Pápa és Vidéke, 38. évfolyam 1-52. sz. (1941)

1941-06-08 / 23. szám

POL!TINS! KEIILaP. - MEGJELENIK MINDER VBSfiRHif XXXVIII. évfolyam, 23. szám HTOT Felelős szerkesztő: Dr. BÜDAY FEREMC Pápa, 1941 jáaíos 8., vasárnap Örök elvek jubileuma XIII. Leó pápa nagyjelentőségű eneiklikája a münkáskérdésről az idén ünnepli meghirdetésének 50 éves juoileüntát (1891. május 15 ). Az ország keresztény társadalma mindenütt méitó ünneplésben részesiti a szociális igazságok örpkértékíí »Magna Carta«-ját, a »Rerum novarum«-ot és hajtja meg az elismerés lobogóját a lánglelkű nagy pápá, XIII. Leó előtt. Ez a Hatalmas szociális körievéi örökbizonyitéka annak, hogy egyedül Krisztus Egyháza és evangéliuma rendelkezik azokkal az örök' elvekkel, amelyeket az ember anyagi és lelki életére maga az vÜristen szabott. Ezék azok az elvek, amelyekhez az emberiség szociális nyomorúságában újrá ésüjra visszatér azzal a Messiást váró vággyal: Te vagy-e az eljövendő, vagy mást várjunk? Sok szociális megváltást várt már az osztályharcban kimerült, a kapitalista Mammon karjaiban felmorzsolódott emberiség, de csak a csalódások sötét zsákutcájába jutott, ahol újra csak véres forradalmakban pocsékolta erőit. Amikor a jubiláló körlevél napvilágot látott, a liberális-kapitalista gazdálkodás az ipari forradalom rettenetes szülöttjével, a..vas- és acél gépszörnyetegekkel vivta rettenetes csatáját a tőkenélküli kézműves és kisiparral. EJbbe a titáni küzdelembe még az államok sem tudtak radikálisan beleavatkozni, vagy a gyengébbnek védelmet nyújtani, mert a hallatlan tökeerővel rendelkező liberális kapitalizmus az áliamdk pénzügyi és hitelelétén keresztül azok kormányainak egzisztenciáját is megingatta. Ezek látva a mindenható kapitalizmus szörnyű hatalmát, a kényelmesebb és felelőtlenebb, »non intervention a be nem avatkozás álláspontjára helyezkedtek. A szörnyű Mammon, a profitéhes, erkölcstelen és kereszténytelen kapitalizmus felmorzsolta az egyenlőtlen és piszkos versenyben a kisegzisztenciák millióit, elvette tőlük a családot, otthont, az igazságos emberi élet krisztusi feltételeit, beterelte őket, mint nincstelen proletárokat a pénz bálvány,i.stenépek olajos, füstös, emberverejtéktőí és igazságtalan bérektől felavatott templomaiba, a gyárakba, melynek tornyaiból, á kéményekből csak az igazságtalanul kizsákmányolt proletárok gyűlölet sóhajai szálltak feketébben, mint az üzemek füstje. Axpikor pedig a nyomorgók, millióinak testi-lelki megsegítésére keltett volna minden erőt összefogni, munkásnak és munkaadónak igazságos evangéliumot hirdetni,, akkor jöttek Marx es elvbarátai, az anyagelvü, krisztustalan munkásboldogitás forradalmat, osztáiyharcot szitó, kollektiv-szociálista mennyországot csillogtató színes rakétái. A munkás dolgozóból politikus lett, igazságos bérért dolgozó..helyett utcai tüntető, autózó és pezsgőző népvezérek buta bérence, akiket nehéz bársony függönyök mögül épúgy lemosolygott a pénzes zsákján ülő kapitalizmus, mintha azok meg sem mozdultak volna. Ebbe a szörnyű hangzavarba harsogott bele a materiálizmus apostolaitól agyonrágalmazott és Krisztus örök igazságait számtalanszor agyonhazudottakkai szemben a pápa, Krisztus igazságának megingathatatlan székéből és a Reriun novarumban az egész világ tudomására hozta, hogy az egész munkás és szociális kérdés megoldása az evangélium szelleméhek érvényesítése nélkül lehetetlen. Az Egyháznak Isten és emberi jogon közbe kell lépnie és hirdetnie, nogy nem az osztályharc és gyűlölet, hanem a különböző társadalmi rendek együttműködése hozhat csak orvoslást. A munkásoknak és munkaadóknak egyaránt súlyos kötelességeik varinak. »A munkaadók becsüljék meg a munkásban az emberi méltóságot, ne támaszszanak erejükkel, korukkal és nemükkel szemben leheletlen követeléseket. Állapítsák meg a méltányos munkabárt. Az állam kötelessége a közjó érdekében, hogy megakadályozza az igazságtalan visszaéléseket, védeni kell a magáritülajdont. de gondosklodni kell, hogy a munkásokat senki kizsákmányolni ne tudja. Hogy azok tisztességes lakásokba lakjanak, rendesen ruházkodhassanak, egészségesen táplálkozhassanak és életük ne legyen aggodalmaktól terhes. Gondoskodni kell pihenő időről és a vasárnap megszenteléséről. Ügyelni kell, hogy a nők erkölcsisége a munkahelyen ne veszélyeztessék és ne vonassanak el a családariyai kötelességteljesítéstől. Fejletlen gyermeket nem szabad munkára fogni. A munkabér legyen tisztességes és elég a család fenntartásához és egy kis magánvagyon szerzéséhez öreg napokra. A társadalom a szociális igazságtalanságok kérdését csak keresztény erkölcsök -és evarigéliumi elvék alapján, oldhatja meg.« Mintha a jeruzsálemi templomban lelketlen kufárok fölött korbácsol suhogtató örók Krisztus szavai csendülnének meg! Szabad-e elfelejtenünk ennek a zseniális pápának mindenki lelkiismeretébe vágó örök szavait?! Lehgt-e szekrénybe dugni a gyógyító orvosságot? Lehet-é bűnös nemtörődömségbe sülylyeszteni a szociális rendezettség megváltó eszméit?! Az élet hazugságaitói elalélt és megmérgezett lelkiismeretünket akarja felrázni ez a jubileumi ünnepség, amelyet városunk keresztényszociálista munkásegyesülele az összes keresztény társadalmi szervezetek bevonásával vasárnap, június 8-án rendez a nagy pápa emlékének. Hogy ez az ünnepi nagy memento városunk igazi nagy katolikus megnyilatkozása lesz, azt biztosítja szeretett megyéspüspökünknek, dr. Czapik Gyufának a megjelenése, aki városunk iránti nagyrabecsülésből az emlékünnepélyen a diszszónoki tisztséget elvállalta. Mély hódolattal köszöntjük a maár püspöki kar legszociálisabb tagját, aki mint apostol utód a nagy pápa szellemét életében és működésében maradék nélkül valósitja meg. Legyünk ott mindnyájan és Hallgassuk a nemes és szociális érzésű megyéspüspökünk szavaiból a krisztusi igazságok legyőzhetetlen erejét! Ma, amikor oly sokan paritásnak tartják azt, ami ném érték és viszont. Üljünk áz Egyház tanitójának lábai elé -és győződjünk meg arról, hogy szociális nérdesek megoldásának és a proletárok megváltásának egyetlen útja van: Krisztus örök evangéliuma! Az ünnepély sorrendje: Ünnepi szentmise 8-án délelőtt 10 orakor. A keresztény társadalmi egyesületek zászlóik alatt megjelennek a szentmisén, ugyancsak zászlók alatt zárt rendbe bevonulás a Jókai-szinházba Az ünnepség délelőtt 11 órakor kezdődik. A helyek fenntartva. Belépődíj nincs. Akik nem férnek be, az udvaron és előcsarnokban megafonon keresztül hallgathatják az előadókat. Mtísor: 1. Himnusz. 