Pápa és Vidéke, 38. évfolyam 1-52. sz. (1941)

1941-11-09 / 45. szám

R pápai református egyház templom avatási ünnepélye Mélyen ti,sztelt Szerkesztő Ürl Szitáló köd borong a város fe­lelt, nedves járdákon unott embe­rek jönnek, mennek, sietnek is tán, ki közeli, ki távoli cél után. Néme­lyek arcán fásult közöny, mintha meghalt volna minden öröm, mint­ha minden szépnek temetője volna, a lucskosra ázott, sáros, fakó utca. Merengve lépek, mosolygok is tán, mert egy szembejövő vissza­mosolyog rám, csak akkor eszmé­lek, hogy ködön, borún át, lelkem érzi a túli napsugárt, melynek hulló fénye, tépett foszlánya, reá téved egy-egy ember arcára, mint ritka utogramm, mit a lélek ir, oly­kor, mikor felettünk a természet sir. S mig igy bölcselkedve lassan tovább megyek, a toronyban éppen most húzzák a delet. Kopott kerékpáron egy asz­szony hajt, a nagy sietés, ugyan meglátszik rajt, útjának célját duz­zadt szatyor jelzi, mely egybevetve déli harangszóval, nyilván azt je­lenti, hogy éhes párjának viszi az ebédet s repülni szeretne, mert kissé megkésett. Az úttesten zúzott aszfalt seb, a kerékpáros amint reá megy, na­gyot zoltken, egyensúlyt veszítve, hatalmas ívben úgy zuhan a földre, hogy a kerékpárja félig reá esik, s járda két felén jövő-menők lesik, hogy ugyan mit csinál most az Is­tenadta, ki az útjavítás árát ig^í megadta. Fekszik a földön. Arcát két ke­zébe rejti, tán nem is az esés fáj, mint inkább azt sejti, hogy a gond­dal készült egyszerű ebéddel, dék harangszóra céljához nem ér el. Földön a szatyor, mellette a szilke, párolgó tartalma az útra kiöntve, odább a sárban egy karéj kenyér, s valahol egy fáradt, éhes férj. Járda szélen bámész emberek, közöttük részvétlen tétlenség tén­fereg, van olyan, ki a tálalás furcsa módján derül és van ki az erényt használja fegyverül, mert hogy asszonyféle miért ül kerékre, s nincs aki egyetlen jó szóval meg­védje. De mégis, valaki felsegítette már, s az asszony csak az első résztvevő szóra vár, elmondja sze­gény, hogy mosott hajnaltól, mit szivacsos, ázott kezével igazol. Mindkét csuklója véresre mosva, lehorzsolt térdén tépett harisnya, jobb könyöke, válla sajogva fáj, sirna is szegény, de szégyenli tán Reá sem hederít a sáros ka­bátra, összetört magára, véraláfu­tásra, az urára gondol, majd a gye­rekekre, kik az iskolából hazamen­nek egyre. Lezárt otthon előtt há­rom gyermek lába, topog dideregve a megliigult sárba, építő állványról meg az ember nézi, amerről asszo­nyát látni jönni véli. És ő itt, men­ne is, de nem tudja merre, az urá­hoz-e ki a munkahelyre, vagy a gyerekektől vegye el az ételt, jaj, nem tudja megoldani ezt a nehéz tételt. S mivel izgalommal már nem kecsegtet, áz utcai tréfás, sáros bal­eset, az emberek lassan oszladoz­nak már, az étel körül meg egy kó­bor kutya jár. Valaki az asszonyt beviszi egy házba, s amig rendbehozza magát úgy naggyába, a gyékény szatyorba meleg étel kerül, amitől az asszony olyan kedvre derül, hogy nyomban feledi minden jaját, baját, őszi szél borzolja, csapzott sötét haját, a ke­rékpár repül, elnyeli az utca, há­rom ember közül ki a legboldo­gabb, csak az Isten tudja. Kkkor megláttam a novemberi ködbe, hogy nem tűnt el a jóság, itt él köztünk csöndbe. Főszerkesztő Uram, tisztelettel kérem, hogy köszönetemet juttassa el szépen az ismeretlennek, igy is­meretlenül, kinek szivjóságán a lelkem felderült. BÁNYAI BORISKA. Mielőtt bútort venne, nézze meg raktáramat, hol a legjobb minőségi bútorokat mind készen, mind rendelésre leg­olcsóbban kaphatja. Fizetési kedvezmény PEIDL LAJOS épület- és mübútorüzeme, I~u torraktára PÁPA, BÁSTYA-UTCA 24. SZ. 1941. november 9, vasárnap ciális szakosztály családvédelmi munka­csoportja özv. Dienes Tiborné vezetésé­vel. Az értekezleten a tagok között szét­osztották a nyilvántartott szegény sok­gyermekes családok törzslapjait, tanul­mányozás, kiegészítés és javaslattétel céljából. Dr. vitéz Mezey Kálmán fői­titkár rámutatott a munka fontosságára és ismertette azt a törekvést, hogy a vá­ros, a vallásfelekezetek és a szociális és karitatív munkával foglalkozó egyesüle­tek adományai elsősorban a rászoruló sokgyermekes családokhoz jusson. F. hó 5-én Dr. Pongrátz Józsefné megbeszélést tartott az összes leányegy­letek tagjaival, a szociális szakosztály anyák iskolája munkacsoportja kereté­ben rendezendő tanfolyamról. Dr. vitéz Mezey Kálmán főtitkár ismertette a tan­folyamok célját és anyagát és beosztását. A tanfolyamon szakemberek előadásá­ban mindazokról a