Pápa és Vidéke, 38. évfolyam 1-52. sz. (1941)

1941-11-30 / 48. szám

HE! AR DRAGI TOK! tok, hazaáruló bitangok mégis itt élnek közöttünk. De nem ártana nekik, ha a íFő-téren szégyenoszlopot állítanának és ahhoz kötöznék ezeket az »őskeresztény« és zsidó hiénákat. Börtön kell ezeknek és rabkoszt, de nem 1 magyar élet és nem magyar kenyér. Ha valaha a történelem Győrffy Bengyel Sándor érdemeit miéltatní fog­ja, bizonyára az első helyen lesz, nogy kérlelhetetlenül intézte el az ilyen em­bernek csúfolt szörnyek sorsát. Reméljük, a pápai események min­denkit elriasztanak attól, hogy a jövőj­ben többé semkni visszaélés elő ne for­duljon hogy egy pápai borbély zsidókat nem szolgál ki. Öt liter borba fogadott egy zsidó, hogy őt megborotválja ez a borbély. Fogadását azonban elveszítette, most pedig könyörög, hogy a nevét meg ne mondja senkinek hogy egy két és féléves kisfiú ejtő­ernyősnek készül A gyakorlatokat már megkezdte hogy egy jövendőbeli fiatalasszony azon töri a fejét, hogyan lehet a hamu­tartóból a szivarfüstöt' kitörölni 1941. november 30, vasárnap Hadjárat a krampusz ellen hogy egy vadásztársaság a mult va­sárnap nem nagy eredménnyel lövöldö­zött, mire a következő ünnepi verset irta egy »hajtó« róluk: Vár a kocavadász hosszú, méla lesben. De a fácán s róka ínég csak meg se rebben. Minek ijedezni? Felkelni is Iusta, Koca vadász kézben nem veszély a puska. Még a gyáva nyúl is rettentően bátor, Hogyha kocavtadászt lát jönni jó távol. Szegény kocavadász búsan néz az égre, Egy tervet se hajtott végre: puska végre Mivel mást nejm tehet, igy szólal meg végül: Elég volt nekem a vadászdics őségből Hazafelé menet, egyebet mit tehet: Pénzért vesz pár nyulat kéz alatt, ha lehet Kifüggesztették a keresztet a kereskedelmi szak tanfolyam, a nőipar és tanonc iskolákban November 13-án bensőséges és lé­lekemelő ünnepség keretében függesz­tették ki a keresztet atker. szjaktanfo­'lyam, a nőipar és tanonciskolában. Németh József apátplébános mind a két iskolaépületben dr. Nyirjessy Sán­dor tanügyi tanácsos, a főigazgató kép­viselője, Bodolay Jenő igazgató, a taná­rok és az ifjúság jelenlétében a nap fon­tosságát magasztaló beszédek után meg­szentelte az iskolák termeiben elhelye­zett kereszteket. örömmel és a legnagyobb elisme­rés hangján emlékezünk meg Bodolay Jenő igazgató és a tanári karok Krisz­tust megvalló cselekedetéről. Az agilis és komoly kötelességteljesitő < munká­nak felejthetetlen és a keresztény lelki­ségnek legszebb kifejezője volt a meg­váltás szent fájának a kifüggesztése. De jelenti azt is, hogy ebben az intézetben Krisztus szellemében folyik munka és a nevelők a keresztény Magyarország alapjait építik. A város keresztény társadalma ne­vében ezzel az esettel kapcsolatosan egy megjegyzésünk volna. Lapunk ha­sábjain már szóvátettük, miost pedig is­mét felemiitjük régi kívánságunkat. Mi­kor függesztik ki a városházáin a keresz­tet? A megnagyobbodó országiban a par­lamenttől, az egyetemektől kezdve a leg­eldugottabb tanyai iskoláig kereszt hir­deti a keresztény Világnézet krisztusi ta­nainak diadalát. Miért nem lehet kife­jezni és megmutatni Pápán is, hogy ez a város keresztény szellemíí, irányítású, többségű és felfogású? A városicímeré­ben már 500 éve 'látható a keresztény­ség első szent vértanúja. A város legelső házában meg több mint ötszáz év óta a kereszt vtolt a múltnak, a szellemnek és felfogásnak a kifejezője. Miért nem 1 le­het jóvátenni a századforduló körüli ke­re sz tény telen idők bűnös hibáit? Miért nem lehet ismét ősi helyén megváltá­sunk jele a szent kereszt? Horváth Gyuia daráló-m alma Pápa, Tőrök