapok szürkesége elho­mályosíthat sok mindent. Egy azonban bizonyos: nyoma marad a lelkekben az >ági napoknak. Az ifjúságnál és a Vasárnapi levél \ Kedves S:erkrsz'öm I Alem tudom, olvasta-e a Temesvári Déli j Hírlapot. Minden megjegyzés nélkül álljon j i-f felnőtteknél is. Lakásügyi mizériák Minden háborúnak természetes kí­sérő jelensége a falusi lakosságnak a vá­. rosokba való özö illése, amely igy h'á­ború alatt és után jóval fölülmúlja azt az áramlást amely a földimivelő lakosság ipari pályán való elhelyezkedési törek­vése folytán város és falu között béké­ben mindig is fönn állott. Ezen beáram­lás- és a természetes szaporodás folytán előálló népességnövekedést az egyes vá­rosok mindig könnyen, sőt örömmel be­fogadták, mert ez megindította a lakos­ság számának emelkedéséi s az építke­zés föl lendítésével a város fejlődését, mely építkezés egyúttal a város iparos rétegének új kereseti lehetőségeket nyújtott. A háború okozta gazdásági ba­jok jelentkezése folytán azonban egy­részt a lakosság beáramlása megsok­szorozódott. másrészt a munkád kezek es főleg az építő anyagok hiánya lene­tetlenné tette a lakóhelyek utánpótlását. Ennek következtében egész természete­sen lakáshiány állott elő, melynek meg­szüntetése a kormányzatnak egyik leg­fontosabb feladatát képezte. Ennek meg­oldása végett az állam egyrészt adóked­vezményekkel iparkodik az épitő ked­vet előmozdítani, másrészt a lakások szabad forgalmát rendeletek korlátai közé szorítja s magának tartja fönn a la­kásokkal való rendelkezés jogát*. Ezt a rendelkezési jogot a 730/1941. B. M. sz. rendelet 1. §. és a 6740/1941 M. E. sz 1. rendelet 6. §-a alapján megyei városok­ban a polgármester gyakorolja. Ezek a rendeletek újra föílá,lli|tják a 20 év előtti időkből oly előnytelenül' ismert lakás­hivajalt amely a rendeletek korlátain belül kizárólagos joggal intézkedik La­kásügyekben s határozatai ellen csupán a Lakásügyi Miniszteri Biztoshoz van fellebbezésnek helye, ha ugíyari egyes rendelkezések mint pl. a 6740/1941. M. E. sz. rendlelet 14. §-a a fellebbezési jogot expressis verbis ki nem zárják Igy a mai lakáshivatalnak talán még széle­sebb és abszolútabb hatásköre van, mint volt annak idején a megboldogult világ­háborús lakáshiyatalnak. Kétségtelen, hogy a lakáshivatal Szappan helyett használjunk BARBAX borotva-krémet. Kapható: VE SZEL I-nél PÁPA F ő - u. 6. szám. Telefon: Üzlet: 1705. Iroda: 1001. intéző körei nem szimpatikus felada­tukat szigorúan a rendelet megtartásá­val, nagy ügy buzgósággal gyakorolják, vitán felül áll azonban, hogy a rendelet szijgorú végrehajtása a lakáskérdést nem oldja meg, hanem csak/egy szűkebb kör­re, a háztulajdonosok körére korlátozza az elkeseredést. Itt a bajokat némileg az oldaná meg, ha kormányintézkedések lehetővé tennék az új házak építését s másrészt jgondoskodás történnék arról, liogy közhivatalok céljaira minél keve­sebb épület legyen elfoglalva. Itt Pápán egészen speciális a hely­zet. A természetes áramlás okozta nép­szaporodást itt még a pápai ejtőernyős zászlóali felállítása is fokozta, melynek folytán nagyobb számú fiatal tiszt tele­pedett le városunkban, akikinek iakás­sőrendű kötelessége. Ezt a kötelességet azonban rendeletekkel nem lehet elin­tézni, hanem módját kelt lejteni, 'hogy a lakossájg lakásépilő kedve föllendüljön s meg kell oldani még egy nagy problé­mát. Itt Pápán a katonai állomáspa­rancsnokság, a járási katonai parancs­noksáíg, a honvéd kiegészitő-parancs­noksáig, a honvéd kiegészítő kirendelt­sége. a kataszteri földmérési felügyelő­ség, a forgalmi adóhivatal, az OTI pá­pai kirendeltsége, városi tisztiorvosi hi­vatal, a mértékhitelesítő hivatal mind magánlakásokba vannak elhelyezve, nem is szólva arról, hogy maga a város­háza is lakás célokra szolgált, mielőtt mai rendeltetésének átadták. Ha a hiva­talok által igy elfoglalt helységeket ere­deti rendeltetésüknek visszaadnák, ak­ikor 9 lakás állana a lakfáskereső közön­ség rendelkezésére s Pápa város nagy lakásproblémája hosszú időre meg len­ne oldva. A városra hárul a feladat, hogy új épületek emelésével a fönti hi­vatalokat középületekben helyezze el. Nem lehet itt kifogásnak felhozni azt, hogy a mai nagy épitőanyag-hiányra való tekintettel lehetetlen az építkezés gondolatával foglalkozni, mert hiszen a közelmúltban épült fel egy kétemeletes 15 lakást magában foglaló magánház, a Kossuth Lajos-utcában most van építés alatt egy szintén magántőkéből épülő üzletház s rövidesen megkezdik a kir. Járásbíróság és az OTI-székház építését s meg vagyunk győződve, mindannyit be is fejezik. Tehát lehet építeni, csak akarat és egy kis utánjárás szükséges. Akarat van, s azt a kis utánjárást ne sajnálják az illetékesek, mert ezzel sok­kal több eredményt és nagyobb közmeg­nyugvást lehet elérni, mint a lakásren­deletek rigorózus végrehajtásával Dr. T. I. Hirdessen a „Pápa és Vidéké"-ben itt a belőe vett alobbi eset: «MÁRT0N ÁRON ERDÉLYI PÜSPÖK, MINT LAPKÉZBESÍTŐ A Mindenható kegyelme a nyáj ve­zérévé lette és Ő valóban elöl jár jó példával. Hivatása magasan az emberek fölé emelte, de Ő mégis közöttük él és léikének jóságos, szelíd megértésével mutatja az igazi utat. Krisztus Urunk! útjain járva, igazi pap és igaz ember. Ezt példázzák élete é's jótettei, amelyeknek hosszú sorába alkalmunk van egy gyöngyszemet fűzni. Igazgyöngy ez, amelynek szépsége történelmi napjaink emlékét idézi. Gyulafehérvárott történt, hogy a Déli Hírlap ottani megbízottja lapkihordó nélkül maradt és kénytelen volt az újságot maga 'eljuttatni ~az olva­sókhoz. Az alsóvárost járta, dte közben foly­ton arra gondolt, hogy a Várba nem tuti­ja majd idejében felvinni a lapokat. Bántotta a dolog, inert hiába igyekezett lelkiismeretesen a munkával, az'iüo egy­re múlott és még ismerős sem akadt út­jába, *akire rábízhatta volna a Várban lakó olvasók újsáigjainak szétosztását. Gondolatokba merülve sietett az utcá­kon, amikor meglátott két papot. Szem­be jöttek vele. — Az Isten küldte elém őket, — gondolta. — legalább ők kapják meg pontosan a lapot. Megállította őket útjukon: — Megbocsájtanak a főtisztelendő urak, de szeretném a Déli Hírlapot át­adni, hogy legalább önök kapják meg pontosan. — Tessék csak ideadni, — mondot­ták barátságosan. Sietségében nem is nézte meg jól őket, bár ismerősöknek tűntek előtte, ut* "tlgv » v: iiv_, Cl p Cl ..y, O rí I «j££li OKCl. Még gyorsan elpanaszolta, hog'y nincsen lapkézbesitője és már tovább akart men­ni, amikor az egyik pap/megkérdezte tőle: — Van méig ezenkívül előfizetője a Várban? — Van bizony — válaszolta, — es nagyon bánt, hogy nem tudom az újsá­gokat pontos időre feljuttaíni. — Adja csak ide mind az újságokat, — mosolygott a pap, —I majd 1 én felvi­szem és személyesen ál fis'idom az elő fizetőknek. Megbízottunk kiszáhio'ta a lapokat és az elsőnél megjegyezte: — Ez a kegyelmes pjipök úré! — Ezt átadom, —jintfilt 'jóságosan. Azután felsorolta, hol; kinél kell 1 még leadni az újságokat, iiajd köszö­netet mondva, tovább mt-il. Nagy kő esett le szivéről, mert iií'nflivmki ponto­san megkapta az újság Megbízó ttunk má$¥p találkozott fi úrral, aki mo­)izottunktól: •vei küldte tegnap Imre László főtisztet solyogva kérdezte — Tudja, hogy a lapokat? — Kivel? * — A püspökké! Megbízottunk bántotta, hogy Már­ton Áron püspőjkf fárasztotta és mind 1­járt meg is enÖljfjtte, hogy bocsánatot^ akar kérni a pü;>öik úrtól. Imre László megnyugtatta, bgy a püspök nem ne­heztel és na^yfl szívesen tette, hogy megbizottunkakisegitse. Néhány ?ip múlva a püspök újra találkozott ngbizottunkkal és moso­lyogva mon'a neki: — Száolja csak megint ki a Déli Hirlap pélinyait, majd felviszem azo­kat. Emb ünk szabadkozott, hogy most fai van kivel felküldeni. X/ssék csak ideadni, — mondot­ta a pú ők, — nekem ez nem fárad'ság, sziveseteszem. W yjbizottunk megjegyezte: — A püsflvkvúr úgysem tudja már, 'kinek keli a lapoCáladni! , . — Dehogyriem tíítionu válábolta jókedvűen és azután, felsorolta az olva­sókat. Igv történt azután, hogy Márton Áron püspök másodszor is kézbesítette a Várban a lapokat. Nem hisszük, h >gV ínég egy újság dicsekedhetnék püspök­lapkézbesitővel. Büszkék lehetnek a délerdélyi katolikusok, hogy ilyen arany­szívű püspökük van.« flzt beszélik... hogy a 'színház bejáratát előadás után is illenék kivilágítani. Akkor nem kellene a színházlátogató közönségnek a jó előadás végén bosszankodni. hogy egy hajszál kifogás sem lesz a tej ellátásban. hogy a madagaszkári események késleltetik a pápai telepesek távozását. hogy a telefonszámok megváltozta­tása sok bosszúságot és nagyobb tele­fonszámlái okoz. Vájjon meddig!? hogy egy szerenádbzó társaság egyik tagja mészbe esett. ffiíez- és várományos­avatás Pápán A Vitézi Rend impozáns értekezle­tet tartott mult vasárnap djélelőtt a vá­rosháza tanácstermében a város és já­rás vitézeinek bevonásával. Közel 100 vitéz és várományos jelent meg, hogy meghallgassa a székkapitány beszédét. 10 óra után a Magyar Hiszekegy elmon­dása után vitéz Takács Jenő kormány­főtanácsos, alezredes, járási székkapi­icuiy eiiioKieiéVei kezdetét vette az érte­kezlet. A megnyitót vitéz dr. Mezey Kál­mán járási hadnagy mondotta, üdvö­zölte a székkapitányt, majd kitért arra, hogy a Vitézi Rend mindig megtette a kötelességét, ezt cselekszi most, amikor élet-halál küzdelmei vívunk létünkért* vitéz Takács Jenő székkapitány emelkedett szólásra. Beszéde elején Is­ten áldását kérte a Vitézi Rend Főkapi­tányára, a Kormányzó Ürra, majd 1 el­hunyt két vitéz emlékének egy perces néma felállással áldoztak. — Az átkos bolsevizmus elleni küz­delemből a Vitézi Rend is kiveszi részét, mégpedig igazi vitézi lendületlel. Min­den vitéznek tudnia kell, hogy ezekben a sorsdöntő órákban mi a kötelessége. Megtorlással keli élni a rémhirterjesz­tőkkel szemben. Szent kötelessége ez mindienkinek. A front mögött rendnek, fegyelemnek kell uralkodnia, aki ez el­len vét, arra a legszigorúbban le kell sújtani. A székkapitány ezután Váci Géza Pápateszér, Vajda Mihály Bakonytamá­si, Boros Lajos Takácsi és Bakonyi Ro­mánd Bakonykoppány közséfgbeli fia­talokat várományossá avatta, kitűzvén mellükre a vitézi jelvényt, mely jogossá teszi őket apáik után a 'vitézi cím hasz­nálatára. Vitézi avatás következett ez­után, ée nem a tanácsteremben, hanem az irgalmasok kórházában, inert az ott betegen fekvő dr. Vathy Gábor ügyvéd nem jelenhetett meg. A székkapiány vi­téz Karcsay Béla ezredessel és vitéz dr. Mezey Kálmán járási hadnaggyal ki­szállt a kórházba és dr. Vathy det, miután az esküt letette,'* avatták. ügjyvé­vitézzé A székkapitány lelkes, buzdító be­szédet intézett a kitüntetett vitézekhez és várományosokhoz. Több folyó ügyet tárgyaltak még, majd amikor végetért a végig impozáns értekezlet, átvonultak ümiepi ebédre az Arany Griff-száUóba. MÁTIS JÓZSEF.

Next

/
Oldalképek
Tartalom