Pápa és Vidéke, 38. évfolyam 1-52. sz. (1941)

1941-05-18 / 20. szám

• V P0LITI8II HETILIP. - MEGJELENIK MINDEN VISflRNNP. A láthatatlan hadsereg A « világnézeti különbségek miatt dúló háborúnak egyik szakasza már lezajlott. A sorozatos győzelmek a szinte mérnöki pontossággal előre kidolgozott tervek alapján történtek. Ezek a tervek talán napokkal, talán hónapokkal előbb a rajzasztalon készültek pontos műszerek segítségével. Eltérés e tervek keresztülvitelében — mint azt a most lezajlott balkáni villámháború is igazolta — nem történhetik, bár nagyon sokan voltak még nálunk is, akik vagy rövidlátásból, vagy pedig érzelmeik és érdekeik alapján nem hittek a inémet »hadi gépezet percnyi pontossággal dolgozó és minden akadályt elsöprő erejében. Lássuk 'most az óramű pontossággal dolgozó tengelyhatalmak belső, vagy mondhatnánk láthatatlan erejét és hadseregét, amely az első vonálnan küzdőknek olyan nagy átütőképességű és megingathatatlan erőt ad. Egy izalai földbirtokos családnál átutazóban levő lelkes fiatal német lisztek a bucsuvacsorán a vendéglátó házigazdát Németországból származó konzervvel, borral és sörrél kínálták meg. De még ennél is figyelemre mélttónb az a körülmény, hogy husz nap múlva visszatértükben ugyanazokat a vendéglátó magyar urakat most már Jugoszláviát is megjárt német sörrel és borral kínálták meg. Ez egy egyszerű eseménye a nagy 'háborúnak, de mégis hű keresztképét adja annak a nagy és mindent átfogó I

szervezettségnek, amely akár a német fronton a katonák között, akár otthon a német családokban és műhelyekben uralkodik. Nincs munkanélküli Németországban, mert minden ember munkáját felbecsülhetetlen értéknek, a munka nélkül eltöltött időt pótolhatatlan veszteségnek tekintik. Nem a beosztási hely fontos nekik, mert csak egy lebeg a szemük előtt, a világnézetükből fakadó emberiesség *munkatörvénye, amely minden embernek megadja az életlehetőséget a neki megfelelő keretben és mértékben. Ezeket a tényeket tapasztaltuk a nagy baráti Németország harcának győzelmes előretörésében, de ugyanakkor , őszinte örömmel állapithatjuk meg, [hogy már a magyar iparban és kereskedelemben is megtaláljuk a magyar "fajta szeretetét, mely biztosítja a neház időkben a nemzeti összetartást. A 'magyar földműves, munkás, iparos, i kereskedő és tisztviselő együtt menetelt a szabadkai utcákon, vagy az újvidéki sikátorokban. Az otthon maradottak pedig kettőzött erővel igyekeztek pótolni a hiányzó dolgos kezeket. /Megfeszített . erővel, de. bpldog és «örömteli szívvel végezték a kiszabott [munkatöbbletei, mert tudták, hogy most tnem egyéni, hanem egy szent, magasztos cél érdekében dolgoznak : Magyarország igazságának diadalra jutásáért. E \szervezettség megteremtésében •nagy szerepük van a kormányzat által létesített üzemi megbízottaknak. Minden fontos, jelentős, és a hadi gazdálkodás szempontjából számbavehető üzemekhez olyan 'megbízottakat osztottak be, akik élettapasztalatuk alapján sokszor ellentétes kívánságokat is ki tudnak elégíteni. Ez pedig a rerI

meles zavartalan menetét és egyben a nemzeti erőknek fokozottabb kihasználását biztosítja. Az üzemi megbízott független iéM ven mindenkitől és mindentőt páriatla

n intézkedéseivel osztatlan bizalmat nyert minden oldalról. Sok-sok esetben az üzemi megbízott közvetítésével sikerült a munkaadó és a munkavállaló ellentétes érdekeit összeegyeztetni, melynek eredménye a kölcsönös megállapodás lett. A nemzet ilyen hátországi munkásai, akik a vezetőjükkel együtt végzik a nemzetépítő munkát, készítik elő azt az anyagi és lélektani alapot, amelyben a küzdők megerősödve, a világ bámulatát is kihivó teljesítményekre képesek. Bár csak néhány éve szabadultunk fel a trianoni bilincs szorítása alól, mégis olyan küzdő és hátsó, dolgozó hadsereggel rendelkezünk már, amellyel biztosítja magának Magyarország azt, a tekintélyt, hogy a tartós európai.béke , megteremtésénél, 'a becsületes és igaz- ; iságfos osztozkodásnál a megérdemelt j jussát megkapja. DR. ÖTVÖS DÁNIEL Hozzászólás oz OTI építkezéshez Kaptuk a következő levelei: Igen tisztelt Szerkesztő Ür! örömmel olvastam b. lapjában az OTI építkezését sürgető cikkét. Higyje el, nemcsak áz Árok- és a Major-utca lakóinak, hanem minden egyes OTI tagnak is hő óhajtása, hogy végre Pápán, a város nagyságához és az ezzel egyenes arányban álló OTI tagok létszámához méltó székház épüljön. Lakásból hivatal Mi ugyanis jelenleg a helyzei? Az OTI mintgegy 10 évvel ezelőtt megvett egy elég nagy magánlakást magában foglaló házat, ahölyett, hogy akkor már épiteti volna egy székházat, és ott rendezte be hivatali helyiségeit és a rendelőjét. ... Az OTI akkori helyzete talán még indokolttá tette ezt a megoldási módot, habár fel kell emelnünk szavunkai az ellen a Pápán nagyon is meghonosodott rossz szokás ellen, hogyha bármelyik állami, vagy városi hivatalnak helyiségekre van szüksége, egyszerűen bérbe vesz egy magánlakást, ahelyett, hogv a szükséges helyiségek céljaira megfelelő épületet épitene. Azokat kivonja a forgalomból és ezáltal nemcsak a város amúgy is tarthatatlan lakásviszonyait teszik még lehetetlenebbé, hanem eleve elejét veszik annak, hogy a szükséges építkezések városunkban meginduljanak. Akadályozza meg Pápa város ezt a város fejlődése szempontjából egyáltalán nem előnyös gyakorlatot, abban ne járjon önmaga elől rossz példával és az illető közületeket minden eszközzel igyekezzen rávenni arra, hogy ne bérlettel, hanem építkezéssel oldják meg hivatali helyiség szükségleteiket. Indokolt-e a további várakozás Az előbb emiitett helyzet azonban az OTI-nál megszűnt, az ország legvagyonosabb intézménye, melynek hatalmas vagyona és bérpalotái vannak, amelynek Pápán is hatalmas tömegek a tagjai és ezeknek igazán nem elég és megnyugtató az, ha mindig csak azt hallják, hogy más városokban épülnek a gyönyörű OTI székházak, Pápán pedig egy nem is túlnagy magánlakásban szoronganak a hivatali helyiségek és a rendelő. Most van a legnagyobb szükség az építkezésre A jelenlegi viszonyok között a magánépitkezés szinte teljesen szünetel. Ilyenkor kell a közintézményeknek még a legnagyobb áldozatok árán is építeni, hogy a munkáskezek munka nélkül ne maradjanak. Igen tisztelt Szerkesztő Ür! Én nem tudom, mit bir el Pápa városa és mit nem. Nem igen ismerem a város anyagi helyzetét. A Polgármester úr bizonyára megteszi a környék rendezése körül mindazt, amit a város anyagi helyzete megenged. Azt sem ludom, hogy az OTI köti-e magát ahhoz, hogy előbb rendezze Pápa városa a környéket és azután kezd építeni. Én csak azt tudom, hogy az OTI még nem kezdte "meg az építkezést, habár a kitűzött egy éves határidő közel van a lejárathoz és ! az egész város hiába vár ja és lesi a nagy \ munka megindulását. Tudom továbbá i azt, hogy Pápa város igazán elég jelentékeny összeget fordított máris a környék rendezésére, ^amikor 37.000 pengőért megvette a Grünwald fatelepet és ezáltal igazán komoly tanújelét adta a rendezésre irányuló elhatározásának, mert bizony ennek a pénznek éppen elég helye lett volna és igy Pápa varos közönsége igazán türelmetlenül lesi, sőt azt mondhatnám követeli az építkezés sürgős és minden halogatás nélküli megindítását. Soraim szives közléséért köszönetet mondva, vagyok Szerkesztő Ürnak igaz hive: országos társadalombiztositóintézeti és magánalkalmazott biztosi tóintézeti pápai BIZTOSÍTOTT JÁNOS. RERUM NOVARUH A mai forrongó világban sok ember elvesztette az iránytűt, a szociális eligazítást. Pedig ezt már ötven évvel ezelőtt klasszikus tömörséggel és célt nemtévesztő biztonsággal, a bekövetkezett helyzetet előrelátó zsenialitással megadta a XIII. Leó. a nagy szociális pápa »Rerum novarum» kezdetű körlevelében. - A társadalom akkor még csak az előszelét érezte azoknak a küzdelmeknek melyeket a két háború és a forradalom ugy kiélezett, hogy ma az egész világ ezekre a kérdésekre vár elsősorban feleletet. Ismerjük meg közelebbről ezt a pápai körlevelet, mely ezekre a kérdésekre már ötven év előtt megadta a -választ, helyes világitásban fogjuk látni napjaink legnagyobb problémáit. Azalatt a félszázad alatt, ami az enciklika megjelenése óta eltelt, évszázadokkal rohant előre a világ. A jövő csak olyan irányzaté lehet, mely nyugalmat hoz, szilárd alapot jelent, de azt olymódon teszi, hogy a vezetők elvi szolidaritásán át a széles rétegek megélhetését és a családok gyarapodását szolgálja. Ezeknek megoldása pedig legjobban a Rerum novarumban van lefektetve. A nagy szociális szózat terjesztése, ma keresztény-hazafias feladat és egyben szent szociális kötelesség. A pápai körlevél félszázados jubileumára alakult Emlékbizottság (Budapest IV. Bástya u. 20) május havában Emlékkönyvvet ad ki, mely a Rerum novarum teljes szövegén kivül képet ad azokról a szociális intézményekről és megmozdulásokról, -melyek"hazánkban azótaj a Rerum novarum hatása alatt felsorakoztak. Városunkból leddig az Emlékbizottság disztagjai: Biró Lucián, Darányi ÁgOston, Karlovitz Adolf né, v. dr. Mezey Kálmán, Veszely László, Woimuthnó Galamb Ilona, Deák György, Lóskay Béla, Sárváry Gergely. Itt emiitjük meg, hogy a pápai keresztényszociálisták a város katolikus társadalmával karöltve junius 8-án nagyszabású Emlékünnepélyt tartanak, melyre dr. Czapik Gyula megyéspüspök urat nagy szeretettel várják. R pápai esperesi kerület tanítóinak közgyűlése A pápai esperesi kerület róni. kat. tanitó-egyesülete május 8-án tartotta a pápai róm. kat. elemi fiúiskolák belvárosi iskolájában tavaszi rendes közgyűlését. Ezt megelőzően a plébániai templomban 9 órakor szentmise volt »Veni Sancte«-val, melyen az egyesület tagjai is résztvettek. Ezután a közgyűlés lefolytatása következett. A közgyűlésen megjelentek: Dr. Békefi József veszprémi kir. tanfelügyelő, Msgr. Németh József pápai apátplébános, Vörös J. pápakovácsi c. esperes-plébános, ker. tanfelügyelő, dr. Pados Gábor tanácsos, nyárádi plébános, dr. Magasi Artúr pápai szt. benedekrendi bencés tanár,, Csanaky Ferenc pápai áll. el. iskolai igazgató, irgaknasrendi nővérek és az egyesület tagjai. Mécs Ernő békási k. tanitó, elnök imával nyitotta meg a közgyűlést, majd üdvözölte a megjelent vendégeket. Ezt követte az elnöki jelentés. Utána Hajna'l Ferenc pápai tanitó minta-tanitása következeti I. o-ban. »A család szomorú és örömnapjai«. Ezután Magasi Artúr tanár: »Hidat az elemi iskolai és középiskolai nyelvoktatás közé« és Lehóczky Lajos kupi k. tanitó: »Szent László mint történelmi eszmény a nevelés szempontjából« cimű előadásaik következtek. Az előadások után Hajnal Ferenc pénztáros pénztári jelentése került sorra. Majd Grátzer János igazgató, mint korelnök vezette, le az új tisztikar megválasztását. A megválasztott új tisztikar: Elnök: Harsányi László marcaltői k. tanitó. Alelnök: Pernyeszi Ferenc pápai tanitó. Pénztáros: Hajnal Ferenc pápai tanitó. Jegyző Biró Károly pápai tanitó. Aljegyző: Weiland Kálmán nagyteveli tanító. Választmány: Mécs Ernő békási tanitó, Grátzer János pápai igazgató, Jáhny József pápai c. igazgató-tanitó, Szeleczky Katalin pápai tanítónő, Horváth Károly pápakovácsi k. tanitó, Radovits József kéttornyúlaki k. tanitó, Kovács Ernő borsosgyőri c. igazgató-tanító, Schell János nagygannai k. taniió. Póttagok: Bánkuti István mezőlaki k. tanitó, Horváth József nyárádi k. tatanitó. Harsányi László új elnök megköszöni a beiéhelyezett bizalmat és kéri a tagokat, hogy az egyesület munkájának célkitűzései mindig a: »Kitartás, munka, szeretet!« jegyében történjenek. Vörös József c. esperes ker. tanfelügyelő pedig a volt elnöknek, Mécs Ernőnek három évi odaadó munkájáí ért a közgyűlés köszönetét tolmácsot ja. A közgyűlés ima elmondásával ért véget. ara 16 fillér