Pápa és Vidéke, 38. évfolyam 1-52. sz. (1941)

1941-01-19 / 3. szám

PflPfl ES VIPEKE POLITIKAI HEIILAP. - MEGJELENIK MINDEK VKSIRNIP. XXXYIII. évfolyam, 3. szán Felelős szerkesztő: Dr. BUDAY FERENC Pipa, 1841 január )9., vasárnap ff A „Pápa és Vidéke nagysikerű sajtóestje Hétfőn este a Jókai színházat zsúfolásig megtöltő közönségnek olyan élményben volt része, amilyenben Pápán még nem részesült. Sajtóest volt, amely azonban nemcsak a sajtó fontosságára akarta felhívni a figyelmet, hanem arra is, hogy a „Pápa és Vidéke" szerkesztősége minden eszközt megragad, hogy a nagy, szent katolikus összefogást apró és nagynak vélt ellentétek ellenére megvalósítsa., Be egen fekvő megyésfőpásztorunk távolmaradt, de itt volt közöttünk Kelemen Krizosztom pannonhalmi föapat úr, a langlelkú tőpap. A közönség köreben ott láttuk varosunk vezető embereit, a vidékről csak erre az estre közénk jött kedves vendégeket. Aki azonban alaposan körülnezett a megjelenteken, egy még szebb és lelket íeiemelőbb megfigyelést teh .tett. Minden társadalmi osztálykepviscive volt Mintha mindnyájan ezt akarták volna mondani: e lap mindnyájunké. Köszönjük, hogy megértettek benSzeretetet és megértést.,. Az ünneplő közönség már teljes számban jelen volt, amikor kelemen Krizosztom, pannonhalmi főapát úr Karlovitz Adolf kormanyfőtanacsos, az egyházközség elnökenek kíséretében megjelent. Néhány szívhez szóló mondattal köszöntötte az esten megjelem főapát urat. Utána a főapát úr emelkedett szólásra. — Sajtóünnepség van. A sajtóról magáról, hivatott ember fog szólani, Kerékgyártó őméltósága. Én arról szólok, kinek a lelke, kinek a szava nyilatkozzék meg a sajtóban. Salazarnak, az uj Puitugána nagy vezérének szavaival válaszolt: az értelmiségé, a lelki inteiigenciáé. Ezután a helyi lapnak szükségességére, pótolhatatlan voltara mutatott rá néhány szóvá/, majd ázokra az ákadályokra, amelyek meggatoják a nagy összefogást. — Hangsúlyozta a szeretet és megértés gondolatát, mert csak így vegezhetünk jó munkát. Felhívta a közönség figyelmét, hogy milyen fényes, de nehéz sors ma magyarnak lenni. A „Pápa és Vidéke" ezt a két célt szolgálja: vallásos és hazafias közönséget nevelni es irányítani. Xavéri Szent . Ferenc szavait idézve, beszédje végén ezt a gyönyörű programot adta? — Mindenütt és mindenkinek a szereiét szavával szóljatok. Ha irtok, mindig ugy írjatok, hógy. az olvasó szivében megértest, lelkébeíi belátást s ne tövist hagyjatok. Köszönjük a pannonhalmi fóápát urna«, hogy közénk jött, hogy szivének gazdagságából nekünk is juttatott Mi gazdagabban megyünk tovább a megkezdett uton és hisszük, hogy eljön az idő, amikor mindenki meg fog bennünket érteni. '' • - ! Az est művészi részét Kalmár Mihály zeneiskolai igazgató hegedüjátéka nyitotta meg. Beethoven: F-dur románc és Sarasate: Andalúziai románc c. müveket játszotta. Mindkettő mély zenei eimeny volt mindenki számara. Különösén kétszólamú játékát élveztük. Littasy György, a M. kir. Operaház tagja, oigonabugásu baritonjavai ragadta el a közönségét. Bizet, Verdi es Mozart áriákat énekelt. Talán legszebb volt Bizet: Agnus Dci-je, de a Varázsfuvola (Mozart) csodás melódiájában is teljes tisztaságában csendült fel enekmüvészete. —. A szünet után magyar nótákat énekelt. A felviharzó taps megerdemelt elismerés volt művészétéért Hámori Lajos, a Vörösmarty Társaság és az Ányos Kör tagja, legujaboan megjelent verekoteiéoól szavalt Mély érzesü poétalelket ismertünk meg benne, aki egész szivével, lelkével csüng a pusztának, a tanyának cselédsorban élö magyarjain; a tanyai tanító lelke sírt fei minden sorából, minden szavából, siratja a pusztuló magyar fajtát. Érző lélekkel együttél, együttgondolkodik a szegényekkel, az elhagyatottakkal. Megrázó élmény volt mindaz, amit mondott; hisszük azonban, szerei nők hinni, hogy fakadnak még derűsebb hangok is lantjából; eljön az idő, amikor minden magyar sebre gyógyító iit rakhatunk. Sz. Krémer Valéria, oki. zenetanárnő, a városi zeneiskola zongoratanárnője Chopin: E-dur koncert etüd-jét és Liszt: Manók táncát adta elö. Chopin finomkodó zenéje és Liszt artisztikus szerzeménye kiváló interpretálóra talált benne. Újból meggyőződtünk róla, hogy váiosunk ifjúságának zenei oktatását olyan végzi, aki nemcsak kiváló zenepedagógus, hanem egyszersmind művész is. Farkas Ilonka operaénekesnő Puccini, Kiszely és Bánhidi szerzeményeket énekelt. Tökéletes hangkuiturája elragadott bennünket; lélekzési technikája is fejlődőben van. ő különösen megörvendeztette a közönséget, amidőn városunk ismert zeneszerzőjének, Bánhidi Ödönnek egyik kedves szerzeményét, József Ferenc főhercegnek Hullámtörés c. versére komponált énekét adta elő. > Kishonthy József operaénekes Erkel: Bánk bán-j ból és Verdi: Rigoletto-jából énekelt részleteket. Zengő tenor hangja nyomán felhangzott. a tapsvihar. A közönségnek mgyon kellemes perceket szerzett énekével. — Szünet után Füredi Döme cigányzenekarával magyar nótákat énekelt. Kováts Jolán, a M. kir. Operaház tagja, egyike volt az ünnepi est legnagyobb élményeinek. Kellemes, bársonyos mezzo-szoprán hangjával Verdi, Bizet, Kiszely, Lavotta és Koudela szerzeményeket adott elö. Mindegyik annyira tökéletes, mélyen átérzett, átélt művészi teljesítmény volt, hogy nehéz volna megmondani, melyik volt a legművészibb teljesítménye. Koudela: Magyar Miatyánk ja azonban nemcsak művészi, hanem egyenesen megrázó élmény volt. Örültünk, hogy hallhattuk öt s reméljük, nem utoljára volt Pápán. Szünet után Kerékgyártó Árpád c. főigazgató, tanügyi főtanácsos a sajtóról tartott előadást. Hangsúlyozta a sajtó nagy hatalmát, a katolikus sajtó fontosságát. Minden katolikusnak kötelessége támogatni a pozitív katolikus sajtot. Pálosok Pápán Irts: MOLNÁR ISTVÁNVégül a hála, köszönet és elismerés hangján emlékezünk meg Kiszely Gyuláról, a Rádió rendezőjéről, akinek fáradhatatlan munkája létrehozta ezt a gyönyörű estet és közreműködése a legszebb sikert eredményezte. Az ünnepély előkészítésének nagy munkáján kivül, minden énekszámot ö kisért. Köszönjük neki nemcsak a magunk, hanem Pápa város közönségének nevében is, hogy ilyen kiváló művészekkel, ilyen igazi zenei élményt szerzett mindnyájunknak. Nem feledkezhetünk meg a szerkesztőbizottság egyik leglelkesebb tagjának, P. Ambrus Málénak nagy muntojá'ól sem, akinek Kiszely után a legnagyobb része van az estnek megrendezésében. Az estnek ö volt a konferansziéja is, amely tisztséget a tőle megszokott szellemességgel, alapossággal és rutinnal látta el. K. 0. Január 15 én volt az egyetlen magyar származású szerzetesrend, a pálosrend védőszentjének, Remete Szent Pálnak az 1 00 éves jubileumi ünnepe. Az őskereszténység kiváló hírnevű szentje életével és példájával elindítója lett a keleti remeteségnek, a középkorban pedig Özséb esztergomi kanonoktól alapított remeterendnek, a pálosrendnek. Az 1600 éves jubileumkor városunk is részt kér a megemlékezésből. 300 évvel ezelőtt a végvári élet-halál harc véres küzdelmeiben telepedtek le Pápán Remete Szent Pál fiai. 150 éves pápai működésük maradandó nyomokat hagyott városunk történelmében. ök építették fel az Egyház romokban heverő épületét, tanítói és művészi tevékenységükkel pedig messze földön gyarapították Pápa hírnevét... A pálosok letelepedésének évében vagyunk... a háromszáz év előtti Pápa utcáit járjuk... Utcákat csak a jelenlegi Bástya-utca és a Tapolca közötti részen látunk. A város jóformán a mai Belvárosból áll. A házak legnagyobb része egyszerű, szegényes, füstös, agyagból tömött viskók. A vár az északi részben teljes épségében áll... hatalmas falakkal megerősítették. A város keleti oldalán folyik a Tapolca, hatalmas tavakat alkotva. A Tókert szép villái helyén náddal félig benőtt halastó terül el. A város mintha egy sziget volna... valóságos tenger veszi körül. Érthető is. Állandó a harcizaj. A török minden nap meglepheti a végvár maroknyi népét. A Fő-téren, a belső temető középpontjában a mostani nagy templom helyén a középkorban épült szentegyház áll. A XVI. század közepén a reformátusok kezébe került * A hódoltság után egy szemlélő fgy > ír róla: „Szerfölött régi és igen nagy... három igen cüaMS ajtója van. A győri katedrálist leszámítva, nincs Dunám úlon hozzáfogható. Bá- > doggal fedett két tornya van. A templom alatti három kripta közül • a szentély alatti a legrégibb". A Plébánia: História Domusa szerint * már 1478 ban megteltek. A templom mot, a mellette levő .temetőt védőfal > veszi körül. A közelben van a re- < formátusok lelkészlakása és iskolája. > Katolikus hitélet nincs... még nyomáit sem igen lehetne feltalálni.' • A legutolsó nap — a mostani Szent ' László-utcában lévő Szentferehcrendi ' zárda szerzetesei — 1560 táján ' hagyják el a várost Az Egyház romokban hever. Veszprémben, a püspöki városban 70 évig nem volt / szentmiseáldozat. Dunántúl kétharmad részét magába foglaló, Szent Istvántól alapított egyházmegyénknek templomai 95 százalékban romokban hevernek. Alig egy-kettő menekült meg. A templomok köveit a török a várak megerősítésére hordatja el. Pápa környéke is lakatlan. A vidék népe a végvárban talál menekvést ... Az Egyháznak papjai sincsenek, hívei pedig megfogyatkoztak. Ezért írja Szijjártó Lukács Szenczi Molnár Alberthez: „Pápán nincs semmi viszálykodás a religió •• dolgában". 1630-ban Pápa és a körülötte el- ' terülő birtokok gróf Csáky László kezébe kerülnek. Csáky vallásos és ' hitből élö katolikus főúr. Legelső feladatának a katolikus Egyház viszszaállítását tartja. Erőszak eszközeihez nem nyúl. Szerzetesrend letelepítésére gondol, melynek tagjai az