Pápa és Vidéke, 39. évfolyam 1-52. sz. (1942)

1942-03-22 / 12. szám

IIXIX. évfolyam, 12. szám Pápa, 1942. márcias 22., vasárnap Felelős szerkesztő: Kerényl Olaf POLITIMAI HETILAP. MEGJELENIK MIADEN VflSŰRNÖP Jársz-e „kedves"? Valahol a végtelen orosz síkságon, ahol a fergeteges hóvihar süvöltését télharsogja a bomba és ágyú földetrázó robaja, ahol az ég csillagmíriád-. jéra tekint egy-egy örökre lecsukódó szem és a szelek szárnyán utolsó »zeneiét küldi valaki haza a „kedves"hez, Vastagh János szakaszvezető papírt vett elő, ráhajolt katonaládájára és szívebemártott tollal leírta az egyik legkedvesebb és legszebb háborús ferset: Kislányom, messziről szól most apád, S megáld Téged a távolságon át. Kislányom, fond imára kis kezed, Hidd el, Kicsim, hogy ott vagyok Veled. A szél sipol itt kinn, a Dnyeperen És reggel dér lepi be fegyverem. A harcos, büszke katona-apád Átvirrasztja az orosz éjszakát. De eljön a nap, Kislányom, meglásd, A kisajtóban meglátjuk egymást, Te felnevetsz s elejted kócbabád És örömében sírni fog apád. Az édesanya megtörli szemét És megcsókolja férje levelét. Kis gyermekét az ágyba fekteti, Szép altatódalt énekel neki: „Hős apádról álmodj, Kedvesem, Ki őrt áll kint, a messze Dnyeperen". A kislány alszik s látja már apát És hallja kedves, ismerős szavát: Hogy „eljön a nap, Kislányom, meglásd, A kisajtóban meglátjuk egymást, Te felnevetsz s elejted kócbabád És örömében sírni fog apád". Micsoda lenyűgöző világ tárul elénk e bájos sorokból. „Az édesanya... megcsókolja férje levelét" és van egy kislány, aki álmában is látja a hős apát, akit, ha egyszer hazajön, kislánya kacagva fogad. Honnan tudja ezt Vastagh János és honnan tudják ezt a Vastagh Jánosok? Ki éreztette meg velük, hogy van a világon egy virág: a tisztaság és hűség virága, mely vakítóan fénylik és varázslatosan illatozik? És ez a virág a legszebben a női lélekben nyílik és illatozik: Nő: anya és leány!Ti vagytok a világ megmentői. A vezetés és uralkodás a férfit illeti, de a férfi szívénél ti álltok őrt. Szív, melyben a jóság lakozik, de amelyből számatokra kétszeres mértékkel mértek a teremtés pillanatában. Ti vagytok az élet költészete, mi lesz a költészetből, ha a nő prózaivá válik? ViStagh Jánosok kezéből kihullik a fegyver, ha egyszer nem érzik azt, hogy vannak itthon feleségek, menyasszonyok, makulátlan magyar anyák és leányok, akik lelkük legszen ebb virágát híven őrzik. Akik tudják, hogy dübörgő lábuk nyomán, fogcsikorgató, megfeszített küzdelmükből csak akkor lesz győzelem, ha itthon ápolják azok azt a legszebb virágot, melyet úgy hívnak: női tisztaság. Ha nem tudnánk azt, hogy ártatlan gyermekek is olvassák e sorokat, akkor olyan kemény ítéletet mondanánk azokról, akiknek undorító és megvetni való viselkedésük adata kezünkben van, akik az örök érték legdrágább kincsét, Isten virágos kertjének legszebb virágát: a női tisztaságot az elet szennyescsatornájába vágták. Hetérák! álljatok meg! Ne gyalázzátok meg anyáinkat és nővéreinket! Ne akarjátok, hogy azok közé számítsunk benneteket, akiknek még a lába nyomát is csókkal kell illetnünk. Tudjuk, hogy férfinak és nőnek egyforma törvényt szabott az Úr. Nem mentünk fel és nem ítélünk el külön. De amit egyik-másik női nevet bitorló tesz, ott már külön kell ítélnünk. Jancsik, Jóskák, Pisták! vigyétek győzelemre a zászlót, melynek egyik oldalán a Boldogasszony, mosolyog reátok. Vannak anyák, leányok, akik makulátlan szívük szeretetével és mosolyával várnak vissza benneteket, akik kivetik maguk közül velünk együtt azokat, akik nemüket meggyalázzák. Higgyetek! Vár itthon a „kedves". Márciusi ünnepségek Méltó keretek között ünnepelték »meg március 15>ét városunkban. — Tanítóképzősök nawsigterü szereplése. A város hazafias, lelkes közönsége, a polgári és katonai hatóságok, valamint az iskolák, testületek, intézmények, gyárak méltó keretek között ünnepelték meg március 15-ét. Különös szint adbtt ennek az ünnepnek, hogy a magyarságnak ismét nemzeti létéért és szabadságáért kell küzd'elmlet vívni. A keresztényszocialisták székházukat zsúfolásig megtöltötték, hogy résztvegyenek azon a páratlan sikerű ünnepségen, amelyen a tanítóképzősök is szerepeltek. A belvárosi rómli kat. elemi iskola énekkara Böhm Lajos vezénylésévet a magyar Hiszekegyet énekelte, majd Balázs László IV. o. tanuló; alkalmi versével ragadta tapsra az egybegyűlteket. Kovács Aladár V. é. tanilóh jelölt ünnepi beszédet mondott, melyben megemlékezett a márciusi if,ak nagy áldozathozataláról, a magyarság igaz, nagy összefogásáról. — Hisszük és remiéljük, — mondotta, — hogy a végső győzelemben, a márciusi szellem diadalában ott leng majd a független keresztény és szociális magyar nemzet vérétől piros, tisztaságától fehér', jövőbe vetett hifiétől zöld színű trikolórja. A szentistváni határokra és a magyar dolgozók hajlékába jólét költözik, megvalósul a boldogabb magyar jövendő. — A nagy tetszéssel fogadott beszéd elhangzása után Kőszegi Endre V. é. és Völgyes Ferenc IV. é. tanítójelöltek szavaltak. Németh Dezső, Sinkó Miklós, Ihász József szereplésükkel gazdagították a műsort. A Baross Szövetsál Pápai Csoportja szombaton este hódolt a szabadságharc dicső hőseinek. Nagy László ' gimn. VIII. o. t. szavalta a Nemzeti dalt. Utána P. Ambrus Máté mondott ünnepi beszédét. Nagyhatású beszédéért a Baross tagok percekig ünnepelték. A bencés simnázium Oaképzököre méltó keretek között ünnepelte meg a nagy napot. Ünnepi beszédet Harsányi László VIII. o. t. mtondótt. Magasi! Artúr költeményét Varga József VIII. o. t. szavalta el hatásosan, majd

1 az énekkar Kerényi Olaf vezetésével népdalokat énekelt. Közreműködött még az intézet zenekara As. A szabadságszobornál a református főiskola, kollégium és kereskedelmi iskola a város közönségével együtt ünnepelte a szabadság napjának emlékét. Kovács Gyula IV. é. teológus! ünnepi beszédé után Nagy László VIII. o. t. szavalta a Nemzeti dalt. A kollégiumi vegyeskar népdalokat énekéit, majd Somogyi Gyula szavalt. Közreműködött még a levente zenekar is a tőle Testvér! Magyar keresztnevet adj gyermekeidnek/. Ezzel is öntudatos magyarságodat ápolod. Férfi nevek: Női nevek : Oros (jan. 22). Virág (jan. 8.) Aba (nov. 12.) Csobánka (szept. 3.) Levente (ápr. 24.) Aporka (dec. 28.) Marót (szept 22.) Déva (aug. 27.) Ákos (júl. 2.) Zovárka (dec. 3.) megszokott sikerrel. * ' A Petőfi-háznál Török Lajos szavalt, Tapsonyi Sándor megkoszorúzta a házat. A Jókai-háznál Patay János szavalt és helyezett koszorút a nagy magyar író diákkori lakóházára. Szombaton és vasárnap Kovács Aladár »Téli zsoltár« c. 3 felvonásos drámáját adták elő a Jókai Színházban. A Tanítóképzőbe» Galló Pál tanár-elnök vezetésével változatos műsor keretében ünnepelt az ifjúság. Kovács Aladár mondott ünnepi beszédet Közreműködött Morgos József, Turáni Gyula és Völgyes Ferenc. Bánhldi Ödón karnagy vezénylésével az intézeti zenekar szerepelt még az ünnepélyen. A tanítóképzősök a Kat. Legényegyletben is előadták ünnepélyük számait. í A Kaszinóban dr. Horváth Endre Nőnevelőiintézeti igazgató mondott serlegbeszédet. A Leipiik-gyárbap Ldpka Márta szavalata után Lipka Jólzsef főtisztviselő tartott hazafias beszédet. A Perutz gyár is méltó kenetek között ünnepelt. MÁTIS JÓZSEF. r'^^^^^^^^^

^TYYViTrt unni-momrtrinjuu. '. ' í • " 1 . • •• ' H-. "' j .;. • - ' . i ' >> v i4 ' ./ ^ •• . , - .1 R miniszterelnök rádiószózata Kállay Miklós, Magyarország miniszterelnöke vasárnap rádión beszélt a magyar néphez. Ezúttal először fordult az új miniszterelnök az élő szó közvetlenségével minden magyarhoz, a legszélesebb néprétegekhez, a dolgozó magyar társadalomhoz. Az országszerte rendkívüli figyelemmel hallgatott beszédből kiemelKedett az a rész, amelyben a magyar szociálpolitikáról, a szociális igazság legteljesebb megvalósulásáról beszélt. Rámutatott arra, hogy ha nem is fenyeget inség, de bőségről, gondtalan napokról, az áldozatokat kívánó mai időkben nem álmodozhatunk. A nehéz napokat azonban elviselhetőbbekké fogja tenni és éppen ezért, — mint mondotta, — nem: tűri, hogy a szegénység még súlyosabb legyen azáltal, ha másoknál tobzódásokat lát. Ez a kijelentése meggyőzhet mindenkit arról, hogy a magyar szociálpolitikát Kállay miniszterelnök erős kézzel, mindenkire egyenlő mértékkel merő igazságérzettel irányítja. A szociális újjászervezés iránya bontakozik ki abból a bejelentéséből, hogy a jobbágyok, a földmiivelő nép most fog igazán felszabadulni, mert földhöz jut és független megélhetéséhez meg lesznek a lehetőségei-. Az 1848-as jobbágyfelszabadítás ugyanis csak az első lépés volt a magyar tömegek földhözjuttatásához. Akkor csak a telkes jobbágyok kapták meg a jobbágytelkeket, ma a földhélküi maradt zsellérek és a földbérlő jobbágyok leszármazottai' is földhöz jutnak. A szociális politika eddigi nagy eredményét jelenti a miniszterelnöknek az a megállapítása, amely szerint a munkásság nagy joga: a méltóan megbecsült és tisztességesen megfizetett munka ma már vissza nem vehető, befejezett igazság. A mezőgazdiasággal foglalkozó népréteg és az ipari munkásság jobb sorsát bizonyítja a szociális kérdéseknek ez a két megoldása. A miniszterelnök azonban nem áll még ennél a két pontnál. Tovább folytatja a megkezdett munkát, Úgy, hogy az új magyar világban a veära 16 mjjr