Pápa és Vidéke, 38. évfolyam 1-52. sz. (1941)
1941-03-23 / 12. szám
PÁM ÉS VIDÉKEi 2 1941. március 23, vasárnap és dr. Csannasz Ferenc pótilletményeit. Ezen tárgysorozatnál a Varga József felszólalására adott polgármesteri válaszból tudtuk meg azt a szomorú helyzetet, hogy a városi tisztviselők két fizetési osztályban élhetik le egész életüket, ha csak új, magasabb állásba meg nem választják őket. A két városi orvos fuvarátalányát az eddigi havi 30 P-rŐl 50 P-re emelte fel a közgyűlés. Több kisebb jelentőségű ügy letárgyalása után a közgyűlés 6 óra után ért véget. A közgyűlés a városfejlesztési terv Márciusi 15-i emlékestek tárgyában napirendre tűzött polgármesteri javaslatot Szűcs Dezső indítványára levette a napirendről. Ezen javaslatot a polgármester sokszorosítja és azt megküldi a képviselőtestület tagjainak. A megürült egyes bizottságokba a következő képviselőtestületi tagokat választották meg: Az állandó választmányba: Dr. Panner Géza, a jogügyi bizottságba: Dr. Csoknyay János, a községi iskolaszékbe: Varga József, az esküdtszéki tagokat összeíró bizottságba: Fekete István, az üzembizottságba: dr. Horváth Károly, a vízügyi bizottságba: dr. Edelényi Szabó Gyula, az Ipar-, kereskedelemés gyárfejlesztő bizottságba: Keszei Gyula és Németh Lajos, az utakat felülvizsgáló bizottságba: Dr. Nagy Béla urakat. Évről-évre visszatérő nagy társadalmi eseménye városunknak a Kaszinó március 15. emlékére rendezett serlegvacsorája Ott láttuk városunk vezető társadalmát a Kaszinó zsúfolásig megteli nagytermében. Megjelent feleségével együtt dr Antal István államtitkár. Városunk országigyűlési képviselője is. Az ünnepi beszédet Bácsi Sándor ev. lelkész mondotta Megrázó erejű beszédében hallgatói elé tárta azokat az égető magyar problémákat, antelyekről nem szabad elfeledkeznünk,- amelyei kell, hogy állandóan felszínen tartsunk. Fanatikus magyar lelkének aggodalmait mindenki magáévá telte és kitörő lelkesedéssel ünnepelte a szónokot. A Baross Szövetség 15-én tartotta serlegvacsoráját, melyen az ünnepi beszédet dr. ötvös Dániel mondotta — Mi magyarok talán soha nem vártunk annyit a természet új ébredezesétől. az új rügyek fakadásától, mint amennyit most az 1941. év tavaszától várunk. — kezdte beszédét dr. ötvös Dániel. Nagyhatású beszéde további részében vázolta a teendőket, melyek a nemzet minden tagjára a termelés fokozása mellett várnak, mert a fokozódó termelés útján tudjuk csak megtalálni boldogulásunkat. — Az elkövetkezendő új kor társadalmi berendezkedése — fejezte be beszédét dr Ötvös Dániel — már most előre veti kialakuló képét, ahol nem a dolgozók lesznek a társadalomban a legkevésbbé fizetettek, hanem aki dolgozni tud, az meg fogja találni az életfenntartás mellett az ő nemzeti és kultűrigényéinek is a megfelelő keretet. • — Hogy azonban ezt az új életviszonyokat megteremtő társadalom kialakulhasson, elsősorban magunkat kell úgy átformálni, hogy az új rendbe belekapcsolódhassunk. Az ú j társadalmi rend pedig a szereteten és mások értékeinek megbecsülésén alapulhat. A Baross Szövetség tagjai hosszasan megél jenezték a közszeretetben álló ünnepi szónokot. A Keresztény munkásegyesület sar ját helyiségében jólsikerült március 15iki ünnepséget rendezett. Az ünnepi beszédet Baksy Andor mondta. Közreműködtek még az állami tanitóképző-inlézet növendékei. A református teológia hallgatói, a református gimnázium és a kereskedelmi iskola ifjúsága a márciusi ünnepségekkel kapcsolatosan előadta Katona József Bánk-bánját. A Jókai-szinházat mind az ifjúsági, mind a nagyközönségnek rendezett előadáson zsúfoÁtmeneti kabátok, felöltők, divatöltön yök v magyaros formaruhák a legutolsó divat szerint készülnek H E K L E D úriszabónál fl c 1- CW Rákóczi-utca 6. Mielőtt bútort venne, nézze meg raktáramat, hol a legjobb minőségű bútorokat mind készen, mind rendelésre legolcsóbban kaphatja. Fizetési kedvezmény! PEIDL LAJOS épület- és műbútorüzeme, bütorraktára PÁPA, BÁSTYA-UTCA 24. SZ. lásig megtöltötte a nézők serege. A Bánk-bán előadása nehéz feladat elé állította az ifjúságot. Ők azonban mindent megtettek, ami tőlük tellett. Ezért a legnagyobb elismerés illeti meg a szereplőket 'Nem az ő hibájuk, hogy e ilag} r tragédiát, — amely nagy színészeinkre, is kemény feladatot ró, — nem sikerült egészen hiánytalanul megeleveniteniök. Egyik legsikerültebb alakítás volt Biberaché, de még jobb lett volna, ha nem kisérte volna minden szavát gesztikulálásaival. rwj A Pápai Takarékpénztár közgyűlése Folyó hó 2-án tartotta városunk legrégibb és legnagyobb pénzintézete, a Pápai Takarékpénztár 78. közgyűlését. A nagyszámú és városunk és a környék egész gazdasági életét reprezentáló közönség soraiban ott láttuk Hamuth János polgármesterrel az élén közéletünk számos képviselőjét is. A közgyűlést az intézet elnöke, Karlovitz Adolf m. kir. kormányfő tanácsos nyitotta meg. Nagy figyelemmel és tetszéssel fogadott megnyitójában elsősorban * az országgyarapodás feletti örömnek adott kifejezést, majd érintve • a visszatért országrészek gazdasági jelentőségét, rámutatott az elmúlt év sok gazdasági nehézségeire, kiemelve a sokoldalú állami beavatkozásnak felsőbb szempontokból való szükségességét. Elismeréssel szólott az infláció elkerülése és az árvizszabályozás érdekében végzett eredményes munkáról és törhetetlen reményének adott kifejezést, hogy a szociális ijólét irányában haladó fejlődés nemcsak tehervállalást, hanem a régen várt fellendülést is meghozza majd. A megnyitó után az intézet üg\észtitkara, dr. Molnár Imre ismertette a tárgysorozatot, melynek minden pontját változatlanul egyhangú határozattá emelt a közgyűlés. Egyhangú volt az igazgató tanács tágjainak megválasztása is. A régi tagokat választották újra, új tagnak pedig Pulmann Jánost. A zárószámadás az intézet fokozatos fejlődéséről tanúskodik, ami nem utolsó sorban annak az előzékenységnek az eredménye, mellyel a hitelt kereső közönségnek mindig szolgálatára állt. A három milliót meghaladó új belét és az új kölcsönöknek másfél milliónál nagyobb összege az intézel gazdasági jelentőségét és súlyát bizonyítják. Ennek a gazdasági életben elfoglalt előkelő helynek megfelel az a mérték is, mellyel az intézet a közteherviselésből részét kivette. 105.000 — * P-t meghaladó adó és beruházási hozzájárulás, továbbá az év folyamán és a közgyűlésen jótékony célra adott összesen 4.000.— P jelentős összegek különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy osztalékra részvényenként 4.— P-t, összesen 16.000 P-t fizetett ki az intézet, személyi kiadásokra pedig 47.853 — P-t és igazgatási és ellenőrzési költségekre 22.855 — P-t. Hozzá jön ínég ezekhez a kamatokra kifizetett 139.774— P, úgy, hogy egy egész év munkájának eredményét több mint 70 o/o-ban a kamatok és az adók emésztik fel és csaknem egészen 14 % jut fizetésekre és hyugdijakra. 6.6 o/o igazgatásra és ellenőrzésre és 4.6 °/o osztalékra. A fenti számadatok nemcsak azt . mutatják, hogy a Pápai Takarékpénztár elsősorban a vidéki gazdaközönség rendelkezésére bocsátott kölcsöneivel milyen jelentős feladatot tölt be a nemzeti termelés szolgálatában, hanem azt is, hogy a rábízott feladatokat hogyan töltötte be. Mind a köz, mind a részvényesek szempontjából eredményes munkásságáért csak elismerés illetheti. Prim a> márkás fotócikket, gyógyító hatású pápaszemet mindég olcsón nálam vehet. KOVÁCS IMRE " vizsgázott látszerész- ÍX és fényképész-mester I V/l V V/rlll\n szaküzlete, laboratóriuma Pápa, Kossuth Lajos-utca 21. Alfréda kedves nővér Megint bekopogtatott a Banold^rintezet nővércsaládjához a halál angyala. Március 19-én több hónapon át türelemmel viselt súlyos szenvedés után Véninger Amália Alfréda irgalmas nővér, k Szeretet Leánya költözött az Űrhöz, szent hivatásának 33. évében A szatmár megyei Csómakőzben született 1889-ben. Jelölt évéit Nagyvárádon töltötte, működött Budapesten a Gyógyíthatatlan Betegek Irgalomházában, gondoskodó jóságát, szeretetét élvezhették a pozsonyi árvaház növendékei. A megszállás után Vácra a Karolin intézetbe, majd a budapesti Banolderintézetbe került. Pápára a székesfehérvári árvaházból 1939. március 14-én helyezték tartományi elöljárói. A két esztendő alatt, amit Pápán töltött, igen megszerették és igazán értékelték mindazok, akikkel érintkezett. R i. p. A Levente Egyesület közgyűlése Vasárnap délelőtt tartotta városunk képviselőtestülete az 1939. évi II. t.-c. rendelkezései értelmében újraalakuló közgyűlését. Vitéz Karcsay Béla az egyesület alelnöke rövid visszapillantást vetett az egyesület eddigi munkájára, hálával emlékezett meg az egyesület 15 éven át volt -elnökéről dr.. Konkoly Thege Sándorról, kinek érdemeit a közgyűlés jegyzőkönyvében örökítik meg. Bejelentette ezután az elnök, hogy az új honvédelmi törvény a levente intézménynek igen nagy feladatokat adott, a levente kötelezettséget honvédelmi kötelezettséggé tette és hogy az egyesület a reá háramló munkát elvégezhesse, szükséges, hogy a törvényes rendelkezéseknek megfelelően átalakuljon. Az új alapszabályok ismertetése és elfogadása után a közgyűlés megválasztotta az egyesület új vezetőségét, mely a következő: Fővédnök: József Ferenc királyi herceg, diszelnök: gróf Esterházy Tamás, örökös tiszteletbeli elnök: Dr. Konkoly Thege Sándor, elnök: Dr. Nagy Béla. alelnök: Dr. Buday Ferenc, titkár: Nagy Endre, jegyző. Nagy Ferenc. pénztáros: Kaszás István, ellenőr: Dr. Takács Lajos, könyvtáros. Mészáros Lajos, orvos: vitéz dr. Mezey Kálmán. ügyész: Dr. Rédey Tibor, gazda: Török Imre. Azokat, akik a Levente intézmény iránti ragaszkodásuknak már eddig is kifejezést adtak, a közgyűlés tiszteletbeli elnökökké és tiszteletbeli tagokká választotta meg. Vitéz Karcsay Béla üdvözölte az új elnököt és kérte, hogv tegye szive ügyévé a levente intézményt. Hamuth János polgármester Pápa város közönsége nevében üdvözölte az egyesületet és az új elnököt és nagy éljenzés közben jelentette be a levente otthon nagyobbitását. Dr. Nagy Béla. az egyesület új elnöke mélységes hazafias érzéstől áthatott beszédében visszapillantást vetett azokra a nehéz időkre, amikor a levente intézmény megalakult és Ígéretet tett arra, hogy minden erejével a levente egyesület felvirágoztatásán fog munkálkodni. A lelkes hangulatban lefolyt közgyűlés a Himnusz eléneklésével ért véget. Vasárnapi levél Kedves Szerkesztőm! Mindnyájunk lelkében ott élnek még a március 15-iki gondolatok. Látjuk magunk előtt a márciusi ifjak hősi, lelkes seregét. Most is megremegett a szivünk, amikor hallottuk a Talpra magyart, most is a szivünkbe markoltak a szónokoknak az örök magyar márciusról mondott gyújtó szavai, és megfürdettük lelkünket a magyar szabadsághősökre való megemlékezésben és együtt imádkoztunk mindnyájan, amikor felhangzott a nemzeti imádságunk, a Himnusz. De a legtöbben kedves Szerkesztőm, csak csendben imádkoztunk. Ahol több ezeren álltunk, ott is csak gyengén, szinte bátortalanul szállt néhány lelkes magyar ember ajkáról nemzeti imádságunk dallama a magasságok felé. De hol volt a tömegnek az égig törő fortisszimója, hol volt a mindent elsöprő hangorkán, a szívből, a lélekből jövő forró imádkozás. Ezt kedves Szerkesztőm nem láttam sehol, egyik ünnepségünkön sem. Nem láttam ezt niás alkalommal sem, amikor a Himnuszt énekeljük. Gyengén, félénkén\ éneklik páran, bármilyen nagv tömegben is csak a Himnuszt. Bátorkodom azért kedves Szerkesztőm azt indítványozni, hogy az egyesületeké intézmények összejöveteleieken énekeljék el mindig a Himnuszt és akkor talán a legközelebbi nagy közös nemzeti ünnepen Pápán is zúgva, harsogva tör az ég felé mindnyájunk szivéből és mindnyájunk ajkáról a Himnusz. Vagyok Szerkesztő Úrnak hazafias üdvözlettel, igaz hive: ÉNEKLŐ MAGOB Vetőmagvak soronkivüli vasúti szállítása iés az állomási mérlegek igénybevétele. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter elrendelte, hogy a vetőmaígvak vasliti szállítása soron ki vül történjék, továbbá intézkedett, hogy ahol a szétosztás helyén nincs községi mérleg, az állomási mérlegek a községi elöljáróság tanúsítványa alapján ingyenesen igénybevehetők a vetőmagvak szétosztása cél j ár a. JÓmSséea OLCJŐM hOO-1 VESZEL! FERENC FES TEUSZAKÜZLETÉBEN uon TU Y HÍ. ró-u. E. Gyümölcsösük rézgálic ellátására!, felhasználásáról és pótlásáról ad tájékoztatást. nemkülönben a gyümölcsök tavaszi gondozásáról, 1 a szőlőtermesztés aktuális kérdéseiről, a méh- és baromfitenyésztésről, stb., stb ír a Magyar Gyümölcs legújabb száma, melyből laputikra hivatkozással egy alkatommal ingyen mutatványszámot küld a* kiadóhivatal. Budapest, V., Vilmos császár-út 76. Önt is boldoggá leheti., egy szerencsesorsjegy ... Válassza ki még szerencsesorsjegyét. Bosinger loárusitónál. Pápa. Kossuth-u. 10. sz Fizetheti azt húzás előtt. . Pótdijat személyes befizetés esetén nem fizet. Nyereményét húzás után azonnal készpénzben személyesen, költségmentesen veheti át