Bálint-utca 27. szám alatt ilfsgati darálásra mlndennema gabonaneiait. mindennap gYöri Döme Rudolf cigányzenekara muzsikái. Háztartási alkalmazottak elhelyező-Irodája Örömmel és megnyugvással értesü­lünk arról, hogy a háztartási alkalma­zottak elhelyezését a katolikus nőegylet kebelében működő erkölcsi testület ve­szi kezébe. V Ezen megoldás a háztartási alkal­mazottak szociális érdekeinek megóvá­sa mellett, hivatva van városunk cse­iédtartó társadalmának ebbeli igényeit szolgálni. Ma vállvetve folyik világszerte az anyaggazdálkodás. Egyetemes érdek, hogy a legértékesebb anyagot, a dolgozói embert megvédje a társadalom a lelki­ismeretlen kizsákmányolás ellen. Az egyházi vezetés alatt álló erköl­csi testület nemcsak bérkérdésekben je­lent garanciát, hanem' a kölcsönös ér­dekeken túl a cseléd ilelki, testi és erköl­csi védelmiét is. \ Ezen cél érdekében egy olyan ott­hon létesítése van tervbe véve, mely az átmenetileg mjunka-alkaiom nélküli cselédek befogadására fog szolgálni. En­nek a minden dicséretre és elismerésre inéi tó kezdeményezésnek óriási jóléti lehetősége van a társadalom ezen réte­gének megóvása, fölemelése szempont­jából. Erre utalnak azok a tervek és el­gondolások, melyek ezzel a kérdéssel kapcsolatban folyamatban vannak Sajtó-délután a Ranolder-intézetben A tanítónőképző Kongregációjának sajtószakosztálya szülői értekezlet kere­tében többszázfőnyi közönség 'lelkes­részvételével rendezte meg őszi sajtóh ankétjét. A gyűlés előtt Piros Gab­riella intézeti főnöknő, a képző igaz­gatója a gyakorlóiskolások szülőinek a nevelés örökérvényű irányelveiről be­szélt, különösen hangoztatva: a gyer­mek mindenre felfigyelő, mindent látói és halló, érzékeny lelkiségét minden kö­rülmények között óvják a káros hatá­soktól. | Az iskolai értekezlet után a képzói és polgári iskolások szülőinek hatalmas tábora az intézet tornatermében lelkes hangulatban hallgatta Végig Scheidl Nándornak, a Központi SajtóVá'lla­lat titkárának a nyomtatott betű hatal­máról mindvégig lenyűgöző erejű elő­adását. < 1 — A szónok harangot kongatott, Prohászka Ottokár és Bangha Béla min­dig aktuális iránygondolatainak fényé­ben nyíltan, őszintén szólt a magyar ka­tolikus lélekhez. — Apokaliptikus időket élünk, — mondta Scheidl, — az ellenség furfang­jával szemben éberen, világos fejjel kell őrt államink értékeink mellett. Nem mindegy, hogy szellemiségünket mikkel tápláljuk. Szörnyű vétek a lagymatag­ság. Becsüljük a komoly, nemes sajtót). Ne tűrjük meg asztalunkon a rothasztó^ nemzeti, keresztény gondolkozásunkat sorvasztó, pénzre, üzletre dolgozó Íráso­kat. Az előadó szent felelősségükre fi­gyelmeztette a szülőket, az élet példái • nyomán is kért minden nevelőt, ne játsszék senki sem a rája bizott gyer­meklélekkel, minden fertőző irást pusz­títsunk ki környezetünkből! Istennek és hazának mindenki felelős, hogy a ko­moly, keresztény sajtó támogatásával erősítsük, lendületben tartsuk a mai ne­héz idők próbáratett, küzdő magyarját! !A nagyszerű beszéd előtt és után kedvesen simult az ankét gondolatai­hoz Palásthy Klára és Barótay ilrén ta­nítójelöltek sajtószavalata. Mielőtt bútort venne, nézze meg raktáramat, hol a legjobb minőségű bátorokat mind készen, mind rendelésre leg­olcsóbban kaphatja. Fizetési kedvezmény! PEIDL LAJOS épfilet- és mflbútorüzeme, bútorraktára PÁPA, BÁSTYA-UTCA 24. SZ. AZ EMERICANA MUNKATERVE berszemléletén keresztül igen hosszú útat tett meg az antropológiai magyará­zat, de be kell vallanunk, hogy a kato­likns antropo-filozófia előbb emiitett és egyedül elfogadható tételén kívül az embernek igazi mibenlétéhez vezető úton még aránylag keveset haladtunk. — A 'mai antropológia az embert egész testi-lelki mivoltában vizsgálja és benne belső struktúrát tételez fel. Ez a struktúrfelfogás ad végső tagadó választ j az embert az állatvilágból származtató különféle származáselméletekre, me­lyek állítólagos érveik mellett tehetetle­nül állnak a lélekkel szemlben, mely a legnagyobb szakadékot támasztja em­ber és állat között. — A kutatás tehát széles területen folyik, de az ember problémája még tá­volról sincsen megfejtve. A híjegnyug­tató választ egyelőre a Szentírás szavai tárják elénk: »Teremtó Isten az embert az ő képére és hasonlatosságára«. Az előadót melegen ünnepelték nagyszerű előadásáért. Átmeneti kabátok, felöltők, divat­Ölt5nyf&k y magyaros formaruhák a legutolsó divat szerint készülnek HiKLii Úriszabónál SLJSJ!LÍŰLIi Rákóczi-utca 6. Hétfőn a Farkas-féle étteremiben nagy számban gyűlt össze a fehér asz­talhoz a helybeli Emericana. Biró Lu­cián prior megnyitója után megemlé­kezett dr. Czapik Gyula megyéspüspök örvendetes gyógyulásáról. Az Emeri­cana táviratilag köszöntötte a Főpász­tort. A prior bejelentette, hogy az Eme­ricana új subpriorja dr. Nagy Ignác. A jelenlevők nagy lelkesedéssel üdvöz öl­ték a corporatio új vezetőjét. Advent­ben, dec. 3, 10, 17-én a bencés gimná­zium dísztermében 6 órai kezdettel elő­adások lesznek. Ismertnevű szónokok érdekes témájú kérdésekről beszélnek. Rövidesen megkezdődik az Emericana hat hónapos német nyelvkurzusa, kez­dők számára. A tanfolyam iránt nagy érdeklődés mutatkozik. Biró Lucián prior a bejelentések után Szegedy László tanitóképző-intézeti tanárt üdvö­zölte, aki az »ismeretlen ember a mo­dern természettudomány és bölcselet tükrében« cimímel tartott érdekes és nagyhatású előadást. » — A tanai ember nem szeret ugyan bölcseleti spekulációkkal foglalkozni, — kezdte beszédét Szegedy, — de az emberi lét és lényeg problémája ott vib­rál minden ember lelkében. — Az újabbkori antropológiai ku T tatások megállapításáig, mely lényegé­ben a katolikus egyháznak az ember pszihofizikai egységét hirdető bölcseieti felfogásával fejezhető ki, az újkor em­OLCJŐÜ MT* Hirdessen a „Pápa és Vidékéi-ben Nagy nyeremények. 4%-os kamatozás Szörnyű csapása az emberis égnek az a lelketlenség, amikor a nyomorúság közepett olyan emberek akadnak, akik a nehéz időket kapzsi nyereségre hasz­nálják fel. Sajnos, Pápán is akadnak olyan emberek, akik e téren súlyos hi­bákat követnek el. Szeretnénk, ha egyetlenegy ember se volna, aki a nyomor vám'szedőjekénl ! él közöttünk, ha nem kellene rettegni í attól, hogy máról-holnapra kenyerünk', j ruhánk, cipőnk és mindaz, ami a min­| dennapi élethez szükséges, megdrágul vagy eltűnik, csak azért, mert hazaáru­lók is élnek közöttünk. »Az árdrágítás hazaárulás« olyas­| suk mindenfelé a falragaszokon És a magyar sors eleven átkai, az árdrági­Szürke ködfátylakat von, tereget az est, mely alatt a város fakó teste húzór dik meg. A lámpák bágyadt fénye a sű­rű homállyal birkózik. Csak a kirakatok előtt nagyobb a fény. Fiatalok és öre­gek szemlélik a pompás kirakatokat, hi­szen Mikulás jön. De milyen bántó az, hogy annak a Szent Miklósnak emlékét, akit örök példaképül lehet odaállítani századokon át az emberek elé, virgács­csal, krampusszal gyalázzák meg. Ez a nap évszázadok óta mindenki­nek örömünnep volt. Eszmény volt, melyet egyrészt a sátáni szellem, más­részt az üzlet gúnyolt ki. Magyar apák és anyák, keresztény emberek vigyázzunk, ne adjunk gyer­mekeink kezébe krampuszt, ördögöt,, mert 'lelkükbe valóságba is belopózkod­hatik akkor a sátán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom