Pápa és Vidéke, 38. évfolyam 1-52. sz. (1941)

1941-12-14 / 50. szám

XXXVIII. évttvaa, 50. sz*» POLITIK!! HETILAP. - MEGJELENI! MILDE! VISIRRAP. ttft, 1041. dsceabtr 14., vasárnap Adventi gondolatok Irta: Dr. Magysrésos Ferenc O. Gist. »Célom hivatás, nem sors." (Prohészka.) Ezt az igazságot kivált az ádventi időszakban érdemes megszívlelnünk, mert ez az idő a megváltás- várás ideje: és ezzel máris rámutattunk arra, mennyi igazi, őseredeti emberi vonás van benne. Mert a megváltás-várás mindenekelőtt azt mondja, hogy a világ jelenlegi állapota nem az, aminek iennie kellene, hogy az emberiség sorsa roszszabb, mint lehetne. Ez a beismerés nem merőben vallási vagy természetfölötti igazság, ebben a ködös őskorba vesző igazságban találkozik a pátriárkák reménysége, a Babilon vizei mellett hazájuk vesztét sirató rab zsidók elnémult lantja, a klasszikus ókornak a letűnt aranykoron kesergő és »a dolgok új rendjének születésén« örvendő költője a természetnépek naiv hitével éppúgy, mint a magunk tapasztalatával és meggyőződésével. Hiszen a kisdedtől az aggastyánig mindnyájan érezzük és valljuk, hogy sem az egyénnek és társadalomnak, sem a népeknek és nemzeteknek életéhen nem találjuk meg a békének és megelégedésnek elemeit. Megváltás után epekedünk, megváltót várunk, kiben a megváltás fogaima reális valósággá válik. A megváltás-várás tnem meddő vágy, hanem (termékeny talaja az eiméléti és gyakorlati vívmányoknak, de meg az erkölcsi megújulásnak is, miáltal az emberi élet nemcsak szebbé és kedvesebbé, de jobbá is lesz. , De kivált most, az egyre nagyobb kiterjedésű és mind ádázabb világháború idején, van-e kilátás arra, hogy; az emberiség csakugyan jobbá, nemesebbé váljék? Vájjon a gyűlölet gyilkos paroxizmusa, a füstölgő romok ködéből fölszálló réme a rettenetes ínségnek a megváltás jele-«? Nem a megváltás jele, de a megváltás szükségének annál hangosaim tanúbizonysága. Eötvös József szerint »rombolás az ember mindenhatósága«, s az ember a maga erejéből nem tudja magamagát megváltani, vagyis a pusztulásból kimenteni A megújhodásnak elsősorban erkölcsinek kell lennie, a megváltás nem technikai vi vmány, nem is tisztán emberi tény, hiszen ha az volna, nem volna annyi baj a világon, melyből szabadulást várnánk. A megváltás az elszánt emberi jóakaratnak és az isteni gondviselésnek együttes eredménye. Ha nem volna egyéb e világon vak végzetnél, akkor igazán csak sorsról beszélhetnénk. De mert az emberi életnek Isten is, meg mi magunk is együtthatott vagyunk, azért mondja találóan Prohászka, hogy célunk nem sors, hanem hivatás. Nem vagyunk játékszerei egy kegyetlen fátumnak, hanem kovácsai jobb sorsunknak, amelyet a Teremtő hivatásul tűzött elibénk. : Minden erkölcsileg szép elhatározás tehát, minden nemes tett, minden becsülettel végzett munka, minden emberül teljesített kötelesség, minden megbocsátott sérelem, minden letörölt könny felebarátunk orcáján, minden töretlenül megőrzött hitvesi eskü, minden áldozat a gyermekért, minden következetesség a közéletben, minden erkölcsi, tehát keresztény érték egy-egy lépés a megváltás felé, egy-egy Adventje az Úrnak, kinek útján járni csakugyan nem öntudatlan sorsnak kárhozata, hanem nemes hivatásnak öntudata. Ez az öntudat pedig ádventi gDndolat a javából, minden hivő lélek sz imára, kik ilyen ádventi, ilyen megváltó gondolat által készülnek a karácsony telid újjászületésére.' Nagy A. C. Seregszemle A pápai A. C. az összes katolikus egyesületek bevonásával f. hó 14-én

f vasárnap délután 6 árakor a plébánia-nagytemplomban seregszemlét tart. A nagygyűlésen zter Zoltán Jöjjetek el mindnyájan pápai katolikusok I Dr. N y i s országos nevű író beszél. P. Ambrus Máté nagysikerű előadása a katolikus sajtáréi A Belvárosi Katolikus Kör kulturális programmjában tervbe vett előadlsok közül a másodikat december 4-én rendezte meg. A vacsorával egybekötött élőadáson P. Ambrus Máté szerkesztő, nyomdaigazgató a kat. sajtóról beszélt: A kat. sajtó fontosságáról — mondotta az élőadó, — nem tudunk eleget beszélni. Olyan jelentős, húsunkba vágó tárgy ez, amelyről szinte állandóan beszélnünk kellene. Fontosságáról meg kéli azoknak is győződniük, akik egyenlőre még nem látják ennek szükségességét A sajtó nagyhatalom- Felemelhet és lesújthat. Ezt a zsidóság már régen észrevette Hazánkban 1849-ben összeillő volt. de keresztény egy m már kinyi!t-e a katolikusok szeme. Sajnos, még mindig sokan vannak, akik pénzükkel is támogatják a kereszténység ellenségének sajtóját. Ne mondja senki, hogy a világnézetére nem hat az a sajtó, amelyiket olvassa. Ha valaki egy témát mindig ugyanabban a megvilágításban ismer meg, soha nem érdeklődik a saját táborának magyarázata iránt, nem tudja magát kivonni a hatás alól. S ez csak a lelki megrontás. Anyagilag is e romboló sajtóra áldoz s ezzel maga alatt vágja a fát. Igy vagyunk saját lapunkkal, a Pápa és Vidékével is Pedig ennek a célja is ugyanaz, mint a többi kat. lapé: öntudatra ébreszteni a katolikus tábor t,Ezért a célért küzd Laérni, ha komoly kritikát ott gyakorolják vele szemben, ahol a gyógyítás is lehetséges: bárki megmondhatja kifogásait, sőt kötelessége is ezt megtenni, ha a segítés gondolata vezeti. * » • akadt közülük. S hogy ezt a nagyn

aid mat ők mire tudták felhasználni, arról nem kéli bővebben beszélnünk. Eredményeit láttuk, saját bőrünkön tapasztalhattuk. A sajtó közvéleményt tud teremteni. Erről is meggyőzhetnek

