Pápa és Vidéke, 39. évfolyam 1-52. sz. (1942)

1942-11-29 / 48. szám

IHIX. évfllva*, 48. SZ*B ^oa. 1942. lovembor 29., vasárnap PQllfllBI HEflllP. IfEGIELIRIK MINDER VBSARRfiP raigfokoiat: tábori posta:. suucmtn Cselekedve várunk Ha belemélyedünk az ádvent lélektanába, azt fogjuk találni, hogy egy kettős alapeszme körfii kristályosodnak ki azok a gondolatok és érzelmek, melyeket nemcsak a vallás akar bennünk fölkelteni, de a saját lelkünk is önkéntelenül átmelegszik tőlük. E kettős alapgondolat az elégedetlenség és a várakozás. Elégedetlenség sorsunkkal és minmagunkka! és a jobb kornak várakozása. Ami az elégedetlenséget illeti, itt is a mélyebb lélektani bepillantás megtanít bennünket arra, hogy az ember előbb elégedetlen sorsával, mint önnönmagával. Ahhoz ugyanis, hogy az ember belássa, hogy maga is oka annak, ha sorsa nem folyik kívánsága szerint, ahhoz, hogy bevallja saját hibáját . és ne okozzon mindig csak másokat és ne szidja folyton az idők járását: Szent Ágostonnak emelkedettebb lelkülete szükséges, aki azt mondta: „Nos sum us tempóra" — mi vagyunk az idő. Az átlag-ember kesereg, az átlagon felüli nemcsak panaszkodik, hanem cselekszik is. Amaz passziv, emez aktív beállítású. Mind a passzív, mind az aktív elégedetlenség szüli a várakozást, a jobb sors reményét. Mind az elégedetlenség, mind a reménység végtelenül fontos tényezője lelki életünknek. Ha az ember mindennel mindig meg lett volna elégedve, kultúrájában soha egy lépést sem ha ladt volna előre, hisz még az őskori bronz-fegyvert is a kobaltéval való elégedetlenség kovácsolta csak úgy, ahogy a román építészeti stílussal való elégedetlenség teremtelte a csúcsíves ablakokat és az égbenyúló tornyokat. És ha nem volna reményünk, kétségbe kellene esnünk — bár igaza van Moliérenek is, hogy aki mindig csak remél, az is kétségbeesik ~ azon t. i., hogy egyetlen reménye sem teljesül. (Le Misanthrope, I. fölv. 2. jel) A várakozás is lehet passzív és aktív. A passzív várakozásnak klasszikus és úgy látszik: őrök példája a zsidóság Messiás-várása Számukra a kereszténység léte, terjedése, fönnmaradása, hatása együttvéve sem képes megérlelni azt a hitet, hogy benne mái is teljesült az ószövetségnek minden ígérete. A zsidóság most is vár, sőt évezredes beidegzettségénél fogva mennél keserűbb a sorsa, annál erősebben várja megváltását, de mindig csak a saját elgondolása szerint. Ne csodálja tehát senki, ha a zsidóság a most folyó ádáz világháborút is a saját ; Messiásvárásának színbontó prizmáján keresztüí nézi: hadd pusztítsák egymást a keresztények és pogányok, a zsidóságnak nem kell katonáskodnia, nem is kell pusztulnia. Most is azt várja, hogy a világpuszi ulásból ő fog diadalmasan kiemelkedni. Az aktív várakozás azonban cselekedni akar. És ez az igazi keresztény ádventi hangulat, melyet mindnyájunknak föl kell magunkban keltenünk. S ha megkérdezzük az evangéliumi ifjúval, hogy mit cselekedjünk, megfelel rá a saját lelkiismeretünk: mindenki teljesítse hivatásbeli kötelességeit oly pontosan, oly buzgón, oly áldozatos lelkülettel, ahogyan csak telik tőle. Teljesíieni kötelességünket ne hiúságból, ne érdekből, ne mető kényszerűségből, ne látszatra, hanem meggyőződésből, következetesen, egyre tökéletesebben. Ez a keresztény ádvent, ez az Úr jövetele leikünkbe, ez az elégedetlen ség minmagunkka! fogja megéidemeini annak a Megváltónak áldásos megelégedését, akit minden egyes ember úgy vár most, mint egykoron várta az egész emberiség. S ahogyan egykor meghozta a lélek békéjét, kérjük, hozza meg most a világ békességét, melyet oly nagyon várunk. Dr. Magyarász Ferenc O. Cist. Csökkentették a kenyér fejadagját Dr. Szász Lajos közellátásügyi minisz- | ter péntek délelőtt sajtóértekezletet tartott, amelyen tájékoztatta a magyar sajtó képvir j selőit mindazokról az intézkedésekről, ame- ! lyek a kenyérgabonahiány áthidalásait cé- ; lozzák. A rendeletek lényege, — mondotta a miniszter, — hogy lecsökkentjük mind a mezőgazdasági népesség, vagyis az önellátók, mind az .ellátatlanok fejadagját. Ezenfelül beszedjük a különböző gazdaságokban részint törvényes, részint törvénytelen úton gyűjtött készleteket. A rendelkezésünkre álló kenyérgabonakészlet ugyanis messze nem elegendő arra, hogy a szükségleteket az eredetileg megállapított mértékben kielégíthessük. ' Kenyérgabonaszükségletünk 31.5 millió mázsa, amellyel szemben — a cséplési ellenőrzés eredményei szerint —- a terméseredmény csupán 26 millió mázsa. A hiány tehát kenyérgabonában 5.5 millió mázsa. A cséplési ellenőrzés alapján megállapított 26 millió mázsa terméseredmény mérlegelésénél figyelembe kell venni, hogy az elmúlt évben, lényegesen jobb terméseredmények mellett, a kenyérgabonaellátásnál nehézségek, mutatkoztak Természetes tehát, hogy az idei terméseredménynél a nehézségek még fokozottabb mértékben jelentkeznek. Már most intézkedni kell tehát a nehézségek áthidalása iránt, mert mindennap, amellyel késlekedünk, a nehézségeket csak fokozza.« Legyen vége a suttogó propagandának ! Amikor ezeket az adatokat a magyar közvélemény tudomására hozzuk, úgy érzem, véget vetünk annak a suttogó propagandának, amely azt akarta elhitetni az ország közvéleményével, hogy a közellátási nehézségek oka a német és olasz szállításokban rejlik. Azt mondják, többet szállítottunk szövetségeseinknek, mint amennyi a belső szükséglet kielégítése,után lehetséges lett volna. A helyzetet őszintén feltártam a német és olasz kormány képviselői előtt is. Titkolni valónk szövetségeseinkkel szemben nincs. 26 millió mázsás terméseredmény mellett szövetségeseink részére — sajnos — nem szállíthatunk kenyérgabonát. Kijeién tem, hogy ebből a mennyiségből egyetlen szemet sem vittünk ki. Őszintén megmondom, boldog lennék, ha Magyarországon olyan termésfeleslegek mutatkoznának, hogy szövetségeseink részére kenyérgabonát is szállíthatnánk s szövetségi hűséggel ezúton is elősegíthetnénk annak a szörnyű világháborúnak mielőbbi diadalmas befej zését, amelynek mi is részesei vagyunk. Ezek az intézkedések átmeneti jellegűek. Csupán arra szolgálnak, hogy segítségükkel áthidaljuk az új termésig jelentkező nehézségeket. • csökkentett fejadag. A rendelet a kenyérgabonafejadagokat ! megtartották, vagy azt megszerezték, kötea következőképen csökkenti : az évi 240 kg- j .lesek a csökkentések folytán mutatkozó küos fejadag 20 kg-mal, a 180 kg-os 15 kg- j lönbözetet a Hombárnak (bizományosnak) mai, a 120 kg-os pedig az 1942. évben szü- j beszolgáltatni. A gazda ugyancsak köteles letett gyermekeknél 60 kg-mal, a többiek- f a szegődményes (konvenciós) cselédek szánéi 10 kg-mal csökken. Az évi 60 kg. ke- ! mára meghagyott, vagy megszerzett évi kenyérgabonára kiadott pótjegy érvénye évi 30 kg-ra csökken. Ez az utóbbi csökkentés nem vonatkozik a szegődményes (konvennyérgabonamennyiség 8 o/o-át a Horn hármak (bizományosnak) -beszolgáltatni. A közellátásügyi miniszter az ellátatlanok keciós) éves cselédek és az időszaki munká- j nyérfejadagját egyidejűleg napi '20 dkg-ról sok (sommások) pótfejadagjára. Mindazok, ; 16 dkg-ra csökkentette, akik az előző termésrendeletben megállapí- ; A rendetet az árpakészletekre vonatkotott kenyérgabonamennyiséget termésükből i zóan úgy intézkedik, < hogy a gazdasági ára 16 nuto HonyédeinN üzennek... Hősi temető. Megdöbbent hangon szól a vezető, És halkan mondja, hogy hő&i temető. Szorongó érzés fogja el lelkünket, Hiszen ők mind-mind mivelünk jöttek. Ők voltak, kik küzdöttek barátért, És életük áldozták szép hazánkért Most, hogy itt állunk sírhantjuk mellett, Sírjukon a szél virágot lenget. Mi meghatva némán imádkozunk, És lelkünkben búsan eltávozunk. Fájdalmas szép volt, szól a vezető, Zokogva mondja 9hősi temető/" 1942. XI. l-én. Puck Dezső örv. 217/25. • • • Oroszország, 1942. X./25. Mélyen tisztelt Szerkesztő Úr! Messze Oroszországból küldjük üdvözletünket a „Pápa és Vidéke" közönségének és ismerőseinknek. Kérjük lapjukban közölni üdvözletünket név szerint. Tisztelettel: Goda Gyula honv. 217/89. Deák Mihály honv. 217/25. Hoffmann József örv. 217/23. Máté Ferenc honv. 217/89. Kovács Lajos örv. 217/23. Nagy János honv. 217/72. Milkovics Ferenc honv. 217/89. Szekfű József honv. 217/89. Mélyen tisztelt Főszerkesztő Úr! Egy pápai kislány jószívűségének köszönhetjük. hogy a mi fedezékünk mélyébe is eljutott a „Pápa és Vidéke". Én is, mint volt pápai diák, aki a Bencés gimnázium padjai közül kerültem ki a becsület mezejére, ennek a lapnak útján akarok üzenni az otthonnak. Éppen ebben a pillanatban ég mellettünk egy ruszki gépmadár vörös csillagja és az is hirdeti, hogy bármilyen nehézségek árán is, de feladatunk magaslatán állunk. Ezért ne aggódjék az otthon, hiszen becsülettel helytáhunk, mert szemünk előtt lebeg, hogy ettől függ édes hazánk jövője. Szeretettel üdvözöljük a Mélyen tisztelt Szerkesztőséget és kérjük, hegy a lap hasábjain közvetítsék üzenetünket szüleinknek, a merseváti jó öreg korcsmárosnak és egy bajtársam, Holperthimre szüleinek, akik Kemeneskápolnán laknak. Számtalan csókot küldünk haza és üzenjük, hogy sokat gondolunk Rájuk. Maradunk továbbra is a „Pápa és Vidéke" hü olvasói. Hazafias üdvözlettel: EGRY BELA karp. tíz HOLPERTH MÁRTON 217/72.