Pápa és Vidéke, 38. évfolyam 1-52. sz. (1941)

1941-05-11 / 19. szám

iÍPÁ ÉS VIDÉKE) POIITIKII HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VNSIRNBP XXXVIII. évfolyam, 19. szám Felelős szerkesztő: Dr. BÜDRY FERENC Pápa, 1941 május vasárnap — f 1 V Mii

1 WlAi

1 /ninilByBWHnBBIlllBilTBffri^^ BTBhlWTOTB^ iliIM1T' IMii^TIffni^TMIIIginPIIIIBlB^^ Rekvirálás!*.. Európában ma már nincs egyetlen egy ország sem, ahol a kötött gazdálkodást be nem vezették volna. Az irányított termelés és fogyasztás mindig meghatározott keretben és előre lefektetett, pontosan kidolgozott terv szerint történik. Az állami tervgazdálkodás fennakadásának megakadályozása céljából az arra illetékesek a nagy közönségtől kérik, illetve szerzik be a fontos és nélkülözhetetlen termeivényeket. Az elmúlt hónapban alkalmunk volt az ország majdnem minden részén tapasztalni a kötött fogyasztás mértékét. Örömmel állapíthattuk meg, hogy Pápa a legjobban ellátott városok között is a legelső helyén áll. És most, amikor az állam a pápai lakosoktól is néhány termeivényt kíván beszerezni, szeretnénk a magyar lélek igazi arculatát •„ megvilágítani, hogy azok a

tkételkedők is, akik önszeretetből talán húzódoznak a közadakozástól, az egyedüli helyes útat belátva adjanak jószi vvtel... adjrrrrak a közért. Baranyai Lipót, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szinte látnoki bölcsesággel, de a tudós tisztánlátásával jelölte meg azt az útat, amelyet követnünk kell. Baranyai Lipót mondotta: — A fogyasztás nem lehet nagyobb a termelésnél. — Ez a tétel békében úgy fogható fel, hogy a termelés javarésze a magángazdálkodás igényeinek a kielégítésére szolgál. Ebből az összességből az egyed a reá eső részt részben felhasználta, részben tartalékolta, míg a fennmaradó részből az állammal szemben való kötelezetiségeit rótta le. Ma azonban egészen más a helyzet. Ha a Duna medencéjében a nemzeti igényeinket fenn akarjuk tartani, ha a magyar névnek tekintélyt, .tiszteletet ás becsületet akarunk szerezni, akkor erőteljes haderőt kell állandóan készenlétben tartanunk. Üj ágyúkat, új puskákat, új repülőgépeket keli gyártanunk, vagy. pedig ezekért külföldnek olyan termeivényeket kell cserébe adnunk, amelyek nálunk talán bőségben vannak, mig azok külföldön olyan értéket képviselnek, amelyekért az előbb említett hadfelszerelési anyagokat beszerezhetjük. ,. Mindazt, amit a. hadsereg fenntartására fordítunk, saját magunktól kell elvonnunk. Vasat, gumit, benzint, szövetet, zsírt és kenyeret mind önmagunktól kell elvonni, hogy azoknak jusson, akik a legdrágábbat, a magyar vért is készek áldoznü és .áldozták, ha kellett a magyar haza megvédésére. Mindezek előrebocsátásával most már joggal kérdezhetjük, hogy van-e valaki, aki azért, hogy jobban éljen, többet fogyasszon, ki akarná szolgáltatni nemzetünk egész jövőjét a fegyvertólenség vészélyének? Az angol pénzügyminiszter a nemzeti jövedelem 60 o/

