Pápa és Vidéke, 39. évfolyam 1-52. sz. (1942)

1942-12-20 / 51. szám

rangfokozat mix. évfolyam, 51. szám Pápa, 1942. december 20., vasárnap Az emberi szabadságról beszélt a Szent István Akadémia ülésén Serédi Jusztinián.bíboros hercegprímás. A rendkívül nagyjelentőségű beszédből minden megjegyzés nélkül idézünk né­hány gondolatot Az emberi jogok között egyik leg ér­tékesei)!) jog!' az emberi szabadság, amelyért az emberiség sok ezer éves története során tálán a legtöbb küzde­lem folyt és folyik most is, mert, ami­lyen természetesnek látja az ember, hogy a szabadságot magának megsze­rezze, annak birtoklását és használatát pedig biztosítsa: éppentolyán természe­tesnek tartja azt. is, hog !y a szabadságot emberláí sail él elvegye, vagy őket annak birtoklásában és használatában korlá­tozza, más szóval, hogy őket valóságos rabszolgaságba döntse, j,l lelve u. n. szer­vi! izmusba kényszerítse. * • • Minthogy a szabadság legsúlyosabb sérelme a «valóságos rabszolgaság ú>< szervilizmus, azért Szent Pál tanítása szerint Krisztus; egyháza is mindkettő­nek. hadat iüzent. Ezért egyfelől iparko­dott a társadalmi és gazdasági rend Hir­telen L [forgatása uKlkül, »lépésről-lépés­re megszüntetni a rabszolgaságot, más­felől meg a társadalmi különbségek okos kiegyenlítésével törekedieít a szer­vilizmus mérsékletére és kiirtására is. Ehhez képest az egyházi; éleiben nem tesz különbségiéi rabszolga (és úr, egy­szerű és előkelő között, meri niiiinüikicft­löílen Islen flail látja, akiket.,. egyfor­ma jogok és egyforma szabadság Jlei míg. Azok, akik most nálunk mindent nép mi k neveznek, amit azel őtt úgy mondtunk, hogy magi,ai\ és akik papsá­gunk népi jellegét szeretnék letagadni, hogy annál könnyebben szembeállíthas­sák a néppel : jól tennék, ha megfontol­nák, hogy származása szerint néptől), mert uia yarabb nincs, mint a mi pap­ságunk. De jól tennék azok a szegény félrevezetett emberek, akik Krisztus egyházával és annak papságával divat­ból szembehelyezkednek, ha észreven­nék, hogy ezzel saját maguk és gyerme­keik, Tetve 'egyszerű magyar testvéreik kulturális, társadalmi és gazdasági ciiő­ineneLLe Hlen hadakoznak és csak sa­ját jobb jövőjüket akadályozzák, mert a magyar papság példaadó nagy L Ikű­ségét bajosan fogják a saját jövedelmük terhére gyakorlatba venni azok, akik 1 annak a népiségét olyan könnyen; két­ségbevonják. • * * * Különösen őrködik Krisztus egyhá­za, hogv alattvalói teljesen szabadon köthessék meg szentségi házasainkat..,. Az érvényesen megkötött házasságon belül pedig biztosítja az egyház a felek­nek a tdtvestársi jogiok gyakorlására vo­natkozó szabadságát. Ezért elítéli szigorúan tiltja a sterilizációt. es * * * mm Felelős szerkesztő: Merényi Oiaf pölitinni HETILIP. üegielebük mindem YISMNIP. zásban, minden faji, nemzeti, születési, társadalmi és vagyoni különbségre való tekintet nélkül mindenkire nézve elis­merő, a kitámasztó és védelembe vevő törvényeit azért (tárgyaltuk Ilyen részle­tesen, hogy az ő magasztos példájára mi is elismerjük és I*.szt eleiben tart: tik embertársainknak, kivált az emberi jo­gokra, nevezetesen az élethez, tejsti épsé­gükhöz, vagyonukhoz, ntozgágukpijoz, becsületükhöz, szellemi és lelki igé­nyeik kielégítéséhez való jogukra vonat­kozó szabadságát. De egyúttal azt is kí­vánjuk, hogy ugyancsak .az Anyaszent­egyház elméleti és gyakorlati útmuta­tása szeriint az államok sz ilién tisztelet­ben tartsák alatt valóiknak emberi jo­Mind ent a honvédekért gjaikra vonatkozó, valamint más álla­moknak és az egyház szabadságát Is. Kívánjuk ezt nemcsak azért, mert nemi szeretnénk okot adni az emberi jog'aiü­! ban és szabadságukban sértett, s azért méltán (tkeseredett emberek vagy álla­mok kegyetlen bosszújára, amely leg­többször az ártailanokat szokta sújtani: hanem elsősorban »és legfőképpen azért, inert ez az isten akara'a, aki azzal, hogy az egyik embernek, az egyik államnak vagy az egyháznak bizonyos szabadsá­got adóit, ínegköveiieli, hogy ezt a sza­badságot a többi ember vagy áUaml illetve az egyház elméletben is elis­merje, gyakorlatban .pedig ÜszMétben tartsa.• Hétfőn esle 7 órakor rendezte meg városunk kat. közép- és középfokú Isko­láinak növendék-serege a sebesült hon­védek karácsonya javára műsoros kará­csonyi estjét. A Jókai-mozgót teljesen sült honvédek az első sorokban foglal­tak helyet. Az est a Hymnus hangjaival kez­dődött, amelyet a Bencés gimnázium' zenekara játszott Kalmár Mihály zene­megtől tölte az előkelő közönség, a sebe- \ iskolai igazgató vezetésével. Rz ifjúság megköszöni péidaad^stokat és nem felejti Krisztus egyházának az emberi sza­badságot egyéni és kollektiv vonaiko­Ezután Németh Józ: ef apát-plébá­nos mondotta el nagyhatású megnyitó beszédét. — Mindannyiunk nevében — mon­dotta — szeretném köszönteni bajtár­sainkat, akiké a mai ünnepélyünk és szeretném bennük köszönteni a magyar katonái, akinek a vére azt a földet áz­tatja ott a messze Don-kanyarban, ahol most az ősmagyar dicsősége feltámadt és a késő unokában, a magyar katona telkében lángot gyújtott. Köszöntöm bajtársainkban a magyar katonát, aki elment hazát védeni oda, ahonnan a magyar egyszer a hazát hozta; .Imént oltárt védeni, csJádót,kultúrát meníeni, mindent menteni, amit a magyar kard szerzett és Krisztus keresztje őrzött meg nekünk.' — Ifjúságunknak Tőletek meg kell tanulnia és meg akarja tanulni, hogy Isten nélkül nincs öröm. nincs boldog­ság, nincs béke. De meg kell Tőletek tanulnia és meg'akarja tanulni, hogy ha Istent, vagy a hazát keli védenie, akkor oroszlánná kt II válnia, akkor küzdenie, győznje vagy meghalnia kell. — Az ifjúság megköszöni pcld'a­adástokaí és nem felejti! Égek, zene, pásztorjáték. Az est további részében magas ní­vójú liangversenyl élvezett »végig a kö­zönség. A megnyitó beszéd uián követ­kezett egy közének, »Mennyből az an­gyal«, melyet a szereplő iskolák együt­tes kórusa és a közönség énekeit. A szé­pen kidolgozott ének pompásan hallat­szott a belső teremben. Ezen szám után sorra következtek a szereplő iskolák ?énekszámai. Bárdos: Jertek frissen és Az angyalok c. ériekét a Ranolder-inte­zet gyak. iskolájának pöttömnyi óneKe­sei adták elő. Jó példa arra, hogy a ki­zsef: Hangulat c. zenekari darabját len­dülettel és nagy igyekezettel adta elő a Bencés gimnázium zenekara. Ivalmár Mihály zeneiskolai igazgató nag}? kö­rültekintéssel és rátermettségig l vezé­nyelt Péter József: Allelujáját a Ben­cés gimnázium énekkara Kerényi Olaf bencés tanár vezénylésével szép kidol­gozásban, szárnyaló hangon hozta. Ma­gasi Artúr: A gyermek első születése napján c. versét Taáp Miklós VIII. o. t. aclta elő, mely után következett az est két fénypontja. Az egyik Bárdos: Ó gyönyörű-szép... Iverényi: Kirje-kirje... W. II ayes: Karácsony ünnepen c. ná­rom remek kórus ugyancsak remek ki­dolgozásban Szekeres Lajos kitűnő ve­zénylésével. A másik Bárdos: Arany­szárnyú angyal... Kodály: Karácsonyi pásztortánc... Ismerellen szerzőtől: Zengjétek c. énekeket a Ranoldér-inté­zet líceumának és tanitónőképzőjének énekkara finom hanghatásokkal és hangárny Mással adott lő. Szabó Mária, ki nagy rátermettséggel és odaadással ug'yancsak kitűnően vezényelte énekka­rát. minden dicséretet megérdemel. Há­rom pásztorjátékot a Ranolder-intézet növendékei mutattak be Befejezésül Mozart: A ve-ver um dallamára mozdu­latkórus szerepelt, mélyet a végén Geb­hardli: Glória szálljon... c. kánon zárt be. BánhMji ödön. H IIIIII M — III Felhívás. Felhívjuk Kedves Olvasóinkat, hogy minden, a lap szellemi részére vonatkozó közléseiket, kézirataikat közvetlenül a felelős szerkesztő címére (Bencés székház) küldjék, vagy adják be. Szerkesztői érák: kedden d. e 10—12, szerdán d. u. 3—5, csütörtökön d. e. 11—1. Telefon 12—72 és 10—65. Hirdetések felvétele naponta d. e. 9—l-ig a Kiadóhivatalban, Korvin-u. 3. csikket is lehet szerepelni, csak akarni j ( a p áp üi Ke r önsegélyző és HÍtelszövet­Szabó Mária. Pécsi Jó- 1 kezet irodájaJ keil. Vezényelt Henvedeinh üzennek... Szép hazámtól távol... Messze orosz földön! ' " [ ' Kedves Szerkesztőség! E pár sor, mely édés hazámtól tá­vol, valahol az orosz pusztaságban Író­dott, azzal a reménnyel indult el a hoSZ­szú útra és az út után kedves váro­somba, Pápára, hogy az általam min­denkor kedvelt és szívesen olvasott »Pá­pa és Vidéke« hetilapban egy parányi hely az ő számára is jut. A hazaszeretet késztet e pár sor megírására, mely a hosszú távollét után mindjobban úrrá lesz érzelmemen. Sokat gondolok Pá­pára. De nemcsak lázért, mert ott »élnek! azok, kik nékem mindennél a legked­vesebbek. de azért is, mert ifjúságom legszebb emlékeit ennek a városnak! ut­cái. falai őrzik. Az emlékezés pedig so­hasem újul fel erősebben, mint most és sehol sem jobban, mint itt. Hogy miért? Ezt nem tudom. Talán épp azért, mlert itt más a légkör, más a környezet. Itt nincs Esterházy-út, és nincs »Corso« mozi. Most nem lehet beülni a Katu­Tálioz egy dióstorta szeletre vagy a Né­metéknél pár pohár sör mellett mieg­hallgatni Berki Tóni és cigányzenekará­nak hol sirva, hol vérpezsdítő muzsi­káját. Nem mehetek jbe úgy esténkint a Ker. Szoc. Munkásegyesületbe (sem', holi Szalay Lajos főtitkár úr »Isten ho2ÍCa, kedves Mihály öcsém «-m el fogadott. De nem mehetek el á félti zenkettes mi­sére sem az öregtemplomba, hol Maul­bertsch Antal művészetének gyönyörű freskóin oly sokszor elmerengtem. Fit egy van csak 1, a szent kötelesség leljesih ItéiS, mely eü él minden igaz magyar lelké b en. És ha a veszedelmek sorozata zúdul is ránk, melyeknek idegtépő ha­tása az utolsó édes reményszálat is a végletekig feszíti, mi azért álljuk a vár­tát. Nincs földi hatalom, mely egjy ma­gyar honvédlet megállítson a parancs­L Ijesités közben. De nincs nagyobb bol­dogság sem, mintha kihúzott mellel oda­állhatunk az elöljárónk elé és büszkén jelentjük, hogy »a parancsot végrehaj­tottam«. És mig egy csepp magyar ver tüzTi testünket, a parancsot végrehajt­juk, mert édes hazánkat csak igy tud­juk megmenteni az istentagadástjól, er­kölcsi lenség!él és leigázottságlól. Sok mindón történt azóta, mióta kedves városomnak, Pápának pályaud­varán búcsút intettem kedveseimnek, ismerőseimnek és ma még nem tudóm, mi fog történni addig, mig bakancsom újra az Esterházy-úton fog kopogni. De bízom a jó Isten csodás hatalmában, mely, mint mindig, most is velünk lesz és adja vaz erőt, a kitartást a végső győ­zelem kivívásához. Érzem és tudóm, hogy ránk virrad 1 rgyszier még a szebb Jövőt, melyben minden magyar, kii hazá­jáért küzdíöü, akár ill a fronton fegy­verrel, vagy otthon odaadó m)unkával, míeg fogja kapni a megérdemeli jutái­mét Isten és ember előtt egyformán. • Most még azt üzenem Néktek, Ti Kedves Pápaiak, hogy az irántunk táp­lált bizalmat ezután még jobban erősít­setek meg és gondoljatok ránk szere­tetlel, mini ahogy mi is sok szeretettel ÁRA 16 BÚÉ*

Next

/
Oldalképek
Tartalom