2 Lis^t: Üpnepi dal. — Pápai Molnár Kálmán: Könyörgés. Knekli a Perutz szövőgyár énekkara Pcrnyeszy Ferenc karnagy vezénylésével. 3. Berum novarum. Alkalmi kölfeírta: Mí ..agasi Ártur. Szavaíja: Szabó Ernő tanitőképzőínt. V. é. növ. 4. Elnöki megnyitó. Mondja: Népiettji József apátplébános. 5. Ünnepi beszéd. Mondja: Dr. CZAflK GYULA megyéspüspök. (5. A magyar munkás és a Rerum novarum. — Markovícs László gyárimunkás. 7. A pápai bulla és a munkaadók. Dr. ötvös Dániel gyárigazJ

atő. 8. A Berum novarum oO ;éve. fondja: Tobler Jijihos. 9. Zárszó. JT u ja: Szalay Lajos titkár. 10. Pápai Himriüsl Járási levente verseny és leventenap Sokáig felejthetetlen élményben volt része Pápa város közönségének a mult pünkösd vasárnap megtartott járási levente versenyen. Már előző este, a csepergő idő dacára is, szokatlan zenészó figyelmeztette a pihenőre férő lakosságot, hogy itt valami szokatlan ünnep készül. A levente zenekar zenés takaródéra indult és körútján tisztelgő megállásokkal kedveskedett a levente egyesület elnökének, a -rendőrkapitányság vezetőjének, majd a járási parancsnok és a hónvéd állomásparancsnok lakásai előtt. — Reggel ismét zenés ébresztővei kezdődött a verőfényes napsütésben ragyogó pünkösd vasárnapja. Már a kora reggeli órákban á végeláthatatlan hosszú sorokban kerékpáron érkező leventék sejteni engedték, Hogy a járás levente ifjúsága örömünnepet ül. A déli órákban pedig egészen elözönlötte a város utcáit a minden irányból, kocsikon, és gyalogmenetben érkező tengernyi levente. Ekkor még senki sem sejthette, hogy a nap folyamán núlyep kellemes meglepetésben lesz része a közönségnekEgész délefőtt folyt az előmérkőzés, amelynek katonai részét két tiszti versenybizottság, az atlétikai részét a helybeli testnevelési tanárok, mig a céllövészetét a polgári lövész egylet vezetőségéből alakult bizottság bonyolította le. Délután 3 órakor kezdődött a nagy nyilvánosság előtt a döntő mérkőzés, amelyet színessé és változatossá tett a közbeiktatott néhány bemucató. Vitéz Fekete Lajos őrnagy, járási katonai parancsnok vezetése alatt a járásnak több, mint 4000 leventéje vett részt a felvonulásban, élén az egyesületi zászlókból alakult szakasszal és zenekarral, amely már magában is impozáns látvány volt, mert a menet éle már a sportpályán is elhelyezkedett, a vége még el sem indult gyülekező helyéről, a levente otithontól. A katonai parancsnokság a legnagyobb csendben és még nagyobb alapossággal előkészített versenyrendezése valóban iriegérdemli a legnagyobb elismerést, mert úgy a verseny eredménye, mint a bemutatók, nemkévésbbéa jóleső érzéssel tapasztalt katonás rend és fegyelem mind arról tanúskodnak, hogy úgy a parancsnok, mint beosztott körzetvezetői az összes levente oktatókkal és leventék egy magyar szívvel és lélekkel a legteljesebb összhangbán munkálkodnak a szebb magyar jövőért. Ebbe a szép összhangba, szinte szokatlanul kapcsolódott bélé a várös közönsége is, mért soha még a pápai sportpályán ilyen nagy tömeg nem jött össze és látványosságot még olyan együttérzéssel nem élvezett közönsége mint az itt megjelent kb. 5000 nézőEgy újságcikk keretében lehetetlenség megfelelően méltatni