Pápa és Vidéke, 38. évfolyam 1-52. sz. (1941)

1941-05-25 / 21. szám

ftSBfl FS VIDÉKET 2 1941. május 25, vasárnap • DB Fényképezzen Felvételeit szakszerfien kidolgozza! KOVÄCSIMRE és Zj?nyképész-mester p()TO"OPTIKR amatőrfoló-laboratóriuma Pápa. Kossuth La|os-utca 21. Ä1 Príma mírhá« »*nyk*p«8g4p«k, filmek, le meiek, papírok állandóan rakláron I Muraközi mezőgazdasági munkások elhelyezkedé­désének előmozdítása A felszabadult „Muraköz'-ben nagy­számú mezőgazdasági munkás vár elhelyezke­désre, akik akár aratásra, akár más mezőgaz­dasági munkára szívesen helyezkednének el. A pápai járás és Pápa megyei város m. kir. gazdasági felügyelője felhívja mindazo­kat, akik ezekből a munkásokból szerződtetni óhajtanak, hogy ebbeli kívánságukat minél előbb közöljék akár a Zalavármegyei m. kir. Gazdasági Felügyelőséggel Zalaegerszegen, akár a veszprémvármegyei munkaügyi felü­gyelővel Veszprémben, akik a munkásoknak közvetítését díjtalanul látják el. A pápai kir. járásbíróság. mi nt telekkónyvi hatóság . 1290/1941. tkv. szám. ÁruBFÉsi lilrdetmÉny-liivonat. Veisz Frigyes végrehajtalónak Babies Gyula végre­hajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság végrehajtási érverést 40 P tökekövetelés és járulékai behajtása végett a pápai kir. járásbíróság területén levő. Pápán fekvő, s a Babies Gyulának a pápai 4725. sz. tkv. betétben I. 1—5. sorsz. illetőségére 1260 P kikiáltási árban elrendelte. Az érverést 1941. évi június hó 5. napján d. e. 10 órakor a telekkönyvi hatóság hivatalos helyisé­gében fogják megtartani. Az árverés alá kerülő ingatlant 6000 pengőnél alacsonyabb áron nem adható el. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiállitási ér lO^o-át készpénzben, vagy az 1881 : LX. t -c. 42. §-ában meghatározott árfolyam­mal számított óvadékképes értékpapirosban a kikül­döttnél lelenni, hogy a bánatpénznek előleges bírói leiéibe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöltndk átadni és az árverési fellételeket alá­írni (1881: LX. t.-c. 147., 150., 170. §§; 1908 :LX. t.'C. 21. §). Az aki az ingatlanéri a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett. ha (óbbet ígérni senki sem akar. köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megálla­pított bánatpénzt az általa igért ár ugyanannyi szá­zalékáig kiegészíteni (1908 :LXI. 25. §.). Pápa, 1941. február hó 21. napján. Kapossy s. k., kir. jb. alelnök. A kiadmány hiteléül: olvashatatlan aláírás. Szűcs lözség elöljáróságától. 863/1941. Árverési hirdetmény. Szűcs község (Veszprém m.) a tulaj­donát képező 953 kat. holdat kitevő vadász­terület vadászati jogát 1941. évi június hó 7. napján d. e. 9 órakor a községházán megtartandó nyilvános szóbeli árverésen 1941. auguszlus hó 1-én kezdődő 10 egymásután következő évekre a legtöbbet Ígérőnek bérbeadja. Kikiálltási ár 100 P, bánatpénz 20 P. Vadállomány: nyul, fogoly és vadkacsa, mint váltóvad: szarvas, óz és vaddisznó. Az árverési feltételek a körjegyzői iro­dában hivatalos órák alatt betekinthetők. Szűcs, 1941. május 17. Községi elöljáróság. Mit követel a vidék az OTI-tól? Tisztelettel értesítem kedves vevőimet, hogy június ÍZ—15 a Brlff-szálló nagytermében feste U-Uiatlítási rendezek, melyen a legújabb festőszerszá­mokat, bel- és külföldi, valódi és szintétikus anyagokat befogom mutatni. Az újdonságra való tekintettel kérném szíves­kedjenek megtekinteni. ygg^EL! FERENG festéküzlet Pápa, Horthy Mikló s-u. 6. Hirdessen a „Pápa és flidéhC-hen A „Pápa és Vidéke" már két cikkben foglalkozott az OTI székház építésének kér­désével. Hogy pedig újból az OTl-val fog­lalkozunk — az kötelességünk. Végre az OTI az állam után a legnagyobb közület, anely így milliók — munkaadók, munka­vállalók és családtagok — érdeklődését kelti fel. Bár az OTI körül, mint minden emberi alkotásnál sok