Pápa és Vidéke, 38. évfolyam 1-52. sz. (1941)

1941-05-18 / 20. szám

• V P0LITI8II HETILIP. - MEGJELENIK MINDEN VISflRNNP. A láthatatlan hadsereg A « világnézeti különbségek miatt dúló háborúnak egyik szakasza már lezajlott. A sorozatos győzelmek a szinte mérnöki pontossággal előre ki­dolgozott tervek alapján történtek. Ezek a tervek talán napokkal, talán hóna­pokkal előbb a rajzasztalon készültek pontos műszerek segítségével. Eltérés e tervek keresztülvitelében — mint azt a most lezajlott balkáni villámháború is igazolta — nem történhetik, bár na­gyon sokan voltak még nálunk is, akik vagy rövidlátásból, vagy pedig érzel­meik és érdekeik alapján nem hittek a inémet »hadi gépezet percnyi pontos­sággal dolgozó és minden akadályt el­söprő erejében. Lássuk 'most az óramű pontos­sággal dolgozó tengelyhatalmak belső, vagy mondhatnánk láthatatlan erejét és hadseregét, amely az első vonálnan küzdőknek olyan nagy átütőképessé­gű és megingathatatlan erőt ad. Egy izalai földbirtokos családnál átutazóban levő lelkes fiatal német lisz­tek a bucsuvacsorán a vendéglátó há­zigazdát Németországból származó kon­zervvel, borral és sörrél kínálták meg. De még ennél is figyelemre mélttónb az a körülmény, hogy husz nap múl­va visszatértükben ugyanazokat a ven­déglátó magyar urakat most már Ju­goszláviát is megjárt német sörrel és borral kínálták meg. Ez egy egyszerű eseménye a nagy 'háborúnak, de mégis hű keresztképét adja annak a nagy és mindent átfogó I szervezettségnek, amely akár a német fronton a katonák között, akár otthon a német családokban és műhelyekben uralkodik. Nincs munkanélküli Németország­ban, mert minden ember munkáját fel­becsülhetetlen értéknek, a munka nél­kül eltöltött időt pótolhatatlan veszte­ségnek tekintik. Nem a beosztási hely fontos nekik, mert csak egy lebeg a szemük előtt, a világnézetükből fakadó emberiesség *munkatörvénye, amely minden embernek megadja az életle­hetőséget a neki megfelelő keretben és mértékben. Ezeket a tényeket tapasztaltuk a nagy baráti Németország harcának győ­zelmes előretörésében, de ugyanakkor , őszinte örömmel állapithatjuk meg, [hogy már a magyar iparban és keres­kedelemben is megtaláljuk a magyar "fajta szeretetét, mely biztosítja a neház időkben a nemzeti összetartást. A 'magyar földműves, munkás, ipa­ros, i kereskedő és tisztviselő együtt menetelt a szabadkai utcákon, vagy az újvidéki sikátorokban. Az otthon ma­radottak pedig kettőzött erővel igyekez­tek pótolni a hiányzó dolgos kezeket. /Megfeszített . erővel, de. bpldog és «örömteli szívvel végezték a kiszabott [munkatöbbletei, mert tudták, hogy most tnem egyéni, hanem egy szent, magasz­tos cél érdekében dolgoznak : Magyar­ország igazságának diadalra jutásáért. E \szervezettség megteremtésében •nagy szerepük van a kormányzat által létesített üzemi megbízottaknak. Minden fontos, jelentős, és a ha­di gazdálkodás szempontjából számba­vehető üzemekhez olyan 'megbízottakat osztottak be, akik élettapasztalatuk a­lapján sokszor ellentétes kívánságokat is ki tudnak elégíteni. Ez pedig a rer­I meles zavartalan menetét és egyben a nemzeti erőknek fokozottabb kihaszná­lását biztosítja. Az üzemi megbízott független ié­M ven mindenkitől és mindentőt páriat­la n intézkedéseivel osztatlan bizalmat nyert minden oldalról. Sok-sok esetben az üzemi megbízott közvetítésével sike­rült a munkaadó és a munkavállaló el­lentétes érdekeit összeegyeztetni, mely­nek eredménye a kölcsönös megálla­podás lett. A nemzet ilyen hátországi munká­sai, akik a vezetőjükkel együtt végzik a nemzetépítő munkát, készítik elő azt az anyagi és lélektani alapot, amelyben a küzdők megerősödve, a világ bámula­tát is kihivó teljesítményekre képesek. Bár csak néhány éve szabadultunk fel a trianoni bilincs szorítása alól, mé­gis olyan küzdő és hátsó, dolgozó had­sereggel rendelkezünk már, amellyel biztosítja magának Magyarország azt, a tekintélyt, hogy a tartós európai.béke , megteremtésénél, 'a becsületes és igaz- ; iságfos osztozkodásnál a megérdemelt j jussát megkapja. DR. ÖTVÖS DÁNIEL Hozzászólás oz OTI építkezéshez Kaptuk a következő levelei: Igen tisztelt Szerkesztő Ür! örömmel olvastam b. lapjában az OTI építkezését sürgető cikkét. Higyje el, nemcsak áz Árok- és a Major-utca lakóinak, hanem minden egyes OTI tagnak is hő óhajtása, hogy végre Pá­pán, a város nagyságához és az ezzel egyenes arányban álló OTI tagok lét­számához méltó székház épüljön. Lakásból hivatal Mi ugyanis jelenleg a helyzei? Az OTI mintgegy 10 évvel ezelőtt meg­vett egy elég nagy magánlakást magá­ban foglaló házat, ahölyett, hogy akkor már épiteti volna egy székházat, és ott rendezte be hivatali helyiségeit és a ren­delőjét. ... Az OTI akkori helyzete talán még indokolttá tette ezt a megoldási módot, habár fel kell emelnünk szavunkai az ellen a Pápán nagyon is meghonosodott rossz szokás ellen, hogyha bármelyik állami, vagy városi hivatalnak helyisé­gekre van szüksége, egyszerűen bérbe vesz egy magánlakást, ahelyett, hogv a szükséges helyiségek céljaira megfe­lelő épületet épitene. Azokat kivonja a forgalomból és ezáltal nemcsak a város amúgy is tarthatatlan lakásviszonyait teszik még lehetetlenebbé, hanem eleve elejét veszik annak, hogy a szükséges építkezések városunkban megindulja­nak. Akadályozza meg Pápa város ezt a város fejlődése szempontjából egyál­talán nem előnyös gyakorlatot, abban ne járjon önmaga elől rossz példával és az illető közületeket minden eszközzel igyekezzen rávenni arra, hogy ne bér­lettel, hanem építkezéssel oldják meg hivatali helyiség szükségleteiket. Indokolt-e a további várakozás Az előbb emiitett helyzet azonban az OTI-nál megszűnt, az ország legva­gyonosabb intézménye, melynek hatal­mas vagyona és bérpalotái vannak, amelynek Pápán is hatalmas tömegek a tagjai és ezeknek igazán nem elég és megnyugtató az, ha mindig csak azt hallják, hogy más városokban épülnek a gyönyörű OTI székházak, Pápán pe­dig egy nem is túlnagy magánlakásban szoronganak a hivatali helyiségek és a rendelő. Most van a legnagyobb szükség az építkezésre A jelenlegi viszonyok között a ma­gánépitkezés szinte teljesen szünetel. Ilyenkor kell a közintézményeknek még a legnagyobb áldozatok árán is építeni, hogy a munkáskezek munka nélkül ne maradjanak. Igen tisztelt Szerkesztő Ür! Én nem tudom, mit bir el Pápa városa és mit nem. Nem igen ismerem a város anyagi helyzetét. A Polgármester úr bi­zonyára megteszi a környék rendezése körül mindazt, amit a város anyagi helyzete megenged. Azt sem ludom, hogy az OTI köti-e magát ahhoz, hogy előbb rendezze Pápa városa a környé­ket és azután kezd építeni. Én csak azt tudom, hogy az OTI még nem kezdte "meg az építkezést, habár a kitűzött egy éves határidő közel van a lejárathoz és ! az egész város hiába vár ja és lesi a nagy \ munka megindulását. Tudom továbbá i azt, hogy Pápa város igazán elég jelen­tékeny összeget fordított máris a kör­nyék rendezésére, ^amikor 37.000 pengő­ért megvette a Grünwald fatelepet és ezáltal igazán komoly tanújelét adta a rendezésre irányuló elhatározásának, mert bizony ennek a pénznek éppen elég helye lett volna és igy Pápa varos közönsége igazán türelmetlenül lesi, sőt azt mondhatnám követeli az épít­kezés sürgős és minden halogatás nél­küli megindítását. Soraim szives közléséért köszönetet mondva, vagyok Szerkesztő Ürnak igaz hive: országos társadalombiztositóinté­zeti és magánalkalmazott bizto­si tóintézeti pápai BIZTOSÍTOTT JÁNOS. RERUM NOVARUH A mai forrongó világban sok em­ber elvesztette az iránytűt, a szociális eligazítást. Pedig ezt már ötven évvel ezelőtt klasszikus tömörséggel és célt nemtévesztő biztonsággal, a bekövetke­zett helyzetet előrelátó zsenialitással megadta a XIII. Leó. a nagy szoci­ális pápa »Rerum novarum» kezdetű körlevelében. - A társadalom akkor még csak az előszelét érezte azoknak a küzdelmek­nek melyeket a két háború és a forra­dalom ugy kiélezett, hogy ma az egész világ ezekre a kérdésekre vár elsősor­ban feleletet. Ismerjük meg közelebbről ezt a pápai körlevelet, mely ezekre a kérdésekre már ötven év előtt megadta a -választ, helyes világitásban fogjuk látni napjaink legnagyobb problémáit. Azalatt a félszázad alatt, ami az enciklika megjelenése óta eltelt, évszá­zadokkal rohant előre a világ. A jövő csak olyan irányzaté lehet, mely nyu­galmat hoz, szilárd alapot jelent, de azt olymódon teszi, hogy a vezetők elvi szolidaritásán át a széles rétegek meg­élhetését és a családok gyarapodását szolgálja. Ezeknek megoldása pedig leg­jobban a Rerum novarumban van le­fektetve. A nagy szociális szózat terjesz­tése, ma keresztény-hazafias feladat és egyben szent szociális kötelesség. A pápai körlevél félszázados ju­bileumára alakult Emlékbizottság (Bu­dapest IV. Bástya u. 20) május havá­ban Emlékkönyvvet ad ki, mely a Re­rum novarum teljes szövegén kivül ké­pet ad azokról a szociális intézmények­ről és megmozdulásokról, -melyek"ha­zánkban azótaj a Rerum novarum ha­tása alatt felsorakoztak. Városunkból leddig az Emlékbi­zottság disztagjai: Biró Lucián, Dará­nyi ÁgOston, Karlovitz Adolf né, v. dr. Mezey Kálmán, Veszely László, Woi­muthnó Galamb Ilona, Deák György, Lóskay Béla, Sárváry Gergely. Itt emiitjük meg, hogy a pápai ke­resztényszociálisták a város katolikus társadalmával karöltve junius 8-án nagyszabású Emlékünnepélyt tartanak, melyre dr. Czapik Gyula megyés­püspök urat nagy szeretettel várják. R pápai esperesi kerület tanítóinak közgyűlése A pápai esperesi kerület róni. kat. tanitó-egyesülete május 8-án tartotta a pápai róm. kat. elemi fiúiskolák belvá­rosi iskolájában tavaszi rendes közgyű­lését. Ezt megelőzően a plébániai tem­plomban 9 órakor szentmise volt »Veni Sancte«-val, melyen az egyesület tagjai is résztvettek. Ezután a közgyűlés le­folytatása következett. A közgyűlésen megjelentek: Dr. Békefi József veszprémi kir. tanfelü­gyelő, Msgr. Németh József pápai apát­plébános, Vörös J. pápakovácsi c. espe­res-plébános, ker. tanfelügyelő, dr. Pa­dos Gábor tanácsos, nyárádi plébános, dr. Magasi Artúr pápai szt. benedek­rendi bencés tanár,, Csanaky Ferenc pápai áll. el. iskolai igazgató, irgaknas­rendi nővérek és az egyesület tagjai. Mécs Ernő békási k. tanitó, elnök imával nyitotta meg a közgyűlést, majd üdvözölte a megjelent vendégeket. Ezt követte az elnöki jelentés. Utána Hajna'l Ferenc pápai tanitó minta-tanitása kö­vetkezeti I. o-ban. »A család szomorú és örömnapjai«. Ezután Magasi Artúr tanár: »Hidat az elemi iskolai és középiskolai nyelv­oktatás közé« és Lehóczky Lajos kupi k. tanitó: »Szent László mint történelmi eszmény a nevelés szempontjából« cimű előadásaik következtek. Az előadások után Hajnal Ferenc pénztáros pénztári jelentése került sorra. Majd Grátzer János igazgató, mint korelnök vezette, le az új tisztikar meg­választását. A megválasztott új tisztikar: Elnök: Harsányi László marcaltői k. tanitó. Alelnök: Pernyeszi Ferenc pápai tanitó. Pénztáros: Hajnal Ferenc pápai ta­nitó. Jegyző Biró Károly pápai tanitó. Aljegyző: Weiland Kálmán nagy­teveli tanító. Választmány: Mécs Ernő békási ta­nitó, Grátzer János pápai igazgató, Jáhny József pápai c. igazgató-tanitó, Szeleczky Katalin pápai tanítónő, Hor­váth Károly pápakovácsi k. tanitó, Ra­dovits József kéttornyúlaki k. tanitó, Kovács Ernő borsosgyőri c. igazgató-ta­nító, Schell János nagygannai k. taniió. Póttagok: Bánkuti István mezőlaki k. tanitó, Horváth József nyárádi k. ta­tanitó. Harsányi László új elnök megkö­szöni a beiéhelyezett bizalmat és kéri a tagokat, hogy az egyesület munkájának célkitűzései mindig a: »Kitartás, munka, szeretet!« jegyében történjenek. Vörös József c. esperes ker. tan­felügyelő pedig a volt elnöknek, Mécs Ernőnek három évi odaadó munkájá­í ért a közgyűlés köszönetét tolmácsot ja. A közgyűlés ima elmondásával ért véget. ara 16 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom