Pápa és Vidéke, 39. évfolyam 1-52. sz. (1942)

1942-12-06 / 49. szám

PÁPA ÉS VIDÉKEI 2 1942. december 6, vasárnap országot teremthessünk családjainknak és gyermekeinknek. Ezúttal mondbk hálás köszönetet a Tek. Szerkesztőségnek, hogy lapjukat iöle messze Oroszországba is eljuttatja hozzánk, mellyel a pápai bajtársaknak sok boldbg percet szereznek. Ezekkei a gondolatokkal küldöm

1 szerető bajtársi üdvözletemet minden pápai magyar bajtársamnak, Szüleimnek és Menyasszonyomnak < messze Oroszországból Tóth Károly tiz. Tábori p. 245/01. 1942. karácsonya a honvédeké Kedden este tartotta az Emericana pápai Corporatio-ja szokásos havi »fehér asztal ^összejövetelét, amelyen Dr. Harasztossy Ernő rendőrkapitány adtott elő. Előadásának kiinduló gondolata volt: 1942. karácsonya a hon védtek é. Ennek azonban cselekvő-gondolatnak kell! lennie mindnyájunk számára. Végezzünk költségvetést, dé e költségvetésnek alapja a szeretet legyen, amely örüli ha adhat, ha másoknak őrömet szerezhet. Gondoljunk honvédeinkre s itthon maradt hozzátartozóikra. Tárjuk fel szivünk kapuját és aranyozzuk be minden magyar testvérünk karácsonyát a mi égő, tüzes szeretetünkkel. Ilyen szerető szívvel kérjük a szeretet Urát, hogy ez Jegyen utolsó háborús karácsonyunk. Az előadót szavainak elhangzása után a megjelentek meleg ünneplésben részesítették. Biró' Lucián prior ezután néhány Központi Körlevelet ismertetett. lEethivta a tagok figyelmét az Emericana országos Magyar Betlehem mozgalmára. Kérte továbbá, hogy mélyítsék el lelkükben a közösség gondolatát és karoljanak fel mindén olyan eszközt, amely ezt a célt szolgálja. Hamuih Jánosné prjorissa indítványára elhatározták, hogy a Vöröskereszt-üdülőben gyógyuló sebesült katonák részére Mikulási ajándék-csomagokat készítenek és adhak át az Emericana nevében. (—) Művészeink Győrött A Győri Képzőművészeti és Iparművészeti Társulat szokásos téli kiállítására — amelyik f. hó 7-én nyílik meg ünnepélyesen — iia)én a pápai művészeket is meghívta. A pápaiak örömmel tettek eleget a meghívásnak s mintegy 5 művész 22 munkája képviseli a győri Kultúrház Kiállító termeiben városunk művészi életét Győr műpártoló és műértő közönsége eJőtt. A kiállitás 28-áig lesz nyitva s remélhetőleg pápaiak is felkeresik, hogy lássák, miként gyűrűzik tovább az az örvendetes kezdeményezés, amelynek részéről ősszel id'ehaza tanúi voltunk. HALLÓ! HALLÓ í Ui cikk! LEVHNTE kéztisztító. Habzó és tisztítóanyag kapható: VESZEM festék üzletben PAPA. FŐU.6. Követnünk kell Sopron példája^! A nyugati végek legelőbbre tolt magyar őrhelye: Sopron. Történelmünk véres megpróbáltatásai és viharai között többször példát nyújtott. Ösi kultúrájával a magyarság (nyugati végváráivá vált. A trianoni égbekiáltó igazságtalanságok között pedig a magyar hűség megingathatatlan városa lett. Sopron ismét megszólalt. A hűség városa az élet-halál harcban küzdő magyarság felé fordult. A figyelmeztető szó Így hangzik: A pusztuló kultűrMncseket meg

1 kell menteni! A háborús giazdaságl nehézséglek miatt a városi lakosság legnagyobb része kisebb lakásokban húzódik össze. A többi szobát pedig bérbeadjákf. Afc ilyen »összehúzódásnak« legelső áldozata a családi könyvtár, régi emlékek, gyűjtemények és sok értékes régi irús. A képek, a könyvek és minden rég|i tárgy először a padlásra kerül, később pedig a légoltalmi intézkedések következtében dohos és nedves pincékbe vándorol. Itt azután nagyon rövid idő mut

L va megkezdődik a kul túrkincsek pusztulása! Hogyan lehetne a bajon segíteni ? Sopronban a kul túrkincsek megmentése érdekében száraz helyiségjeket jelölnek ki, ahova a régi értékeket őszszegy üjtheiik. így azután a mult értékei megmenekülnek a biztos pusztulástól. Pápán is meg'kell kezdeni Sopron példája nyomán a kultúrkincsek meglmenj tését. Felkérünk minden olvasónkat, I hogy támogassanak bennünket a mult ; értékeinek megmentésében. Elgondolásunk a következő volna. Minden irást, régi könyvet, képet, vagy szobrot, általában mindén régi értéket ne a padlásra. még

1 kevésbbé pedig dohos pincékbe rakják el. Hívják fel szerkesztőségiünk figyelmét és a legnagyobb készséggel állunk bárkinek a rendelkezésére. Bövidesen a városi levéltár a sajtó bemutató után megkezdi a nyilvánosság előtti életét. Itt is el tudjuk helyezni a város múltjára vonatkozó értékeket. Mindén kívánságot és kérést teljesiteni akarunk. Az elraktározott, padlásokra és pincékbe elhelyezett régi djolgokat készséggel átvizsgáljuk és felajánljuk szolgálatainkat a kul tur kincsek megmentése érdekében. jék városunk kultúrkineseit elpusztítani. Minden irás, kép, könyv, szobor, vagy régi emlék, amely városunk múltjáról beszél, vagy az ősök művészetének drága emléke, továbbra is fennmaradhasson a boldogabb magyar élet számára. Munkánkkal a jövőre gondolunk. Sopron örök példát mutatott a hazához való ragaszkodásban. 'Most ismét megszólalt. Példáját követnünk kel'!, nemcsak a hűségben, hanem a magyar kultúrkincsek megmentésében is. Dunántúl Athénjében példákat óhajtunk látni. A mult rendkívül sokat pusztított Pápán és mérhetetlen károkat okozott. Nekünk a szebb magyar jövővel szemben az a kötelességiünk, hogy amit lehet megőrizzünk, megvédjünk és átadjuk a boldogabb magyar életnek. MOLNÁR ISTVÁN. Erősítsük a belső frontot! I soproni eredmények Fertsák Jenő tevékenysége révén megindult munkának Sopronban máris országra szóló eredményei mutatkozEgy régi padláson érdekes kézírásos régi krónikát és egv csomó olyan régi levelet találtak, amelyeknek kultúrértékíe felbecsülhetetlen. A hírneves Kollárok házának padlásáról egy láda régi irat között országos jelentőségi okmányok j és királyi oklevelek kerültek elő. Eredményeket várunk Pápán is Pápa Sopronnal együtt a legrégibb és legnagyobb múltú magyar városok közé tartozik. Városunk másfélszáz éven keresztül á török hódoltság alatt a nyugati végek védővára volt. A véres küzdelmekben a legszebb magyar mult, a hódoltság! előtti életünk emlékei elpusztultak. Annál gazdagabb a hödollság utáni újjászületés évszázadainak alkotása. Biztosan állítjuk, hogy a pápai padlásokra, raktárakba és esetleg dohosodé, nedves pincékbe kultúrkincsek kerültek. A városunk múltjáért, ktiltúrkincseiért és kultúrájáért lelkesedő olvasótáborunkhoz fordulunk. A háború szörnyű pusztításai közölt, amelyet a gazdasági nehézségek is segítenek, ne enged

L C5RLAD0K ÖRÖME! RS1NGER VARRÓGÉP! KAPhftIÓ RÉSZLETKE IS PAP 9 SÁNDORNÁL. KORVIN U. 2. SZ. Ezzel a címmel kapott a szerkesztőség egy hosszú cikket Kassai Lajos* magyar test vérünktőt Lovászpatonáróá. Jó volna az egészet közölni, sajnos azonban lapunk szűk terjedelme ezt nem engedi meg. Ezért csak néhány gondolatát idézzük az értékes cikknek. A belső front megerősítésén dolgozik ma az egész ország, minden becsületes magyar ember. Ezért dolgozik a falu népe, amidőn Isten nevével ajkán fogja meg az eke szarvát s nem ösmer fáradságot a munkában. Megosztja a termést és erős magyar hittel ad oda mindent, amit csak termel, mert tudja, hogy a kenyér ép oly fontos a hadviseléshez, mint a pénz ... A kenyeret adó munkás kezek dicsérete után a magyar iparról és kereskedelemről ir. — Tiltakozom az ellen az állítás ellen, hogy 14 millió magyar közül egy sem alkalmas a kereskedelmi, pályára, bank vezetésre, export, import lebonyolítására. Ugy-e, ezt Te sem hiszed el! Ha Te ós én, mint magyar emberek termelni, a nyers anyagot feldolgozni és eladni tudjuk, — ez már üzlet, amelyhez tudás kell, — feltétlenül tudunk nagyobb üzletet is lebonyolítani, ha erőnk van, illetve, ha bank áll a mi hátunk mögött is! Ragaszfkodn? keli az ősi röghöz! Szent meggyőződésem, hogy hazát, államot alkotni, fenntartani csak az a nemzet tud, amelynek a földben vannak a gyökerei, vagyis van földművelő, gazdálkodó tömege. Olyan népe van, amely ragaszkodik az ősi röghöz, a földhöz, mint a gyermek az anyatejhez, szerelmese a harmatnak, a fülemüle enekének, az aranyló búzatábláknak, a kaszapengésnek. élni-halni tud érte itt és a fronton is. 'őrködtünk és do.'gozunk! A háborút 1918-ban nem mi vesztettük el, akik a határoktól messze harcoltunk. Alattomos tűz pusztított a hátunk mögött. Ez ma nem történhetik! meg. Itthon vagyunk! Őrködünk, vigyázunk, dé ha kell, meg3'ünk is. Itt suttogni, belső frontot-gyengíteni töíbbé nem lehet! Itt vagyunk és figyelünk! W

WW Felhívás. Felhívjuk Kedves Olvasóinkat, hogy minden, a lap szellemi részére vonatkozó közléseiket, kézirataikat közvetlenül a felelős szerkesztő címére (Bencés székház) küldjék, vagy adják be. Szerkesztői crák: kedden d. e. 10—12., szerdán d. u. 3—5, csütörtökön d. e. 11—1. Telefon 12-72 és 10—65. Hirdetések felvétele naponta d. e. 9—l-ig a Kiadóhivatalban, Korvin-u. 3. (a Papai Ker. Önsegélyző és Hitelszövetkezet irodája.) Én csak egyet ismerek ina: harcolni. kitartani és győzni! Hogy a zsidóság ügyét hogyan rendezik, ez nem a mi dolgunk; van arra hivatott, aki azt elvégzi. Mi azon^ tan dlol£!ozznn!k, termeljünk és teljesesük a parancsol. Ez csekély követelés tőlünk akkor, amidőn a magyar %t éoesapjok jeltelen sirjuk felett dicsőségesen állják a harcot abban a neményben, hogy szebb, nagyobb s boldtogabh haza várja őket vissza. Virágos tél Zizegi a hó, fehér a város; S inig munkahelyről ballagok, Az utcasorra jégivirágos Árnyat vetnek az ablakok. Szegényes-rongyos nő botorkál t Kézen vezetve kisfiát; Fülemhez ér a szócskafoszlány, Anyjához szól a kisdíiák: Ugy-e, a messze doni tájon Édesapám fázik szegény? Hadd küldjem el a gyapjúsálam, Karácsonyra tán odaér? A meleg! szó szivemre árad, S lebontom sálam .szótlanul:; Küldd, kedves el, szegény apádnak, Ahol a zordon tél az űr. — S zizegi a hó, fehér a város. S mig csöndben tovább ballagok, Úgy érzem: — bár a tél pelyhe szálldos, Szirommal szórnak gyöngyvirágos. Mosolygó, égi ablakok. Győr. Pápáé Tóth Géza. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. L. Gy. Devecser. Ilyenfajta költeményeket lapunk sose közölt. Most sem tudunk rá vállalkozni. A verset a bélyegeKkel együtt postára adtuk.,Üdvözlet! K. E. Batthyány-u 11 — Megható és becsülésre méltó az a rajonglás, amellyel gazdájához ragaszkodik. (Levelének olvasásakor az a gondolatom támadt: bárcsak minél több ilyen hűsá|g|es alkalmazottat találnánk a mai világban. — Megértem őszinte megdöbbenését dé hjgyje el, hogy én is hasonlóképen megdöbbentem, amikor az emliteit helyen olvastam a hirt. Megdöbbentem s sajnos aiZ a — talán igaztalan — gondolatom támadt, hogy minket szándékosan nem értesítettek az örömhírről. Leveléért nem neheztelek; sőt arra kérném

1, hogy máskor majd szíveskedjék laz ilyenfajta értesítést elvégezni azok helyett, akiknek ez elsősorban lenne kötelességük. Lapunk mindénkör készséggel közti.