Pápa és Vidéke, 39. évfolyam 1-52. sz. (1942)

1942-07-12 / 28. szám

*m >ÁPÁ ÉS VIDÉKEr XXXIX évfolyam, 28. szán Pipa, 1942. július 19., vasárnap Felelős szerkesztő: Kerényi Olaf POLITIKAI HETILAP. • IfEGJELiKIN MINDEN VAStRNIP. MBMMBMMIMHMBÍM fi lelkészkedő papságról beszéli Kállay Miklós miniszterelnök Xagykállóban. Végre egy nyilt és őszinte elismerés arról az emberfeletti munkáról melyet ez az elit hadsereg évszázadokon át végez a magyarságért. Pedig milyen szálka volt az utóbbi negyven esztendő alatt a megkótyagosodtak előtt. Nem a józan nép előtt, akiket most széliében-hosszában az új Messiások és csatlósaik igyekeznek meglovagolni. Ezek tudták, hogy mit jelent számukra a papság és éppen az ő eltérítésük végett akarták elűzni a pásztorokat. Ki akarták zárni a lelkészkedő papságot a nemzej egyetemes életéből. Üres szólamot kürtöltek világgá: a papok ne politizál janak! Mintha bizony minden pap] a politikai élet ingó talaján állna. Azt. hogy szabad véleményt nyilvánítsanak. már megbocsáthatatlan bűnnek tartották. A sped'iter kocsis és tanyai kanász, a tollas zsüdló és drótos tót, a masamód, a cirkuszi lovarnő szabad véleményt nyilváníthat, választható és választhat, de az a lelkészkedő papsájg, akikről az utóbbi idők legpuritánabb magyar miniszterelnöke, Kállay Miklós kijelenti, hogy »a nemzet értelmiségének egyik legerősebb rétege* vonuljon télre, mert nem hajlandó divatos szólamoknak. meghibbant agyú, pad alól előugrott és érdemet nem szerző kúfároknak uszályhordozójává válni. Vádolták ezt a lelkészkedő papságot idegen eszmék hordozójának, a magyar érdekek és élet megtagadójának. És Magyarország miniszterelnöke most félreérthete Jenül kijelenti a lelkészkedő papságról, hogy »a legősibb réteg, egyidős a magyar állami élettel«. Minden idegen náció ivadéka. Galíciából bevándorolt kaftános zsidó szerintük a magyar élet hordozója, de az a lelkészkedő papság, — akiknek apja, anvja, testvére ellen semmi kifogás nincs, — a magyar élét élősdiei lettek. Micsoda feneketlen düh vakíthatta el azok szemét, akik nem tudták vagy nem akarták észrevenni, hogy a »legősibb réteg« e nemzet testeben a lelkészkedő papság. »Történelmtink megmutatja, hogv a legjobb kezekre bíztuk legnagyobb kincsünket: nemzeti önérzetünket és hitünket — mondta Kállay Miklós. Nemzedékről-nemzedékre ez a soha elismerést nem váró, csak becsületes munkát végző csapat őrzi, istápolja a magyar nemzet önérzetét és hitét. Amikor eresztékeiben recseg a nemzet élete, akkor mutatja meg mindig ez a lelkészkedő papság hősies erejét. Ivállay Miklós szavaival az egész nemzet köszönte megf ezt a hősies munkát: ''Köszönöm a nemzei és a nagy küzdelmek előtt álló nemzedék névében, hogv. őseink hitét, becsületét, szellemi és le'lki erőit megőrizték az örök nemzet számára Az öreghegyi gyermek nyaraló valóságos gyermekparadicsom lett. A nyaraló gyermekek szüleitől sok szépei hallottunk róla. Kíváncsiságból kilátogattunk hozzájuk. De érdemes volt nagyon. Messziről feltűnik már a látogatónak a Kemény-villa homlokzatán a nemzeti lobogó, amelyet pajzán jókedvvel lenget a magasan kiemelkedő dombtetőn uralkodó örökös szél. Ahogy kocsink befordult a lombos dombtetőn, a 'kastélyszerű nyaraló előtt negyvenkét apró leányka mosolygó arccal állott sorfalat. Titok maradt, honnan érezték meg érkezésünket. Alig állott meg kocsink. a negyvenkét gyermekszáj üdvözlő éneket harsogott felénk. Édesen csengett a kedves gyermekének. Alig érnek végére, kilép a sorból egy piruló arcú kisleány. Mezei virágokból kötött hatalmas csokrot szorongat kezében s bájos szavakkal köszönt bennünket, mint vendégeket. Mert így szokás ez náluk ott kint. Ha vendég érkezik körükbe, ilyen meleg fogadtatásban részesitik. Nagyon megható ez a gyermeki szívből kitörő ünneplés és őszinte öröm. Örülnek annak, hogy érdeklődnek utánuk, hogy meglátogatják őket. fi gyermekek hálája jótevőik iránt A boldogságtól kipirult arcú gyermekek őszinte hálája száll csengő énekükből és ezl a hálál rebegi üdvözlő szavuk. Szól ez a hála Hamuth János polgármester úrnak, akinek nevét énekükbe foglalták ezek a boldog gyermekek. Érzik ők. hogy a polgármester úr nagyon szeretheti a gyermekvilágot, amikor olyan előzékeny támogatással lehetővé tette számukra a nyaraiíatáí>i ' .icmt,-mini a Cukrot. mé& ebben a nehéz háborús esztendőben is. Kis szivük hálája nyilatkozik meg Wollmuthné Galamb Ilona őnagysága iránt, akit a nyaraló gyermekek egészen szivükbe zártak. Szinte bálványozó szeretetlel veszik őt körül Humoros énekükben sok cukrot kérnek a jó »Ilonka nénidtől. Amit nem kérnek hiába. Szeretik is ezt a gyermekek iránti galambszivű jósággal megáldbtt Ilonka A nyaraló gyermekek élete Napbarnított arcú, vidám gyermekek csengő hangja tölti be a nyaralói környékéi egész nap. Jól érzik itt magukat mindnyájan. Nem csoda. Megvan: mindenük, ami az ő boldogságuknak! feltétele. Egyedül a szabad fürdő hiányzik még, amit ezideig a kádstrandolás pótol. A mai nehéz körülmények ellenére is napi ötszöri étkezésük yan. Meg is látszik rajtuk nagyon. Dicsekedtek, ki hány kilóval gyarapodott. De ők azt nem tudják, mennyi utánjárásba, kilincselésbe került Wollmuthné őnagyságának, az ő rajongva szeretett Ilonka néniüknek, miig negyvenkét gyermekágyról gondoskodott, ugyanannyi szalmazsákot beszerzett s amig ennyi éhes gyermekszájnak szükséges ennivalót előteremtett. Sőt még az utánuk jövő, újabb három htíti nyaralásra váró szintén negyvenkél fiúra is kellett gondolnia. Hogy mily eh jól főznek kint a nyaraló gyermekeknek. arra a legszebb bizonyíték a megerősödött kislányok állítása. Oki' mondják, nem marad meg semmi abból. amit a nénik megfőznek, mindent megeszünk. De jó is ám, erősítették kórusban. Ez alegr'o' b legőszintébb dicséret és elismerés azokkal szemben, akik' kimentek szívességből, szeretetből a nyaraló gyermekekhez, hogy jót és jól főzzenek nekik. íj Reggeltől estig Bért: lianitsné Vargha Ilona és Huszár Ilonka tanítónők felügyelete alatt vannak a gyermekek. Ők ijgazi anyái szeretettel, leereszkedő jósáigigal, de gyengédséggel párosult szigorral őrködnek fölöttük. Olyan népszerűek leltek a gyermekek között, nehéz lesz nagyon majd a válás tőlük. Különös jóleső érzés az a tisztaság és rend, amely a hálótermeket olyan kedvessé, barátságossá teszi. Látszik, lélekkel, melegséggel végzik a felügyelet munkáját a jó tanitónénik. Jól érzik magukat Ők is a gyermekek között. Nekik is valódi pihenést jelent ez a nyaralás és felügyelet. Mert hiszen a kis leánylelkek fehér álmaira a jó Isten szeme vigyáz/ Boldog gyermekálmok Fehér galambjai szállnak az éji csendben a nyaraló felett. Csak egv bánat zavarja édes gyermekálmukat. Miért kell már vasárnap délután elbúcsúzni a nyaralótól. Miért nem lehetnek tovább együtt a jő tanitónénikkel és miért nem játszhat és énekelhet tovább negyvenkét boldog leányka. Könnyes szemmel zárják majd' imájukbn azok nevét, akiknek ezt a boldbjgj három hetei köszönhetik. „A magyar társadalom utolsó, de legnagyobb erőtartaléka a magyar nép s a magyar néphagyományok felvételével, sőt az abba való beleélésével a középosztálynak meg kell újulnia, meg kell erősödnie, sőt lelkileg is néppé kell lennie, ha magyar akar maradni.

u (iÖYŐRFFY ISTVÁN.) Katonáink izéiméit. Zöld tábori lapot hozott szerkesztőség ünkbe a posta. Horváth László őrv. fegyvermester (Táb. sz. 217/25.) lapunkon keresztül ezt izeni a pápai Vöröskeresztnek és városunk közönségének: »Magam és honvédtársaim nevében ezúton küldöm hálás köszönetünket a Kedves Vöröskeresztnek és mindazoknak, akik adbmányaikkal és önzetlen fáradozásaikkal hozzájárultak ahhoz, hogy kedves cigaretta és dohány-ajándékukkal nekünk, az első vonalban a keresztény kultúráért és jobb jövőnkért küzdő honvédeknek örömet és derültséget szereztek az otthon levegőjéből. Mindezekért ígérjük, hogy úgy, mint eddig

1, ezután is magyaros kitartással megálljuk a helyünklet s büszkén harcolunk szeretett hazánkért«. Egy másik lapon Csordós Géza honvéd (Táb. sz. 202/53.) ezt izeni: »A mi alakulatunknál heten vagyunk pápaiak, de sok földivel találkoztam itt a közelben. Mindannyian jól vagyunk, a legcsekélyebb aggodalomra sincs szükség

1. Az összes ittlevő pápaiak nevében üdvözlöm Főszerkesztő Uramat és önön keresztül városunk lakóit, elsősorban hozzánktartozóinkat«. • * * Kedves Honvéd-Bajtársak, messze idegenben harcoló pápai Testvéreink! örömmel tesszük közzé izeneteteket. írjatok, izenjetek csak minél többet! Lelkileg mindig Veletek vagyunk s örülünk, ha néha szolgálatotokra lehetünk. Ezzel is szorossá akarjuk tenni a két front összetartását! Várjuk újabb híreiteket. A lapot pontosan küldjük számotokra. Szeretettel köszöntünk Benneteket: a PÁPA ÉS VIDÉKE SZERKESZTŐSÉGE. Megérkeztek cserkészeink Szerdán este érkeztek meg a Székelyföldel megjárt Corvin-cserkészek. Csillogó szemmel mesélgettek a nagyszerű láborról, amelynek első feléről már beszámoltunk. Álljon itt most a tábor második részének elbeszélése, amint azi leírta a csapat krónikása. Daltól hangos erdő, mező, berek, ahol járuíik mi cserkészek .. . Bármerre járnak is a Corvin-cserkészek, mindig

1 vidám nóta csendül fel ajkukról. Nem egyszer megtörtént, hogy a dlerék székelyek szép hazafias dalaink hallatára tapsolni kezdtek. Nem egyszer odajöttek s kérték, ho^y még többel énekeljünk. Sepsiszentgyörgytől ^Gyergyószentmiklősig újra és. újra láttuk, hogy a székelyházak ablakai, ajtai megnyílnak, s mosolygó arcok, ragyogó szemek tekintenek felénk. Mintha azt akarták volna felénk kiáltani: Székely szeretettel üdvözlünk benneteket. Székelyföldét járó magyar cserkészek! . . Jókedvünket csak fokozta a sokféle finom borvíz (ásványvíz). Üton-útféleh gazdagon csobognak az erdőborilotta magas hegyekből a kénes és szénsavas források. Nem egy faluban nincs is más víz, ember és állat egyaránt borvizet, azaz ásványvizet iszik. Kézd'ivásárhelyen, Csiszár-fürdőn boldogján fürödtünk a jó borvizben. Egyébként is szinte fürdőtábornak nevezhetnénk mozgótáborunkat. Cserkészeink elmondhatják. hogy Erdély legszebb tavaiban fürödtek. A Szent Aaina-tóban, Tusnádfürdőn a Csukás-tóban és a csodaszép vidéken fekvő Gyilkos-tóban. A Szent Anna-tóhoz július 7-én mentünk. Igaz, nehéz út volt, de nagyon megérte. Egy éjjelt is ott töltöttünk. Boldogan gyönyörködtünk a fenyőboritotta tölcsérben fekvő szépséges tóban. A Szent Anna-tóhoz vezető utón néztük meg a híres kénes Torjai Büdfösbarlangót. Jól mulattunk mikor kísérőnk kutyája prüszkölve hagyta el a barlangort. A Szent Anna-tótól Tusnádfürdőrg ve-