0-át követeli hadi célokra. Nekünk csak 25 o/o-ot kell adnunk és már biztosítva van a magyar hadsereg korszerű fegyverzettel való félszerelése. Ilyen hadsereggel szemben pedig, mint azt legutóbb is láttuk, nem lehet akadály, jogos érdekeink elérésében. 3 Ilyen lelki felkészültséggel várjuk tehát a magyar hadsereg részére beszerző magyar tiszti küldöttséget és jó szívvel, önmegtartóztatással nyújtjuk oda önként feleslegünket, hogy honvédeink mind anyagi, mind erkölcsi erejét növelve haladjunk régi, történelmi határaink felé. Dr. ÖTVÖS DÁNIEL. Mikor épül fel az OTI székház? Hamarosan letelik az egyéves határidő A mult év július 4-én tartott képviselőtestületi közgyűlésen városunk képviselőtestülete nagylelkűen és egyhangúlag hozott határozatában kimondotta, hogy az OTI székház épitás céljaira odaajándékozza az Árok-utcában levő 480 öl telket azon kikötéssel, nogy ott az OTI cca. 250.000 pengős költséggel köteles egy éven belül székházat építeni. Ugyanezen alkalommal a képviselőtestület megvette 37.000 pengőárt az Árok-utcában levő úgynevezett Grünwald féle fatelepet azzal a célzattal, hogy annak a helyét parkjroztatja, hogy így legalább egyik oldalról megfelelő keretet kapjon a felépítendő OTI székház. A város megígérte a környék megfelelő rendezését A határozat indokolásában Pápa város ígéretet tett arra, hogy a felépítendő székház környékét megfelelően rendezni fogja. Mit írt a „Pápa és Vidéke" 1940. július 14-én megjelent számában ? »Vizsgáljuk meg ugyanis közelebbiről, hogy mit jelent a közgyűlési határozat indokolásának ,az a része, hogy a város a felépítendő székház környékét megfelelően rendezni fogja, hogy a székház méitó keretben egy impozáns tér közepén heiyezkedhessék el. Az első tennivaló magán a közgyűlésen kitűnt. A város az első lépést megtette a tér kiképzésére, amikor 37.000 pengőért megvette a Grünwald féle telket. ... A következő iépés lenne a Szikvizgyár épületének és telkének megvétele, ami nem hisszük, hogy 50.000 pengőnél olcsóbban megszerezhető 'lesz, de ezen vétel elől a város ugyancsak nem térhet ki, ha vállalt kötelezettségét teljesíteni akarja. Ezzel a 87.000 pengős újabb adóssággal és áldozattal azonban meg csak a kezdet kezdetén leszünk, mert az év. templom udvarán keresztül tervezett utcanyilás nélkül a kiképzendő tér még teljesen be lesz szorítva a két szűk utca, az Árok és a Major-utca közé... De ha már mindez a messze jövőben meg is lesz, a tér rendezése még igen messze van a megvalósulástól. Ott van még a városmajor, a maga hatalmas épületeivel, szertáraival, raktáraival, lakásaival és istállóival, .valamint a körülötte levő mintegy .15 ház, ezeknek a költségeit már megközelítőleg sem merjük leirni .. .« — Ezt irtuk egy évvel ezelőtt. . . Mire vár az OTI? A kitűzött egy éves határidő már veszedelmesen közeledik és még semmi jel nem mutat arra, hogy az OTI el akarná kezdeni az építkezést. Pedig az : ilyen nagyszabású építkezést a kora ta- j vaszi hónapokban el szokták kezdeni és így kíváncsian várjuk, hogy mi fog ezen építkezés ügyében történni. Mi igaz a híresztelésekből? Ellenőrizhetetlen híresztelések szerint az OTI csak akkor hajlandó meg-kezdeni az építkezést, ha a város a beígért rendezéseket hajlandó a környéken előzőleg megtenni. Képes-e erre Pápa város? Ismételjük, nem tudtuk ellenőrizni, hogy ennek a szóbeszédnek van-e alapja, csak azt szögezzük le, hogy ezeket a rendezéseket Pápa város azonnal teljesíteni képtelen lenne. Ez lehet egy.hoszszabb időre, egy évtizedre kitűzött programm, de mindezt Pápa város azonnal megvalósítani akkor sem tudná, ha minden egyébb égetően sürgős problémáját félre is tenné. Az írok- és a Major-utcák azonnali rendezése? Az a véleményünk, hogy mindenki megelégedne azzal, ha a város az Árokés a Major-utcák járdáit és úttesteit tudná haladéktalanul rendbehozni, ami az OTI építkezés nélkül is halaszthatatlan és sürgős életszükséglete a város [ központjában levő két utcának. A többi tennivaló csak a későbbi években nyerhetne megvalósítást. Miért kért a dúsgazdag OTI a szegény várostél ajándékot? Még abban az esetben is, ha í fenti híresztelés nem fedi a valóságot, az OTI nem várhat az építkezés megindításával. Már az is furcsa, hogy a hatalmas vagyonnal rendelkező OTI egy adóssággal küzködő várostói kér ingyen telket. Nem hinnénk, hogy az OTI-nak bármilyen nehézségébe kerülne, hogy akár 50.000 pengőért vesz is egy megfelelő telket. " Vidéken is épüljenek székházak Ekkora város, mint Pápa, igazán megérdemel egy rendes .székházat. A vidék érdekében igenis ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy ne csak Budapesten, hanem vidéken is épüljenek megfelelő székházak. Tett-e valamit Pápa város a rendezés körül? Az élmult közéi egy esztendő alatt hiába 1 estük-vártuk az Árok-utca ás a Major-utca lakóival 'együtt a beígért rendezés megkezdését, ott bizony minden áll a maga eredeti szépségében. A ; vadvizek szabadon garázdálkodnak, a j folyondárok és lapulevelek vígan tenyésznek, áll minden a maga érintetlen szépségében. Ki kezdi előbb ? Most kíváncsian várjuk, vaj ion Pápa város vár-e arra, hogy az OTI építsen és azután rendezi a környéket, vagy az OTI vár arra, hogy a város rendezi a teret és azután kezdi meg az építkezést. És e két ellentét annyira közömbösiti-ie egymást, \ hogy nem történik semmi és minden marad a régiben. Dr. BUDAY FERENC. Munkára fel! A Teremtő azért irta, különösen női lelkekbe az áldozatos szeretetet, hogy a női lélek legyen a mozgató és fenntartó ereje minden életmegnyilvánulásnak. Talán sohasem volt oly nagy szükség az áldozatos szeretetre, mint napjainkban. Éppen ezért kell nekünk, a<szszonyoknak mindenkor megtalálni lelkünkben a Teremtő kezeirását. Bennünket rendelt a Teremtő a férfiak őrzőjévé, a gyermekek gondozójának, az elbukottak felsegitőjének és ezzel ránkruházott egy darab jövendőt. Ha rni magyar asszonyok családunk és Hazánk javára akarunk élni, az áldozatos szeretet útján kell haladni, nem szabad saját lelkünk vergődéseinek stációi előtt tétován vesztegelni. Kátsze res erővel kell nekünk áldozatos munkára vállalkoznunk. Nem szabad azt hinnünk, hogy ehhez a hőstettek kiváló alkalmaira van szükség. Nem! Földi életünkben seregestől kínálkoznak a kis látszatú napi áldozatok. melyeknek foiyton gyakorlásához a szeretet adja meg az erőt. Ha a világban semmiféle energia, egyetlen egy sugárkéve sémi vész el nyomtalanul, úgy nem veszhetnek el eredmény nélkül azok az erők sem, amelyeket az áldozatos szeretet nagysága hoz működésbe. Nézzünk tehát bátran előre. Ne tereljen el bennünket kitűzött célunktól semmiféle akadály vagy nehézség. Ne legyen soha gyenge és hitvány felfogásunk a jóról, hogy legyen mindenkor erőnk a belátás és kötelesség útjain járni. Ha igy dolgozunk, így élünk, akkor könnyebb, igazabb lesz az élet és egész lelkünkkel remélhetjük, ho|gy a mai sok nyomorúság és szenvedés nem tart sokáig. És eljön az idő nem sokára, mikor a sok munkáskéz nyomán ismét áldás fakad, amikor egy-egy falattal több kenyér juthat a szegényeknek is, amikor 4RA 1* FILLÉR