1 bennünket azok a kommunizmust előkészítő lapok, ^melyek 11917. karácsonyán Lenint mint eljövendő üdvözítőt üdvözölték s amelyek Prohászka Ottokárról olyan gyalázatos megállapításokat •• inertek megkockáztatni. Ez volt a múltban. S vájjon most A nagy lelkesedéssel előadott, de valóban elevenbe vágó gondolatok nagy tetszésre találtak a kat. kört zsúfolásig megtöltött hallgatóság előtt. Az erkölcsi sikeren kivül anyagi is volt. Tüstént 20an fizettek élő a Pápa és Vidékére. Utána jó hangulatban záróráig együtt maradtak a kör tagjai. A pápai 20 eves , December 6-án ünnepel te a bencés gimnázium Corvin Mátyás cserkészcsapata alapításának 20 éves évforduló,ját. Az egybegyűlt díszes közönség előtt a csapat jelenlegi parancsnoka ismertette a csapat kétévtizedes külső eseményeit és elért eredményeit. A cserkészet lényegében elit-mozgalom, az új magyar vezető-fiútipust akarja kinevelni. Kocsis Lénárd igazgatósága és Vértes Zoárd parancsnoksága alatt kezdődött ez a jellemnevelő munka 1920 őszén. Változatlan erővel folyt tovább Gábriel Gotthard, FojtényiEmil és Borossay Jusztin parancsnoksága alatt 476 fiú vállalkozott ez idő alatt a cserkész tízparancsolat átélésére. A jellemképző belső munka " mellett örömmel hallottunk a csapat külső szerepléseiről és sikereiről is. A jelentősebbeket a krónikás igy jegyzi fel: a dunántúli csapatok 1922-i székesfehérvári öszszevonásán, valamint a ibencés cserkészcsapatok 1925-ös kőszegi jamboreeján a Corvinok első helyezést nyertek. MűVészi értékű'fehér selyem csapatzászlót 1926-ban kap a csapat Etelka főhercegnőtől. Ugyanebben az évben alakul meg a lovascserkészet és a fiúk egyéves gyakorlás után már ezüst serleget nyernek a távlovaglásbaJn. Fojtényi Emil alapítja meg a fúvószenekart, mely ettől kezdve a város sok ünnepségén és felvonulásán vett részt. A megyeri nemzeti nagytáborban (1926), mely az első országos méretű cserkészmegmozdulás volt, szintén dicsőséget hoznak Pápa városára, mert az őrsi versenyben elsők, az akadályversenyben pedig második helyezést nyertek. Egyik legnagyobb megtiszteltetés 1940-ben érte a csapatot; márc. Í5-én az egész ország cserkészete nevében Koppány József köszöntötte a Kormányzó Urat a m. kir. operaházban. jA cserkészélet legnagyobb eseményei a nyári nagytáborok. Áz elmúlt 20 év alatt a Corvin csapat 28 táborában 1052 fiú vett részt. Az első években a közelíekvő bakonyi falvak mellett ütötték fel sátraikat, majd mindig távolabbi vidékeket kerestek fel. 4-szer voltak a Balaton mellett, felkeresték Dorog, Fehérvár, Csurgó, Pécs, Makó, Putnok, Eger, Zebegény vidékét, sőt 1937-ben külföldi túrára mentek. Az osztrák Alpok vidékén az Ősi cisztercita apátság, Heiligenkreuz mellett töltöttek 2 hetet, innen indultak ki Máriacellbe és Bécsbe. A külföldi nagy cserkészmegmozdulásokon is képviseltette magát a csapat Kiküldött tagjai résztvettek az angliai, hollandiai és lengyel jamboreekon. A városunkban megalakult másik öt csapattal testvériesen együttműködtek. Közösen rendeztek akadályversenyt, fogadalomtételi ünnepséget, hadijátékot vagy tábori beszámolót A város hivatalos vezetősége és nagyközönsége egyaránt szeretetébe fogadta a cserkészeket és minden megmozdulásukat erkölcsileg és anyagilag támogatta. A csapat díszes külsőségek közepette, ünnepélyesen emlékezett meg dec. 6-án a 20 éves múltról. Délután 5 órakor a gimnázium dísztermében ünnepélyt rendezett, amelyen szinre került Molnár Sándor: Mese a táborr ó 1 c. mesejátéka 3 felvonásban. A nevelő célzatú mesejáték nagy tetszést aratott a közönség körében. A szereplők is igazi odaadással, cserkészsziwel játszottak s igyekeztek niindazt kihozni a darabból, amit az megengedett! A gimnázium zenekara a felvonás közti szünetekben ívanovici: Sóhaj keringő-jét és Leonhardt: Induló^ ját adta elő szép sikerrel. Az Intézet énekkara Bárdos: Pozsony mellett és Péter: Karácsonyi kö;szöntő c. darabokat adta elő. A karácsonyi köszöntő örvendező allelujája különösen tetszett a közönségnek. Az ünnepély után a régebbi szokás szerint falatozó is volt, ahol kellemes hangulatban a késő esti órákig jól érezte magát a közönség. ^^^smmmmwmmmiwümfmli Antal István bekzélt a veszprémi Széchenyi Antal István igazságügyi államtitkár mondotta az ünnepi beszedet Veszprém város és Vármegye vasárnapi Széchenyi ünnepségén a Városi Színházban. Dr. Czapik Gyula veszprémi megyéspüspök megnyitóbeszédét Simon György prelátuskanonok tolmácsolta. Utána Antal államtitkár emelkedett szólásra. Hangsúlyozta, hogy Széchenyi Istvánt nemcsak ünnepelnie, de követnie is kell a mai nemzedéknek.; — Világossá ,és tudatossá kell Unni Európa ós a világ előtt, hogy Magyarországnak a Kárpát medencéjében betöltött szerepe nem pusztán magyar érdek, hanem legalább olyan érdeke ez az európai rendnek és a keresztény civilizációnak is. Európa e kritikus pontján rend, nyugalom, békés munka, harmór nia csak akkor lehetséges, ha az új középeurópai rend egy erős Magyarország körül alakul ki. — A nemzet csak akkor lesz képes a inaga európai missziójának kifejtésére, ha a magyar nép szellemerkölcsi és anyaggazdasági vonatkozásban belső erőit felfokozza. Pozitív nemzeti pr ogramunk középpontjába a népi és faji erők megsokszorozásának múlhatatlanul szükséges völta álljon. — Nagyszabású organikus gazdasági, földbirtokpolitikai, szociális, egészségügyi és népnevelési programm alapján haladéktalanul hozzá kell

1 fognunk a munkához. Le kell szállnunk a magyar faj életének mélységeihez s el kéli hárítanunk az ez élet teljes hatóerejű kibontakozásának útját szegő akadályokat. Helyre kell állítanunk, sőt az elérhető legmagasabb fokra fejlesztenünk a magyar faj propagativ erejét, mert nagyvonalú nemzeti politikát folytatni és európai szerepet vállalni csak olyan állam képes, amely erős, egészséges, felfelé törő, mély gyökérzetű, széles alapzatú 'népi erőkre épül fel. Ezt a gondolatot Széchenyi egyik írásában igy fejezte ki: »a magyarnak, hogy valami legyen Európában, egyedül magyarnak kell lennie: ez dicső és nemes öröksége«. Ara 16 PILLÉR