Pápa és Vidéke, 39. évfolyam 1-52. sz. (1942)

1942-04-12 / 15. szám

PÁPÁ ÉS VIDÉKFT 2 "1942. április 12, vasárnap „Harc JS a ponyvairodalom ellen I Előző számunkban közzétett felhívásunk — mely a ponyvairodalom száműzését tűzte céljául, — a város széles rétegében kedvező visszhangra talált. Körlevelek mentek az elárusítókhoz, kérve e szennyes termékek bevonását, melyekre valláskülönbség nélkül már eddig is igen sok lelkes válasz érkezett, biztosítva az akció teljes sikerét. Tekintettel arra, hogy a körlevelekre még nem érkezett be minden árusító válasza, felhívja az A. C. szervezési szakosztálya mindazokat, akik még nem küldtek választ. hogy mielőbb küldjék el válaszukat, mivel a csatlakozott kereskedők névsorát lapunk hasábjain közölni fogjuk. A felmerülő kérdések tárgyalására az illetékeseket az A. C. értekezletre fogja összehívni. Stpohmannok vonnak Pápán is? Kaptuk az alábbi levelet: »Mélyen tisztelt Szerkesztő Úr! Számtalanszor tapasztaltuk nb. lapjának bátor hangját, mellyel tanúbizonyságát adták annak, hogy tudják, mi a sajtó feladata. Engedje meg, hogy az alábbiakban felhívjam b. figyelmét olyasmire, ami talán nem közömbös Ön előtt sem. Nem tudom, hallott-e, vagy tud-e róla, hogy állítólag Pápán is -vannak üzletek, melyek keresztény kézben vannak, keresztény tulajdonost hirdet az üzlet cégtáblája, ele zsidó ünnepen zárva van az üzlet. Most már igazán nem tudom, hogy a zsidó ünnepeket nekünk' keresztényeknek is meg kell-e tartanunk? Mikor jelent meg ilyen egyházi vagy állami törvény, mely ezt szabláyozza? Ha pedig nem kell ünnepelnünk a zsidók ünnepein, akkor keresztény üzlet miért zár be zsidó ünnepen? Aztán meg' kié az az üzlet, amelyik keresztény kézben van ugyan, de zsidó ünnepeken is bezár? Azé-e, akinek neve a cégtáblán is van, vagy azé-e, aki az üzletben van? Mert az előbbü keresztény, az utóbbi zsidó. De akkor miért van keresztény nevével fémjelezve az üzlet, ha pedig igy van, akkor meg' miért vezeti zsidő? Fájó kérdések ezek, amelyek kisajtolnak belőlem egy mindig rettegett gondolatot mondatba öltöztetve: hát strohmannok vannak Pápán is? Soraim közléséért fogadja hálás tiszteletem nyilvánítását: ALÁÍRÁS.« Különlegesség? Olajfesték és olajok ____________ y kaphatók VESZELI-NÉL PÁPA Horthy Miklós-utca 6. sz. Telefon: Ozlet: 1705. Iroda : 1001. A katonák családjáért A napokban kormányrendelet jelent meg' a katonai szolgálatot teljesítő közalkalmazottaknak a szolgálat tartama alatt folyósítandó járandóságairól, illetve azoknak szabályozásáról, továbbá a közszolgálatban alkalmozott családos munkások polgári bérének ugyancsak a katonai szolgálat tartama aláti leendő folyósításáról és összegsziríí megállapításáról. Az intézkedés lényege és célja az, hogy a katonai szolgálatot teljesítő közalkalmazott és közszolgálatban alkalmazott családos munkás itthonmaradl családtagjai közül az ellátatlanok, tehát a feleség, a gyermekek és unokák, ha nem önálló keresők, akik önmagukat tartják el, — semmiféle szükséget ne szenvedjenek. Elrendeli a kormány, hogy minden katonai szolgálatot teljesítő közszolgálatban alkalmazott munkásnak az itthonhagyott családtagok számához viszony itva progresszív kulcs szerint hány százalék munkabér jár a katonai szolgálat tartama alatt. Ez a százalek a Vonatkozó rendelet értelmében 40 és 100 között változik az itthonmarad'oítak számától függően. Természetes ugyanis, hogy kisebb százalék jár egy gyermek után, mint kettő, három, vagy ennél is több gyermek után. Külön kiemelendő a rendeletnek az az intézkedése, hogy a közszolgálatban alkalmazott munkásnak akkor is jár polgári bérének 10 százaléka, ha mint nőtlen vonul ugyan be, dé a szolgálat tartama alatt megnősül. Ezzel az intézkedéssel bizonyára eredményesen hárítja el a kormány a katonai szolgálatra behívott közszolgálatban alkalmazott munkás elől a leglényegesebb házassági akadályt. A katonák családjának ez a hathatós támogatása, a családvédelemnek ez a legújabb kiemelkedő mozzanata azt bizonyítja, hogy a szociálpolitikai alkotások terén a háborús állapot visszaesést nem eredményezett. Új postaigazgató A mult héten megérkezett Pápára Tóth Géza m. kir. postafelügyelő, az új postaigazgató és átvette hivatalát. Tóth Géza Dunaszerdahelyről került Pápára. Ahhoz a fiatal nemzedékhez tartozik, akik átérzik, hogy mit jelent ma magyarnak lenni és olyan felelősségteljes állást betölteni, mint amilyen egy-egy posta igazgatása is. Hiszszük, hogy azt a nemes munkát, amjit Körmenden és Dunaszerdahelyen is végzett, Pápán is tovább folytatja. Az ünnepélyes hivatalátadásra Pápára érkezett Kiss István m. kir. postafőigazgató, a soproni m. kir. postaigazgatóság vezetője. A posta tisztikara és személyzete előtt mondott köszönetet Pasérb Ferenc in. kir. postafelügyelőnek, akii eddig igazgatta a pápai postát. Valóban méltó embert ért ez a kitüntetés ezzel a köszönettel is. Hiszen ma, amikor a posta dlyan mérhetetlenül meg van terhelve munkával és. minden tagja szinte erején felül dolgozik, Pasérb Ferenc példát adott mindenkinek a munkában és rendet tartott abban a hivatalban, amelyre mi mindig tisztelettel tekintünk. Mind az uj postaigazgatónak % Pasérb Ferencnek, mind' a postahivatal minden tagjának további munkájára Isten áldását kérjük. Bútort Nikodémnál vegyen! 100 PÁPA, Fő-tér 23. sz. Raktárt Vavqau. 2 Fontos a selyemhernyó tenyésztése Napjainkban, amikor a világtörténelem legnagyobb küzdelme folyik a nyersanyagokért, az érdeklődés különös mértékben fordul a hernyóselyem felé. A selyemhernyó csodálatos szépségű fonala, mely finomsága mellett is a vasdrót erősségével vetélkedik, egyre nélkülözhetetlenebbé Válik az emberiség számára. Nem mint fényűző, pompás női ruha, hanem mint ipari és hadiipari nyersanyag. A hernyóselyem az ejtőernyő mással nem pótolható anyaga. Napjainkban van talán a legnagyobb szükség a hernyóselyemből készült sebvarró fonálra, de ebből készül a tüzérek lőpor zacskója is. Ezenkívül az emberi haladás csodáinak: a villanymotoroknak, telefonnak, rádiónak s rengeteg finom polgári és hadi célt szolgáló műszernek a selyemfonállal szigetelt tekercsek alkotják a lelkét. Nem csoda tahát, ha világszerte a selyemtermelés fokozására törekednek. A világháború előtt Magyarország selyemtermelése egész Európában harmadik helyen állt. Trianon azonban ép azoknak a területeknek a nagy részét szakította el tőlünk, amelyeken a mult századbán a magyar selyemtermidlést legszélesebb körökben meghonositották. A trianoni Magyarország azonban nem maradt ezen a téren sem tétlen. A föidmivelésügyi minisztérium hatáskörében működő Országos Selyemteny észtéisi Felügyelőség nagyarányú eperfásitással lehetővé tette, hogy évente akár 50— 60.000 ember is űzhesse ezt a rövüd idő alatt mellékfoglalkozásként is számottevő jövedelmet nyújtó tenyésztési ágat. Az ország lakossága évről-évre .nagyobb mértékben ismeri fel a selyemtenyésztés jelentőségét és mind többen veszik igénybe azt a kereseti lehetőséget, amelyet a selyemhernyó tenyésztése ad'. Az elmúlt évben a területfelszabadulások révén is nagy lépéssel jutott előbbre a magyarországi selyemtenyésztés. Hazatéri Dél-Bácska, ahol valamikor a legbelterjesebb setyemtermelés folyt. Sajnos, a Jugoszláv állam az eperfákat elhanyagolta, az életképtelen, bebejgségjgel fertőzött hernyókkal, és a gu bó ár rendszertelen kifizetésével a tenyésztők nagy részét elkedvetlenítette. Bácska felszabadítása után azonban az Országos Selyem tenyésztési Felügyelőség á délvidéki tenyésztést villámgyorsan megszervezte s jóllehet, nem állt rendelkezésére elegendő selyempete, mégis az ugyanazon" területen előző évben elért jugoszláv eredUiénynek háromszorosára sikerült felemelni a gubótermést. Az elmúlt évben sokan foglalkoztak

1 Magyarországon selyem tenyésztéssel a falusi kisiparosok közül is. Különösen azok a kisiparosok folytattak nagyban selyemhernyótenyésztést, akik az anyagkorlátozások miatt szakmájukban nem tudtak teljes erővel dolgozni.' Bár a mult évben az éppen akkor kialakuló árszínvonallal a selyemgiubó előre megállapított ára nem tudott teljesen lépést tartani, mégis sok ezer selyemtenyésztő ért el megbecsülendő mellékkeresetet. Az alig egy hónapig tartó tenyésztési idő alatt kimutatásunk szerint 1081 tenyésztő ért el 1.100 pengőt meghaladó keresetet. Közülük természetesen nagyon sokan 200 pengőnél is nagyobb összeget kaptak. Hét vármegyében a közjóléti szövetkezetek, a felszabadult Délvidéken pedig a katonai közigazgatás külön jutalomban is részesjtette aktváló eredményt felmutató, selyemteny és ztőket., Igy számos tenyésztő 200—300 pengős rendes keresete mellett 50—100 pengő jutalmat is kapott. A körülbelül április végén kezdődő újtenyésztési időszakra az illetékes minisztériumok a most már kialakult árszínvonalnak megfelelő selyemgUbó árakat állapítanak meg. Mindazok tehát, akik egyéb munkájuk elvégzése meilett a család segítségével selyemhernyótenyésztésre vállalkoznak, az idén még nagyobb jövedelemre tehetnek szert a selvemíenvésztésből. Vasárnapi levél Kedves Szerkesztőm! ' Szokatlanul felhőtlen nagypéntekünk vólt az idén, de másnap bizony könnyezett az ég. Úgy, hogy a feltámadási körmenetet megint csak a templomban kellett megtartani. A barátok templomának folyosóján történt egy bájos eset a körmenettel kapcsolatosan. Engedje meg, Kedves Szerkesztőm, hogy megírjam ezt a lelkem mélyéig hatolt szépséget. Egy fiatal anya térdelt a folyosón. Előtte aprócska magzata. Topogott, nézett, rózsabimbó arca kigyúlt, amint szinte kiabálva kérdezte : „mikor jön a Jézuska ?" Édesanyja nyugtatta, magyarázott neki úgy, ahogy csak édesanya tud gyermekével beszélni. De ő csak tovább nyugtalankodott, amíg végre a folyosóra fordult a körmenet. Csengetyüszó, tömjénfüst, ünnepi ének közt jött a királyok Királya és a gyermekek Barátja. Halkan megszólalt a kicsi magyar édesanyja: „kis fiacskám! nevess, itt jön a Jézuska!" És valami túláradó fény sugárzott a boldog anya arcáról. Az emberbimbó feszesen, mereven megállott. Hogy ő Kit látott két csillagszemével, arról én beszélni nem tudok. Csak azt láttam, hogy az arca ragyogott, nevetett az ajka, nem kérdezett többé semmit, csak ámult és rózsaszín kezecskéivel csókot dobott Jézuska felé. Én tudom, hogy Jézuska megáldotta ezt a kis gyermeket és a többi apróságot is, a sok, szép bimbós ígéretet, akik a magyar nők szivében a magyar feltámadásra jövendőt érlelnek. Ez a kis emberbimbó megérezte, hogy a homokszemnek sivatag a sorsa és mivel porszem, ide vágyakozik. A vízcseppnek a tenger az otthona. Búra *fordult keservvel addig sír, mint felhő, míg záporos örömben a földre esik, ahol apró patakként a folyóba, majd folyamba jut, hogy szélesre tárt deltával, a suhogó habok és zajgó hullámkebellel a tengerbe jusson. Összeölelkezik a végtelen vízzel és ebben a szent ölelkezésben úgy hiszek, mint a mi sorsunkban. Mert a léleknek lehet e más vágya, minthogy ő is megtalálja sorsát és ez a sors lehet-e más, mint Istennnek szóló szent odaadás ? Magyar leányok, boldog édesanyák, tőlünk függ, hogy meg lesz-e a magyar feltámadás! Tőlünk, hogy nemzetünk ezeréves fája, újabb évezredre virágba borul-e? Tőlünk, hogy a virág gyümölcsöt neveljen! Tőlünk, hogy égig emeljen az erkölcs! Ma minden tőlünk függ, a holnap már késő. Ne késsünk, siessünk jövendőt nevelni. Gyermekünk szivébe szórjunk égi magot és ha úgy adódik, tanuljunk mi is a kicsiny gyermektől, Jézust látni, várni, szivünket, sorsunkat benne meglelni EGY ÉDESANYA. Sikeres fényképezéshez GEP, FILM. LEMEZ Kovács Imre fffiS FOTOOPTIKA szaküzletében kapható. Pápán, Kossuth Lajos-utca 21. szám alatt. — Telefon: 12—35w Amatőr felvételek gondos és gyors kidolgozása. Megbízásait vidékről postán is beküldhet*.