az összes érdemes részleteket, mert hiszen azt is nehéz megállapítani, hogy melyik érdemel nagyobb dicséretet a szebbnél-sZebb mutatványok közül, de összefoglalva az egészet, bátran megállapíthatjuk, hogy a vezetők és leventék lelkes munkaja olyan szép fejlődésnek volt a bizonyítéka, amelyre legfel jebb azok számithattak, akik közelebbről^ ismerik a leventéink mostani életét és munkáját. A szorgalmas munkának meg is volt a megfelelő, szintén meglepetést keltő jutalmazása, mert szebbnél-szebb tiszteletdijak és érmek egy hosszú asztalt roskadásig megtöltöttek. A kiosztott 22 tiszteletdíj, 304 érem és 250 díszoklevél értéke pedig meghaladja az 1000 pengőt. Vitéz Fekete őrnagy, járási parancsnok megkapó buzdító beszéd kíséretében osztotta ki a dijakat a nyerteseknek, akik parancsnokuk kézszorilásából bizonyára megérezték, hogy kitüntetéseikkel egy további szorgalmas és kitartó munkára kötelezték el magukat, amelyet remélhetőleg a jövőben a társadalom is fokozott figyelemmel fog kísérni és támogatni. Sok örömkönnyet láttunk csillogni a szemekben a meglepetéstől önfeledt közönség soraiban és az volt az érzésünk, mintha igeri sokan csak most értették volna meg a levente nemzetnevelés jelentőségét és mintha csak szent iogadalmal tettek volna sokan, hogy a jövőben nagyobb rtiegbecsülésben és támogatásban részesitik a levente ifjúság szépen fejlődő szervezetet a levénte egyesületet. A vérseny lezajlása után a járás 4000 leventéje disziriénettel tisztelgett áz » országzászló és a m. kir. honvéd tisztikar előtt, amellyel á délutáni ünnep befejezést is nyert. A versenyről jóleső érzéssel és igén kellemes csalódással szétosztó közönséget, már a felfokozott kiváncsiüjág hozta el az esti tábortűzre. Közel 5000 néző szorongott a szűknek bizonyult nézőtéren és sporttéren. Az esti műsor minden száma, úgy az énekek mint áz 50 jnagygr. ruhás. leány es fiuk tanea egyaránt igen sok tapsot aratott. Az élőadás legkieriielkedőbb része mégis egy kis színdarab volt, amely az egész magyar múltat elvonultatta szemeink előtt. A darab szerzője is levente oktató, Győry Antal, aki igen kedves meglepetést szerzett darabjával a közönségnek. A jól sikerült esti műsor után ejtőernyős katonáink mutatták be egy harcmozzanatukat azzal a célzattal; hogy abból leventéink is, ipeg a nagyközönség is tanulhasson. Hálásan köszönjük hu is ezt a ritka élvezetet, árúit egyébként a közönség szűnni ném úk.trő tomboló tapsa már kifejezett. Méltó befejezése, mondhatnánk koronája volt ez a bemutató a gyönyörű "üb szépsénapnak, amelynek legnagyobb gét mégis abban látjuk, hogy városunk társadalmának egyötöde összetalálkozott egy szent érzésben, amellyel a magyar honvédséget és annak egyik alkotó részét, a leventéit a szivébe zárta. Nem hagyhatjuk említés riélküí a szépen fejlődő levente zenekart sem. Nem a semmiből lett, mert á Szeretet, a lelkesedés és az ifjúság hálája teremtette azt meg egyetlen fillér támogatás nélkül. Egyszerű iparps levente a karmestere, aki fáradságot nemismerő ügybuzgalommal tanítgatja a zenész újoncokat, hogy bizonyítsa, merinyiire igaza van parancsnokának, amikor azt mondotta. eéős akarással, lelkesedéssel és kitartó szorgalommal a semmiből is te&RA 16 FILLÉR