a kifogás, mégsem esünk abba a hibába, hogy az OTI-t az anyósok népszerűtlenségével küldjük népszavazásra. De jöjjön az eset. Hogy csak egészen röviden érintsem az OTI székház építésének ügyét, rá kell mutatnunk arra, hogy a pápai kerületi pénz­tár választmánya még 1934 augusztus 9-én előterjesztést tett az ügyvitel útján az Intézet központjának, melyben felsorolta, hogy Pápán saját háza van ugyan a kerületi pénztárnak, azonban ebben sem az orvosi rendelők, sem a hivatali helyiségek nincsenek megfelelően elhelyezve, mert a helyiségek elégtelenek, szűkek és alkalmatlanok s mind a feleknek, mind az ügyellátás zavartalanságának hát­rányára van. A pénztár orvosi rendelőjében csak a nőgyógyászat és belgyógyászat van elhe­lyezve, mert nincs több rendelőhelyiség, a sebészet az Irgalmasrend Jókai-utcai kór­házában, a fogászat pedig hol itt, hol amott, magánrendelőben van. Igy a két utóbbi szakrendelés a pénztár rendelőjétől távol, a város különböző részén történik, ami hátrá­nyosan befolyásolja a betegellátást, mert a betegek igazolványuk jogosítása után nem a pénztár székház rendelőjében kapják meg az orvosi kezelést, hanem a jogosítás után el kell menniök a Jókai-utcába, vagy a Széchenyi-térre és a járkálás a betegségüket hátrányosan befolyásolja, esetleg a gyóevu­Iásukat késlelteti és végül időveszteséget okoz. Nem is szólva arról, hogy a kerületi pénztár jelenlegi székháza választmányi és orvosi tanácsülések tartására alkalmatlan és szinte szégyenteljes állapotnak kell minősí­teni, hogy a választmányi ülésen résztvevők egyszer a városi ipariskolában, máskor pedig az Ipartestület söntése mellett levő szűk helyiségben zsúfolódnak össze tanácskozásra. A legfontosabb hivatali teendőket végző tiszt­viselők egymás hegvén-há>án zsúfoltan és a felek tárgyalásai folytán munkájukban za­varva kénytelenek sok felelőséggel járó mun­kájukat végezni. De minek folytassam, hiszen a „Pápa és Vidéke" óriási hasábjai is megtelnének a kis ólombetűk ezreivel, ha az OTI-székház építés késedelmének okát itt mind felso­rolnám. Ténv az, hogy volt idö, mikor az épít­kezés közelállóit a megvalósuláshoz. Annak idején azt a javaslatot tettük az Intézet köz­pontjának, vegye meg az OTI-székház mel­lett levő Keskeny-féle házat, mely körülbelül 220 O-öl, melynek 7s részét a város a Zöldfa-utca megnyitására vehetne igénybe, a megmaradó és a pénztár székháza felé eső 2 is rész az építkezés céljára teljesen megfelelne. E telek megvételével eltűnt volna az OTI-székház és a rendőrségi palota köz­vetlen szomszédságában levő s annak érté­két tellesen lerontó szalmafödeles és düle­dező ház, de nvert volna a város is evv rendes, fejlődő utcát és az OTI-székház, cél­jának megfelelően legjobb helyen épülhetett volna meg. A városnak nem került volna több pénzébe, mint 5—6 ezer pengőjébe és ma nHr nem volna ez probléma. De jó pápai szokás szerint ezzel is A pápai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. Li'jmjtL.iMititexanz 618/1941. szám­Árverési hirdetmény-kivonat Dr. Sulyok Dezső végreh-jlatónak özv. Dr. Czifrák Jánosné végrehajtást szenvedő p|l"n indifott végrehajtási ügvében a telekkönyvi hatóság végre­hajtási árverést 65 P 94 f. tőkekövetelés és járulékai behajlása végeit a pápai kir. járásbíróság területén levő. községben fekvő, s özv. Dr. Czifrák Jánosné sz. Berzsenyi Karolának n homokbödögei 22 sz. tkvi betétben I 1—3 <mr, 565/1.. 565/2.. 566. hrsz. illetőségére 400 P. a 26. sz. tkvi betétben 1—3. sor 662.. 663 . 664. hrsz. illetőségére 130 P. o nvárédi 726. sz. tkvi betétben 1. sor. 2067/3. hrsz ingatla­néra 3981 P 50 fillér kikiáltási árban elrendelte. Az árverést 1941. évi június hó 9. napján délelőtt 9. illetve 12 órakor Homokbödöge. illetve Nyárád községházánál fogják megtartani. Az árverés alá kerülő ingatlan a kikiáltási őr kétharmadénál alacsonyabb érőn nem adható el. Az árve-elni szándékozók kötelesek bánat­pénzül a kikiáltási ár 10%-át kézoénzben. vegv az 1881 • LX. t.-c. 42. §-ában meghatározó" árfo'vam­mal számított óvadékkéDes értékpantrosban a kikül­döttnél lelenni, hogv a bánatpénznek előleges birói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kikü'dötlnek átadni és az árverési feltételeket alá. Írni '1881 : LX. t.-c. 147 . 150 , 170. §§; 1908:1 X t.-c. 21. §>. Aú aki az ingatlanért a kikiáltási árnál maga­sabb ígéretet telt. ha többet Ígérni senki sem akar. köteles nvomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapitol! bánatpénzt az általa igért ár ugyan­annyi százalékáig kiegészíteni (1908: LXL 25. §.) Pápa 1941. évi február hó 2. napján. Kaposzy s. k., kir. jb. alelnök. A kiadmány hiteléül : olvashatatlan aláírás. úgy jártunk, mint a járásbirósági palota építésével. Addig tanakodtunk, deputációz­tunk, míg végre sikerült az illetékesek előtt az épttés szándékát úgy eltemetni, hogy azt majd csak a késó unokák fogják valamikor kiásni és amit mi elmulasztottunk, meg­valósítani. BT Azért ne is vegyük tragikusan, ha Pápán nincs építkezés és más városok ezt elölünk elkaparintiák. Rajtunk ez már olyan isten­csapás, akár csak a mostoha időjárás: bele kell nyugodni, hogy egyszer az árvíz, más­kor az aszály teszi tönkre reményeinket. Pedig mennyi izom, mennvi kéz, tudás és szorgalom várja itten évek óta az alkotó s kenyeret biztosító munka megindulását. De hát ki és mi ennek az oka. hogy Pápán dugába dói minden? Nem kutatom. Azt tartom, jobb a békesség, ha már segíteni nem tud ezen a magam-fajta ember, okosabb dolog felette napirendre térni. Sokszor vetik fel előttem ezt a kérdést is, miért fizet a vidéki OTI tag ugyanannyit, mint a fővárosi tag? Ez a kérdés az első percre nagyón meglepő s mintha naiv volna. A fővárosi tag — hangoztatják sokan hozzá­nemértően — előnvbe van a vidéki OTI tagokkal szemben. Hogy a fővárosi tagoknak egyetemi tanárok, hires sebészek, kitűnő szakorvosok állnak rendelkezésükre. Csak megjegvzésképen szögezem le hogy etekin­tetben Páoán nincs hiba. Más kérdés az, hogv az OTI vezetőségének közvetlen ellen­őrzése alatt álló gyógyintézetek sokkal gyor­sabban állnak a fővárosi tag rendelkezésére, mint a vidékieknek. Az utánjárás könnyebb, az összeköt­tetés jobban érvényesül. A kórházi, a szana­tóriumi beutalások is rendszeresebbek. A fő­városi tag kis szerencsével többet és azt is gyorsabban élvezheti, mig ellenben Pápán az OTI tag egy fürdő­jegyhez sem juthat azzal az indokolással, hogy a pápai gőz­fürdő vize nem gyógyvíz, noha a laikus ember is tudja azt, hogy könnyebb megbe­tegedés esetén egy jó fürdés sokat használ a betegségre hajlamos testnek és régi igaz­ság az is. hogy a tisztaság egymagában véve is fél egészség. De itt van — mond iák sokan jogosan — a tőkeelhelyezés. A vidék óriási összege­ket számol el a központtal. Mit kap belőle? Megnyugtató, hogy az OTI értékálló ingatlanokba he­lyezi vagyonát, de miért csak más városokban és miért nem Pápán is? A szociális biztosítás óriási tókét visz el a vidéki pénzkészletből s ezeket a főváros pénz­ügyi életébe kapcsolja bele. Ezt a vidék jog­gal sérelmezheti. Miért nem ragyoghatna Pá­pán is a négy-Ötemeletes házakon az ÖTI-tulajdon aranybetü je ? Miért nem épülhetnek egy­szobakonyhás lakások a vidék munkásai részére? Gondolkoznak-e azon, hogy ez mind mennyire emelné a vidéki tagoknak önbizal­mát s az anyós-féle viccek mennyire kopot­takká válnának? Ne gondolják, hogv a vidék okvetlenül kevesebbel akar fizetni. Nem I Csak közelebb akar jutni mindahhoz, amit a fővárosi tag az OTI-tól kaphat. Ha az OTI pedig azt akarja, hogy a vidék megelégedését kiérde­melje, többet kell a vidékkel foglalkozni s a mainál sokkal többet, de főleg gyorsabb tempóban kell jultatni, építeni. Szalay Lajos. Mielőtt bútort venne, nézze meg raktáramat, hol a legjobb minőségű bútorokat mind készen, mind rendelésre leg­olcsóbban kaphatja. Fizetési kedvezmény I PEIDL LAJOS épület- és mflbútorüzeme, bútorraktára PÁPA, BÁSTYA-UTCA 24. SZ. Eladó Pápán 2 szoba, konyha, fürdőszoba és minden mellékhelyiséggel eilátott, teljesen új, adómentes ' II 0 Megbízott dr. Huszár István ügyvéd Pápa, Közép-u. 5. m • mm uoroion 2750 •.«! prima kaszáló szabadkézből eladó. Érdeklődni lehet Pápán, Török Bálint-utca 7. szám alatt. Vasárnapi levél Kedves Szerkesztő Űr! Örömmel olvastam kedves lapunk­ban, hogy fel méltóztatott hívni az ille­tékesek figyelmét az országzászlónk mellől már régóta hiányzó őrségről. Engedje meg most nekem, hogy néhány szóval még tovább menjek és az országzászlónkkal kapcsolatos nem­törődömséget jellemezzem. Még a héten történt, hogy két idevaló hölgy, egy városunkban még nem járt vendégük­nek az országzászlónkat is megmu­tatták. Azaz csak megmutatták volna, mert történetesen címeres lobogónk akkor sem volt rajt és mint egész télen át, az árbóc üresen és dísztelenül me­redt az égnek. — Na és hol van a zászló? A két hölgy, látszólag restelkedve, az esőre és hóra hivatkozott, mire az idegen tréfa formájában megjegyezte: Ezzel is úgy vagyunk, úgy látszik, mint a Lánchtddal. Ha esik az esó, behúzzák az alagútba. Szerkesztő úr, megszégyenü'ten kullogtam odébb. Hát ezt is meg kel­lett érnünk? Eljártunk a mű mellett egész télen és nem vettük észre, hogy hiányzik a zászló. Talán csak minden negyedik vasárnap volt ott a helyén. Ez jutott most az eszembe, hogy őrséget követelünk mellé. Hát kinek kell erre gondot fordítani ? Nem a város vezetőségének ? Bizonvára a pol­gármester úr is elment egynéhányszor mellette, 6 sem vette ezt észre. Körülöttünk országok semmisülnek meg szinte napok alatt Nekünk az isteni gondviselés mindezideig megen­gedte, hogy aránylag főiétben, egyéb gondunk se legyen, minthogy ezer­éves határainkra visszavigyük a letört zászlót és kitűzzük oda. Hát nem erre figyelmeztet minket örök mementókép az országzászló ? Nem vétkes dolog ezt elhanyagolni ? Hányszor fakadunk ki nap-nap után városunk ha­zafiatlan, nemtörődöm közönségén. Hát lehetnek jobbak az emberek, ha elhiva­tott vezetőink ilyen nemtörődömséggel kezelnek egy szent ügvet, egv címeres lobogót, melyért ha elhangzott a sző, ezrek és ezrek ontották azt a drága magvar vért? Szerkesztő úr, szabad ezt nekünk ölhetett kezekkel néznünk? Hát ha a városunknak nincs annyi pénze, hogy időnként egv új lobogót vegyen, indít­sunk gyűjtést mi a zászló-alapra, de igenis ott lobogion mindig a sze­münk előtt. Verie az eső, hó és a szél, de le ne kerüljön onnan egv percre sem. Hirdesse örökké a megnemalku­vást és Istenbe vetett hitünket, hogv „Magyarország nem volt, hanem leszi" fgv érez, bizonyára nemcsak egye­dül, hálás tisztelője: egy „nápai" hazafias magvar. Szűcs község volt úrbéres telkes gazdák elöljáróságától. 863/1941. Árverési hirdetmény. Szűcs község (Veszprém m.) volt úrbéres telkes gazdái a tulajdonukat képező 548 kat. hold kiterjedésű legelő és erdő terület vadászati Jogát 1941. évi június 7 én 11 órakor a község­házán megtartandó nyilvános szóbeli árve­résen 1941. évi augusztus 1-vel kezdődő 10 egymásután következő évekre a legtöbbet Ígérőnek hérbeadiák. Kikiáltási ár 100 P, bánatpénz 20 P. Vadállomány: nyul, szarvas, őz és vaddisznó. Az erdőterület kiterjedése 164 kat. hold. Az árverési feltételek a hivatalos órák alatt betekinthetők. Szüc 8, 1941. május 17. Elöljáróság. Átmeneti kabátok, felöltők, divat­öltönyök, magyaros formaruhák a legutolsó divat szerint készülnek HEKLiü ÍT* bó n* ] « Rákóczi-utca 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom