Pápa és Vidéke, 38. évfolyam 1-52. sz. (1941)

1941-02-16 / 7. szám

PÁPA ES VIDÉKE POLITIKII HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASARNAP XXXVIII. évfolyam, 7. szán Dr. Felelős szerkesztő: BUDAY FERENC Pápa, I94! február 16.

v vasárnap piégegyszer S.O.S. Pápa! Irta: Dr. vitéz MEZEY KÁLMÁN. A .Pápa és Vidékéiben megjelent Pápa egészségügyi és fejlődési problémáit tárgyaló cikkek élénk érdeklődést váhuttak ki. A hozzászólók liőnbőző szemszögből világították leg a bajokat és a lelkek különböző felfugó képessi ge szerint, aggódó civvel szóltak hozzá a problémahoz. Érdekes, és a magyar női lélek iá latos értékeit és felfogó képesjet tükrözi vissza „Egy asszony" ráiasza. Szinte drámai erővel rezonál igazi Nagyasszonyokhoz méltóan itározza meg a magyar nő, a marar anya hivatását a családon belül a családon kívül. Mely szociális érzés és mérhetetlen fajt szeretet füti. la Istennek, vannak még ilyen iszonyok Papán és ezért bízom ibban, hogy az a küzdelem, amit a szociális, egészség- és családvédelmi téren indítottunk, eredményes lesz. A természetes szaporodás javítását [ászai József polg. tsk. tanár ur küiöszemszögböl nézi és latja. Sötét lekkel festi le, a középosztály erkölcsi felfogását, amely nem hajkeliően követni és teljesíteni isteni és nemzeti parancsot, a sza>rodás terén. Sajnos a mai társadalmi gazdasági berendezkedésünk mellett, a középosztálynál egyszerű számtani művelet példájára, nem lehet a gyermekszaporodás problémáját megoldani. Véleményem szerint, amíg nálunk a szociális és családvédelmi problémák intézményes megoldást nem nyernek, addig amig nálunk a gyermek jogait nem a nemzet vitális érdekei szabják meg, hanem a nyereségre kalkuláló Tőke, addig a nemegészsége, szaporodása és erősödésének javítására és fokozására [kifejtett munkánk, legjobb esetben ben félsikerrel jár. Ez a „menteni, ami menthető"-elv politikája. Ma a nemzet életbevágó fontos érdekei >arancsolóan azt kívánják, hogy a íonvédelmi szükségletek teljes mértékben elégittesenek ki és mindent állítsunk a honvédelmi érdekek szolgálatába. A sociális és családvédelmi >roblémák megoldása is elsőrendű íonvédelmi érdek. Ezen a téren történtek is komoly intézkedések. Véleményem szerint azonban a megtett intézkedések csak a bajok tüneti javulását eredményezhetik. Az agglegény^ügy és az örökösödési törvénynek szociális és családvédelmi szempontJói való megoldása és rendezésének irsadalom áthangoló és átformáló tatását kellett volna és kellene igénybe venni. A nemzetnek fedezetet kell találni a legértékesebb társadalmi rétegének, a középosztály létminimumának, a családvt delmi szempontok szerint való rendezésére, mert ez is elsőrendű honvédelmi érdek. Ha visszagondolunk a nemzet tragédiájának szomorú éveire, aminek bekövetkezését sok tekintetben a középosztály anyagi összeroppanása és felmorzsolódása könnyített meg, nem szabad, de bűnös könnyelműség volna elmulasztani a gátemelést és ölbetett kézzel nézni a közeledő árvizet. „Egy középosztálybeli" Mégegyszer a haldokló város c. cikkevei egyetértek és az eddig elmondottakban alá is támasztom a szülői felelősségérzetből fakadó aggályait. Minden középosztálybeli ember ténykedését és munkáját a családban, vagy azon a munkahelyen, ahová a sors, vagy a nemzet bizalma állította, elsősorban a felelősségérzet kell, hogy irányítsa. Ahol, vagy akinél ez hiányzik, ott nincs biztos erkölcsi bázis,, az nem építőmunkát végez. Azzal a beállításával azonban nem értek egyet a cikkíróval, hogy a születendő gyermekben az emberi önzés anyagi érdeket lát és kétségbe* vonja, hogy az önzés megváltoztatja az értékítéleteket. Szerintem, ez nem helyes ma, ez a régi keresztényellenes, liberális világszemlélet beállítása. Ha a krisztusi, katolikus erkölcsi tanítás világszemlélete alapján akarjuk az értékítéleteket megérteni, akkor a család fogalmát ki kell szélesíteni a társadalmi közösség, a nemzet fogalmának határáig, az emberi önzés fogalmát is egyénről, a családról, a társadalmi közösség, a nemzet egyetemének határáig kell kimélyiteni és kiemelni. így egészen más értéket és értelmet kap a gyermek, az egyén, a család. A „Pápai Hírlap" f. évi 5. és 6. számában „Hozzászólás a Főtér rendezéséhez és egyéb kérdések" címen Cziller Péter ur többek között foglalkozik a Tapolca folyó problémájával is. A szerkesztői csillag megjegyzi, hogy „A cikknek, bár többizben elkalandozik a tárgytól, közérdekű vonatkozásainál fogva szívesen adunk helyet." A cikkben a Tapolcára vonatkozó megállapításai oly komolytalanok és naivak, annyi tudatlanságot és tájékozatlanságot árulnak el, hogy azokra külön cikk keretében akarok válaszolni. Szükségesnek tartom ezt éppen közérdekből megtenni, különösen pedig azért is, mert a P. H. szerkesztője éppen közérdekből tartotta szükségesnek a cikk leközlését. üz Egészségvédelmi viharos Szövetség alahulo - hozgyülgse A mult hét csütörtökjén tartotta az Országos Egészségvédelmi Szövetség pápai fiókja alakuló közgyűlését. A közgyűlést a távollevő Hamuth János elnök helyett dr. Domonkos Géza társelnök nyitotta meg, aki röviden ismertette a Szövetség célkitűzéseit. Az alapszabályok tudomásulvétele, a zárszámadás és a költségvetés elfogadása után a közgyűlés megválasztotta a Szövetség pápai fiókjának tisztikarát, mely szerint: elnök: Hamuth János, társelnök: dr. Domonkos Géza, alelnökök: Dienes Tiborné, dr. Pongrácz Józsefné és Kraft József, ügyvezető főtitkár: vitéz dr. Mezey Kálmán, pénztáros: Süle Zsigmond, ellenőr: P a u 1 i c h Győző, számvizsgálók: Schlosser Ernő, dr. Szöllősy Sándor, dr. Ötvös Dániel. Azonkívül 15 tagú választmányt választott a közgyűlés. A fiókegyesület védőivé választotta Medgyasszay Vince ref. püspököt, Msgr. Németh József apátplébánost, Ólé Sándor ref. lelkipásztort és Bácsi Sándor ev. lelkipásztort. Dr. Pongrácz Józsefné mind a maga, mind a női bizottság nevében indítványt terjesztett ezután a közgyűlés elé, amely szerint keresse meg a Szövetség a gyárakat, hogy elsősorban a sokgyermekes pápai lakosokat alkalmazzák. Indítványozza továbbá, hogy az iskolából kimaradt kiskorú gyermekek felügyelet alá kerüljenek. Újítsa fel a Szövetség a patronális intézményét. Keresse meg a Szövetség az egyesületeket a segélyezés iránt Tegyen meg a Szövetség mindent a gyermeknyaraltatás érdekében és végül kövessen el mindent a cigánykérdés megoldása érdekében. A közgyűlés az indítványt nagy lelkesedéssel elfogadta. Msgr.. Németh József apátplébános emelkedett ezután fel és terjesztette a közgyűlés elé dr. vitéz Mezey Kálmán városi orvosnak a pápai sokgyermekes családok gondozásba vételéről készített tervezetét és kérte annak elfogadását. A tervezet szerint: Az Egészségvédelmi Fiókszövetség szociális szakosztálya bizassék meg a sokgyermekes családok gondozásba vételével. A szakosztály gondozási munkájában vegyen részt és képviseltesse magát a város, az összes vallásfelekezetek, az összes szociális és karitatív tevékenységet kifejtő egyesületek. Mind a város, mind az összes egyesületek a sokgyermekes családok gondozását adja át a szociális szakosztálynak, a gondozásba átadottak létszámának megfelelően arányos részt juttasson a szakosztálynak abból az összegből, amelyet szociális és karitatív célokra fordít. A szociális szakosztály a körzeti védőnők bevonásával nyilvántartásba veszik és kartotékot fektet fel az összes sokgyermekes családokról és azok anyagi helyzetéről. A rendelkezésre álló adatok alapján a szociális szakosztály teljes autonómiával bírálja el, hogy melyik családot milyen és mekkora támogatásban részesíti. Ha a város és az egyesületek által nyújtott anyagi támogatás kevésnek bizonyulna a legszükségesebb segítségnyújtás fedezetére, a szakosztály gondoskodjék a szükséges fedezet előteremtéséről, a társadalom bevonásával. Munkaalkalmak esetén a szociális szakosztály kiküldöttjei utján eljár a munkaadóknál, hogy az általa javasolt családfenntartók vagy azok családtagjai munkához jussanak. A szociális szakosztály gondoskodik arról, hogy a gondozási munkának erkölcsi kihatásai minél nagyobb fokban érvényesüljenek, aminek biztosítása céljából nemcsak a tagjainak, és a védőnőknek a támogatását, hanem a hatóságok, a rendőrség és a büntetőbíróság támogatását is kéri és igénybe veszi. Ólé Sándor lelkes szavakkal kelt e javaslat védelmére és annak elfogadását kérte. Bácsi Sándor mélységes szociális érzéstől áthatott beszédében kifogásolta városunk egészségügyi és szociális elmaradottságát és ezen a téren sürgős tennivalókra hívta fel a figyelmet. Sok helyen jártam — mondotta —, de olyan elmaradottságot mint Pápán, nem igen találtam. A város vezetőségének szociálisabb gondolkodását sürgette. Az einöklő dr. Domonkos Géza erélyesen utasította vissza Bácsi Sándor állításait. Szerinte Pápa város semmivel sincs hátrább az egészségvédelem terén, mint az ország bármely városa és a fertőző megbetegedések számának az aránya sokkal kedvezőbb az országos átlagnál. De addig, amíg a csatornázást a város megoldani nem tudja, többet a közegészségügy terén nem tudunk tenni, ez pedig 2,000.000 pengőbe kerülne s így arra ezidőszerint nem gondolhatunk. Bácsi Sándor kifogásolta az elnök erélyes szavait és egyben szóvátette a ravatalozó hiányát. Dr. Domonkos Géza szerint a ravatalozó ügye 2 éve a minisztériumban van, de még nem nyert jóváhagyást. Vitéz Karcsay Béla ugyancsak visszautasította a város vezetőségét