Pápa és Vidéke, 38. évfolyam 1-52. sz. (1941)

1941-12-07 / 49. szám

A. C. seregszemle Dr. Nylsztor Zoltán Pápára jön. — A szerdai A. C. előadások előadó az egyházi vagyon kérdésére is, a nagybirtokok és nagy vállalatok kö­telességeire is Rámutatott Lengyelor­szág földreformjára'és levonta a tanul­ságokat. Gátló előadása után Domonkos Béla tanítójelölt szavalta el Pakots Ká­roly költeményét: Krisztus ájl a romi féletí A gondólatokban gazdag vers mű­vészi előadása igen nagy hatással volt á hallgatóságra. — A műsor befejezte után Biró Lucián (megköszönte az elő­adók fáradozását és annak a reményé­nek adott kifejezést, hogy ha a jövőben is igy a papság és vil/Lgiak együttmű­ködve szolgálják az A. C. célkitűzéseit, a munkát siker fogja koronázni. A legközelebbi előadás dec. 10-én (ismét szerdán) lesz megint pontosan 6—7-ig a gimnázium dísztermében. Erre a kat. társadalmat szeretettel hivja a rendezőség * • * Az első december 3-án volt N é­meth József apátplébános vezette be Köszönetet mondott az Eméricana és a Bencés Diákegyesület vezetőségé­nek, hogy ezekbe az ádventi szerdai elő­adásokba bevonja a Kát Kört is. Óhajt­ja : bárcsak ez a kezdeményezés elérné célját: a katolikusokat együtt találni az előadótermekben is Majd emelkedett stílusban vázolta az Egyház nagy cél­ját: az actio catoljcával cselekvésre és elvhűségre nevelni a híveket. »Azt akar­juk, mondta, hogy az egyház akaratát milliók akarják.« Üj világ van kialakuló­ban ; nagy reform előtt állunk' A törté­nelem tanulságain'okulva ez a megúju­lás nem állhat a lelkiismereti szabados­ság elvén, hanem a fegyelemnek és Krisztus tanításának kell uralkodnia Az apáitplébános beszéde után» Galló Pál áll. tanitóképezdei tanár lépett az elöadóasztaihoz Ma, úgymond', gyökeres gazdasági reformok előtt ál­lunk Ha 1916-ban Prohászka püspök földreform-terveit nem gáncsolták" vol­na el, Magyarországon nem volna any­nyi megoldatlan kérdés. Kötelességünk megismerkedni a pápai körlevelek és a kat. erkölcstan ide vonatkozó elveivet, hogy majdan helyesen, a nemzet és az egyén javára tudjuk a reformokat meg­valósítani, ezek mellett állást foglalni és nem engedni, hogy az önzés diadalmas­kodjék Galló Pál kitűnő előadását a hallgatóság mindvégig a legélénkebb fi­gyelemmel kisérte. Befejezésül kitért az ************ 1881 december 7. Hatvan évvé! ezelőtt nyílott még Pápán az állandó színház. — Pápai Lapok a megnyitóról. — Ünnep­ségek.— Milyen volt a színház? — Pápa lakósságának áldozatkészsége? — Mikor lesz ismét színházunk? Városunk közel múltjának ?gyik legragyogóbb évfordulójához érkeztünk. Sok küzdelem, harc és páratlan nagy ál­dozatkészséggel felépült hatvan évvel ezelőtt Thália díszes, kőből épült csar­noka, a város allandó színháza. A megnyitó napról és annak jelen­tőségéről igy irt az akkori helybeli saj­tó (Pápai Lapok, VIII. évf, 52 sz., 1881.; dec. 9): — Nemzeti ünnepet ül ma Pápa vá­ros leikés közönségé, a mágyar művé­szetnek öröm ünnepét. . Ma adatott át rendeltetésének Thália díszes' csar­noka . • ~ — A színház tehát áll, s Pápa viá­ros közönségének egy rég táplált lelkes Óhaja ekként nyert teljesülést. Egy vi­déki város büszkeséggel tekinthet haza­fiságának ily ékesen szóló bizonyítéká­ra, kétszeresen büszke lehet szerény \ ár rosunk minden polgára, ki színházunk létesítésére méltó áldozatkészséggel já­rult... — Álljon soká és virágozzék a ma­gasztos céljának átadott épület... ! | Jókai Már írta az Ünnepi megnyitó prelógját. Az ünnepség egyik kiemelkedő iro­dalmi eseménye Jókai Mór: »Az utolsó prológ «-ja volt. Nagynevű irónk ebben a nemzeti dráma, a nemzeti erkölcsök! művelésére buzdít és keserű szatírával emlékezik meg néhány hires, léhasígú színdarabról. Diák városának, Pápának páratlan áldozatkészségét látván, fel­lelkesülve írja: Ezért vettem le még egyszer, utolszor Rossz kobzomat: hogy ünnepélyeden E búskomornak született prológqt,: Mint utolsómat elkeseregni jöjjek. Hiszem, hogy a te díszes csarnokod Azzá lesz, amivé emelni szántad: ' f Nemes művészet fészke, amiben Hű honszerelem s erény tisztító izlés Méltó utódokat neveli föl. j A megnyitó országos viszhangot A pápai 'actio oatholica ez évi mun­kája már eddig is igen szép eredményt tud felmutatni. Gyűléseket és nyilvános ünnepélyeket tartott, melyeket nagy­számú közönség hallgatott végig Most egységes seregszemlét tart a nagytemplomban. Dr. Nyisztor Zoltán, az országos nevű iró, a Magyar Kultú­ra szerkesztője jön Pápára és beszédet mond december 14-én este 6 órakor a pl ébánia-templomban. Erre az összejövetelre minden ka­tolikusnak el kell jönni, hogy a kiváló szónok útmutatásait meghallgassa. keltett Ritkán látott városunk kultúrá- J lis élete nagyobb érdeklődést és meg- , mozdulást országszerte. > Ül szakasz! 'A megnyitó ünnepség december 7- , én volt A színházat zsúfolásig megtöl- \ tötte az előkelő közönség. Feizült figye- j lemmel Várták a gyönyörű színekben j pompázó függöny felgördülését. A várakozás hangulatában a szín­ház zenekara Müller karnagy kiválóan \ sikerült alkalmi darabját játszotta. laj győri szinpártto'ló egylet társulatának és a fővárosi szinészek országos hirű művészeinek képviselői a függöny fel­gördülése után, diszmagyarban a Him. L nuszt énekelték. A felejthetetlen est ren­dezője és irányitója: Beody Gábor volt. A Himnusz után néma képben Pannó­nia koszorút nyújtott át a művészet képviselőjének, az előtérben pediig ha­zafias felirat lebegett: »Nyelvében él a nemzet, üdv. művelőinek«. Féleki Miklós diszmagyarban sza­valta Jókai Mór prológj át. A hatás tom­boló volt. A kiváló művészek Szigligeti Ede : A nőuralom cimű 3 felvonásos vígjátékát adták elő, óriási sikerrel. A; Teleki alapítvány 100 aranyával jutal­mazott mű méltó megnyitója volt váro­sunk állandó színházának. Másnap, de­cember 8-án Soós Lajos alkalmi versét és Gsepreghynek közismert darabját, a Sárga csikót adták elő. A hat órakort megnyitó díszelőadást este 10 órakor a Griff-szálló nagytermében 150 terítékű, ünnepi bankett fejezte be. A város, a vármegye és az ország előkelőségei vol­tak együtt. Milien volt a színház? A színház a város hazafias lelkese­désével felajánlott területén, a Széche­nyi-téren, Voyta Adolf tervei és műve­zetése mellett, görög stílusban épült fel. A homlokzat előtt négy oszlopos ál­portikus emelkedett, mely az előcsar­nokba nyíló három főbejáratot környe­zett. Az előcsarnokot márvány mozaik padló diszitette. Jobb oldalon a pénz­tár, bál oldalon meg a ruhatár volt el­helyezve. Az előcsarnokból jobbra a pá­holyok és erkélyszékek, balra pedig * karzat lépcsői vezettek fel Középen ájlt a Thália szobor. Nyolc földszinti és nyolc emeleti páholya volt a színháznak. Az emeleti négy-négy páholy közötti teret 15 díszes erkélyszék töltötte be. A színház befogadóképessége 500— 550. A színpad 32 négyzet öl nagyságú volt A színpadot sülyesztővel és több más gépezettel is ellátták. A zenészek! számára tágas és a színpadnál mélyeb­ben fekvő, elkülönített helyet készítet­tek. A világítást a középen függő hiőt; karú ezüst és bronz csillár szolgálta. A légfűtést igen célszerű szerkezettel ol­dották meg. A fűtő berendezésből a kö­zönség semmit sem láthatott. A színpad jobb és bál oldalán négy öltöző épült Hatvan év távlatából tekintünk vissza a nagy napra. Emlékezetünkbe idézzük Kiss Lászlók, Vélsz Miklósok» Galamb Józsefek, Horváth Kálmánok» Soós Ignácok'és társaiknak buzgó mun­káját, mely nyolc év alatt előteremtett« a 22.000 forintot és felépítette nemzeti kultúránk otthonát. Nem- felejtjük el' gróf Esterházy Móric, Békássy Gyula, Hanauer Béla, Néger Ágoston, Karsay Károly... és mások hazafias áldozatát, mély lehetővé tette Thália szentélyének félépülését. Az épületet lebontották * közéi múltban. Helyét a reformátusok temploma foglalta el. Évszázados elgon­dolások valósultak meg. El kell azionban jönnie ismét egy napnak, amikor Pápfc legnagyobb hiányának és legégetőbb problémáinak egyikét megoldják, ott­hont építenek a kultúrának, a magyar irodalomnak. A hatvan éves évfordulón a város tartozását és igéretét újítjuk fel, bizva abban, hogy ismét lesz 1881. dtec. 7-hez méltó napja, ünnepe Pápának. { Irta: MOLNÁR ISTVÁN Veszélyben az igazságügyi palota építése Irta: vitéz MEZEY KÁLMÁN dr. Már mindenki, akit érint és érde­I kél Pápa fejlődése az utóbbi időben, ab­ban a tudatban volt, hogy a város kép­viselőtestülete által, az igazságügyi pa­ipla építéséhez megszavazott 80.000 P hozzájárulás végre megvalósulás útjára terelte az igazságügyi palota megépíté­sét Az új igazságügyi palotát a jelenlegi járásbirósági épület helyére tervezték, amely épület mellett lévő apróbb in­gát! anok kisajátítására vonatkozó tör­vényes eljárásokat is folyamatba tették. A járásbiróság ideiglenes elhelyezésére is minden' előmunkálat megtörtént, amely célbpl a Hungária-szállót vették volna igénybe. Az előmunkálatok elvég­zése után a megállapodásokat az igaz­ságügyi miniszter élé terjesztették jóvá­hagyás végett. Az igazságügyi minisz­ter az épités helyéül a Horthy Miklós Fő-úti megoldást nem 1 fogadta el _ és azt az ajánlatot tette a városnak, hogy adja iát a vláros a Boldogasszony-útja és Korona-utca között lévő telkét, amely­re hajlandó felépíteni az igazságügyi palotát. Az igazságügyi miniszter ezzel a döntésévél a három évvel ezelőtti helyzetet újította fel, amikor az igaz­ságügyi palota megépítését az odázta el, hogy az akkori igazságügyi miniszter is ide akarta építeni az igazságügyi palo­tát, az ügyvédi kar pedig a jelenlegi já­rásbíróság helyére szerette volna. A®' ügyvédi kar kérésére Hamuth János polgármester az igazságügyi palota meg­építésével kapcsolatos ügyek tárgyalá­sát levette a napirendről, hogy az ügy­védi kar a miniszterrel tárgyalhasson. Közben miniszterváltozás következett be és az ügy megfeneklett ara 16 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom