Pápa és Vidéke, 39. évfolyam 1-52. sz. (1942)

1942-01-25 / 4. szám

XXXUL Mal?«, 4. *záa POLIIIIII HETILAP. - HEGJELEIIK HUDES IISIRIAP. rm. 1942. január 25., vasárnap MMIlÉÉÉyhÉtl^ "Wr IP"'

11 1 1 i Pffljffi^pq^fMMiHétszáz esztendő távlatából jón fdém egy vándor. Fehér ruhája foltos, kepott. Alakja az önsanyargatás nyomait viseli. Úgy jár, mintha mindenkinek szolgálója volna, pedig királyi vér, IV. Béla királyunk leánya, Margit. Árpádházi Boldog Margit egyik legszebb lilioma Pannónia viragos kertjének. Alakjához nagyon sok csoda s a magyar irodalom legszebb és legértékesebb legendája fűződik. Domonkos-rendi tp-ca volt Édesapja, IV. Bda király a uiaijaras ictejen megfogadta, hogy ha országai megmerni latén a leije* pusztu asiul, akkor S

üleitndő leányát »pac.nak neveli, y keiuit Margu koluaioroa. Először a vesz pie iiii, majd a Ny mak-szigeu, — ma Margitsziget •— Koiosloio.n élt Hamarosan ki.úat életsztmsegevel. A Lg nda jámbor íioja ezt igy mondja el: »bztni Margit asszony Kezde oiy igen nynvan es erősen hasznaim jóságos nnVcLedetekbjn, hogy neu.csak az ó soron, tarsi, av^gy e szerzetnek f.áierei, de meg emit* lelenc na^y nemes Özvegy asszon,ok és uraknak, fwjeüeimekm.K feiesegwi ez országban, k*K őtet nagy szereiddel szeren«. Vala, és ez orsza^nak különb küicno részéből jönek yala egyetemben ö hozza, ö.et iam. És mind megépül,eiiiek vala az ö nagy tiózies erkoicsebin es a jani jak vala o magokat nagy ajiaiossággal az 6 imádsagaoa, megiérnek vaia Ö hazajohba. Mert eloszlott vala neminemO malaszt az ö oicajad*n es néminemű malasztos megért erko.es az ő tekinteteben, úgyhogy sem kemény beszédekkei, sein iagy beszedekkel nem láttatnék megvahoztaini.

M Haiaia uian több csoda tone nt s ezert Margi.ot Csakhamar széniként kezdtek tiszienii. Körülbelül két évtized óta a Szent Domonkos rendben késői utódai azon faradoznak, hogy a Boldog jeizö helyett Szent n.k neveztessek. Ebben az évben minden ünnepség, minden az Ó tiszteletére rendezett társadalmi megmozdulás a célból történik, hogy a jó Isten végre igy is megdicsőítse szentéletfi szolgálóját. 1931-ben Szent Imre, 1938 ban Szent István emlékét ünnepeltük, az 1942. évet pedig Boldog Margit emlékének sztnieljük. Margit az önsanyargatás, a lemondás szentje volt. Igy talán nem is véletlen, hogy Ippen az 1942. évet szenteljük tiszteleteie, amikor nekünk a lemondások, a mhez élet szellemében kell élnünk. Születésének évében, 1242 ben a tatárok kitakarodtak országunkból és elkezdődhetett az órszágépitö munka. Hisszük, hogy az ő emlékévében, 1942 ben kitakarodnak a gondok portáinkról és elkezdhetjük, folytaihatjuk az új, nemMitépUö munkát — if — Nincs még döntés az igazságügyi palota kérdésében Tiz tagu küldöttség megy az igazságügyi miniszterhez Hétfőn délután ritka nagy érdeklődés mutatkozott a városi közgyűlés iránt. Nem volt férőhely, amikor 3 órakor a magyar Hiszekegy elmondása után Hamuth János polgármester megnyitotta a gyűlést Az előző közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása után udvözoue az újonnan behívott képviselőtestületi tagokat Kélte őket, hogy komolyan és tárgyilagosan képviseljék a város érdekeit. A hétfői közgyűlésen a miniszteri leirat ismertetése után két táborra oszlott a képviselő testület Az egyik rész az Árok-utcai leiket javasolja, a másik tábor pedig ragaszkodik a Korona-telken történő telepítéshez^ Mindkét részről többen felszólaljak és komoiy, megfontolt argumentumokkal, tárgyilagosan, szenvedely

mentesen fejtetlek ki á.luspont,ukat E.dekes v.ta lejlődött ki minukét részről, ammek az led a vége, hogy Dr. Nagy Béla közjegyző, közbevető indítványt terjesztett elő, melyben kérte ennek a tárgy pontnak egy hétre való meghosszabhnasát, azzal , liogy ezen idő alatt mégegyszer keressék lel az igazságügynmnsztert és nyomatékosan kérjék meg arra, hogy a jarásbirósági épület vagy a jelenlegi helyén, vagy az Arok-utcai teilten épüljön fel. A polgármester feltette a kérdést, hogy a liarom javaslat közül (polgármesteri, Dr. Suiyok Dezső, Dr. Nagy Béla) melyiket fogadja el a közgyűlés. Szavazásra tették lei a kérdést, melynek eredményeként 35 képviselő elfogadta, 27 nem a Dr. Nagy Béla-féle halasztói áiiditványt, amely szerint 10 tagú küldöttség fogja felkeresni az igazságügyi minisztert > közgyűlés lefolyása Hamuth János polgármester javaslatával vette kezdetet a közgyűlés. Részletesen kitért mindazokra a dolgokra, melyek indokolttá teszik a Korona helyén való felépítést. Gondoskodik a Széna-tér áthelyezéséről, a mázsaház hovatéleléről, pontos időre el fogja helyezni a Koronában lakó 23 családot, kiépíti a Kard-utcát, gondoskodik a Vásár-utca és Korona-utca kikövezéséről, stb. Dr. Sulyok Dezső javasolja, hogy a mai helyén építsék fel ezt a fontos középülelet, mert ezt kívánja a városfejlesztés szempontja is. Javasolja, hogy újból keressék fel a minisztert ebben az ügyben. Ha mégis le kell mondani erről, akkor az Árok-utcai telken történő építést tartja megoldhatónak. Nehéz a mai időkben 23 család elhelyezése. Javasolja, hogy a tűzoltólaktanyát helyezzék át a Korona-telekre v. K a rcsay Béla a jarásbirósági épületre vonatkozólag hivatkozott Antal István államtitkár beszédére, majd részletesen vázolta azokat a szempontokat, melyek a Korona helyén való felépitést javasolják. Utána Dr. Huszár István beszélt és a Sulyok-féle javaslatot fogadta él, mert városfejlesztés szempontjából a mai hely a legalkalmasabb Ha a mai helyén nem épülhet fel, akkor az Árokutcai telket ajánlja ő is. Ruip Jenő volt a következő szónok, aki azzal kezdte, hogy amiket az előző felszólalók hangsúlyoztak, azoknak éppen az ellenkezője közérdek', majd részleteiben, világosan, érthetően vázolta azokat a szempontokat, melyek miatt az Árok-utcai telken nem épülhet fel. Az Árok-utcában levő Grünvald-féle fatelep helyén drága mulatságba kerül)ne a városnak és elvégre az adófizető polgárok érdekeit is figyelembe kell venni. A környező helyeknek kisajátiiása óriási pénzbe kerülne. Továbbá arra tért ki, hogy a fejlődési lehetőség megvan. Borsosgyőr felé kell a várost kiépíteni és középületekkel ellátni. Ezért javasolja az igazságügyi palotának a Korana helyén való felépítését. Elfogadja a polgármester javaslatát. Pongrácz Jór zsef többféle szempontból világított rá a felszólalók elhangzott beszédeire és a végén a polgármesteri javaslatot fogadta el. Msgr. NémethJózsef apátplébános a polgármesteri javaslatot fogadta el, majd Szalay Lajos párttiikár nagyon helyesen mutatott rá mindama dolgokra, melyek a Korona telkén jelölik meg az épület helyét. Elfogadta a polgármesteri javaslatot. Dr. Nagy Béla kir. közjegyző javasolta, hogy halasszák el egy hétre ennek a fontos kérdésnek végleges tárgyalását és keressék fel küldöttségileg a minisztert. Kifejtelte, hogy az igazságügyi palota elhelyezésének kérdése olyan fontos városfejlesztési szempontból, hogy megérdemli, hogy a írLiiszie. t még egyszer feikérjék állásfoglalásának megváltoztatására s a képviselő iestület mégegyszer foglalkozzék az üggyelA polgármester részteleden válaszolt az elhangzott beszédekre. A városnak fontos érdeke, -— mondotta, — hogy oct épüljön fel, ahol az igazságügyi kor-i mányzat 600000 pengős építkezést adna a városnak', amivel megteremtené a városfejlesztésnek alapját. Beszéde végén Dr. Nagy Béla indítványát szavazásra Jette fel. A közgyűlés az indítványt 35 szavazattal 27 ellenében elfogadta, amely szerint 10 tagú küldöttség keresi fel a minisztert, hogjj az igazságügyi palota jelenlegi helyén épülhessen fel. A szavazás után a köz»gyűlés folytatását szerda délutánra határozták el s ezzel a gyűlés

1 véget ért * * • Szerdán folytatták a hétfőről elmaradt tárgysorozati pontok tárgyalását Elfogadták a polgármesteri javaslatot, mely a tisztviselők mellékületményére vonatkozott. Átszerveztek két kezelői állást segédmy! Iván tartód állássá, ho^y előmeneteli lehetőséget biztosítsanak. A húsfogyasztási rendelethez Böröezky Lajos szólt hozzá és kérte a polgármestert, hogy a jövőben az ipartestületen keresztül tájékoztassák a húsiparossá* got is. Az alsóvárosi ravatalozót a mostani városi kertészet helyén fogják felállítani, melynek céljaira 20000 P-t st Máday-féle telkek eladásából származói bevételből fedeznek, mig 70000 pengőt az OTI-tól vennének fel kölcsön. Jitekt József kérte a polgármestert, hogy a ten metőbe vezető Temető-utcát hozzák rendbe. A város üzemi alkalmazottai részére szintén megszavazták a fizetésemelést a családi pótlékkal együtt 311 városi napszámos, kocsis, úlkaparó és egyéb szegény sorban élőknek téli segély cimén fejenként 30 P-t megszavaztak. Ruip Jenő kérte, hogy mielőbb fizessék ki a pénzt. A városrendezéssel kapcsolatos fontos ügy került a közgyűlés elé. A ref. nőnevelő építkezése ügyében több hozzászólás után elfogadták azt a polgármesteri javaslatot, mely szerint a város megengedi a ref. nőnevelő épületének 5, legfeljebb 5 és fél méterrel az úttest felé való kihozatalát, de lekerekilett sarkot és árkádos megoldást kíván. Továbbá a csendőrség részére szükdégóvóhelyet készítsenek. Erre a célra 1650 pengőt fordítanak. Végül Ruip Jenő interpellált a polgármesterhez, hogy a Felsővárosi temető körüli rendezésreváró utat mielőbb hozassa rendbe. MÁTIS JÓZSEF. A házasodási kölcsön Az újév a magyar szociálpolitikai intézkedések körét jelentős újítással gazdagította. A m. kir. belügyminiszternek a házasodási kölcsönről szóló 1100/ 1941. B. M. számú rendelete ismét hatalmas lépést jelent annak a kormányzati programmnak megvalósításában, melynek végcélja az alsó népréteg gazdasági, szellemi, erkölcsi felemelése útján a társadalmi egyenlőtlenségek kiküszöbölése és a népesség szaporodásának előmozdítása. A házasodási kölcsön elhárítja az akadályt azoknak a házasulóknak az útjából, akikben az egészséges házasélet fizikai és erkölcsi előfeltételei megvannak, csupán a szükséges anyagiak hiáinyoznak s ezzel lehetővé teszi új, életképes s a úemzet szempontjából értékes családi tűzhelyek alapítását. A házasodási kölcsönnel — amelyet ez év január hó 1-étől lehet kérelmezni, megszűntek azok a veszélyek, amelyeket az anyagiak hiánya erkölcsi és népszaporodási téren magában rejtett. Ez m kölcsön nemcsak azért nem jelent terhet a házasfelekre, mert kamatmentes, hanem azért sem, mert még a havi 1 o/o-os törlesztést sem kell fizetniöK azoknak, akik a házasság tulajdonképeni célját felismerve s a nemzet érdekeit megértve kellő számú utóddal ajándékozzák meg a hazát. A gyermekáldások ugyanis egyben a kölcsön tekintélyes részének — négy gyermek szüAra 11 rlltr