tudnivalókról szó lesz, amit egy fiatal anyának, vagy leen­dő anyának tudni kell. A tanfolyam kez­dete november 11-én % T órakor az anya- és csecsemő védő intézetben. Be­irat ási dij 1 P. Minden tanfolyamon résztvevő irónt és jegyzetfüzetet hozzon magával. Jelentkezni lehet Huray Anna városi tisztviselőnőnél és a tanfolyam helyén. < Szóvá tetttik már, hogy a gyászjelen­tésekben sokszor olvasható ez a lehetetlen kitétel: * halotti szentségek". Nem tudjuk, tudatlanságnak, vagy felületességnek, vagy gúnyolódásnak minősitstik-e ezt. Legyen már egyszer vége ennek! Jé­zus Krisztus nem alapított a holtaknak szent­séget, hanem csak az élőknek. Élő n beteg is. Éppen ezért legfeljebb igy jelenhetik meg a gyászjelentésben: „a betegek vagy hal­doklók szentségével", stb. Talán Téglássy János és Pénzes Jó­zsef nyomdászok azok, akiknek ébersége folytán ilyen badarság nem kerül be a gyászjelentésekbe. Kérjük a temetkezési vállalkozókat és nyomdászokat, vigyázzanak, hogy a jövőben ilyen ellentmondó meghatározás ne lásson napvilágot. jammfcif OLCiÓH Hirdessen a „Pápa és Vidéké"-ben Október 31-én, pénteken a reformá­ció emlékünnepén tartotta a pápai ref. egyház új templomának felavatási ün­nepét. Szép őszi idő köszöntötte az or­szág minden részéből összesereglett hi­Veket, kik a sziv és a lélek melegségével elhozták szeretetüket. A régi templomban tartott isten­tisztelettel vette kezdetét a lélekemelő ünnepély és innen az ünneplő sokaság hosszú sorokban vonult át az új temp­lomhoz a hivek, a felekezetet, a hon­védség és a testületek küldöttségeivel az élükön. Ott voltak az ünnepélyen Fáy István és Antal István államtitkárok^ Lázár Andor v. igaz ságügyminiszter, Vá­sárhelyi János erdélyi püspök, gróf Te­leki Artur erdélyi ref. egyh. kér. főgond­nok, Dr. Mesterházy Ferenc főispán 1, Dr. Berky Miklós alispán és- a Város tár­sadalmának előkelőségei felekezeti kü­lönbség nélkül. Dr. Cseh-Szombathy László fő­gondnok megindító szavakkal adta át a templom kulcsát Medgyasszay Vince püspöknek, aki ezután megnyitotta a templomot és felcsendült a zsoltár. Végh János esperes imája után Med­gyasszay Vince püspök sziveMelket gyönyörködtető prédikációjában szólt a gyülekezethez: »ez a templom Isten háza lesz, ide csak azok jöjjenek, akik az Istent imádják«. Majd áldást kért a magyar népre. Utána Ólé Sándor lelkész körvona­lazta a templomépítés rövid történetét s a Himnusz eléneklésével ért véget az istentisztelet. Utána keresztelő, esküvői szertartással és Úrvacsora osztással fe­jeződött be a magasztos ünnepély. Délután 5 órai kezdettel egyházze­nei hangversennyel folytatódtak az ün­nepségek. Mind az ének, mind a zene­kari számok művészi szépségnek voltak és Szabó Sándor ének- és zenetanár te­hetségét dicsérik. Bódás János és Bakó Béla költeményei nagyban emelték az est fényét, Bódás János versét Kálmán Emilia művészi előadásában élvezhet­tük Győry Elemér egyh. kerületi fő­jegyző »Űj korszakok határán« cimme' magasszinVonalú, tudományos előadást tartott, csak végzetes tévedés az a meg­állapítása, hogy amint régen a reformá­ciót. a hitet Eőry Sámuelek, stb. jelen­tették, azt ma a Böröczky Testvérek! képviselik. Hogy milyen véleménnyel van Győry Elemér nagytiszteletű úr a Böröczkv Testvérekről, az egyéni elbí­rálása alá tartozik. De hogy a magyar k.Vlvir/sta lelkiség és a kálvinista hit űt­jelzőjeként állítson oda bárkit, azt talán mégis az egyetemes magyar kálvinizmus fogja eldönteni. A Böröczky Testv írek református hitéletért és vallási meggyő­ződésükért hozott áldozataikat lisztel­jük. Szavunk nincs hozzá De nem jszabad elfeledkezni azokról a jóságos kendő* nénikékr'ől, s a napi robotban elfáradt férfiakról, az alföldi rónán dol­gozó kálvinista magyarról, , a Bakony rengetegében rőzsét cipelő és az oi szág­ban élő sok-sok kálvinista magyarról, akinek hite hegyeket mozgat meg és az evangéliumi két fillér példáját újítja meg a XX', században SZALAY KÁROLY. * torlás repülősport fejlesztésére szolgál az a szociális terv gyakorlati keresztül­vitele, amely szintén a gyári vezetőktől ered. a modell-vitorlásgépek műhelyé­nek felépítése. Létesítettek egy repülő­otthont a Kisfaludy-utcában a kultúr­ház mellett. A nemrégiben felavatott otthonban apró gyerekek tömege szor­goskodik kis gépek készítésén és azok­nak kellő megismerése biztosítja szá­mukra a vitorlás repülés alapismeretei­nek elsajátítását. Beszámolónkban kitérünk még ar­ra, hogy a gyár áldozatkészségéből a nyári idényben kint a repülőtéren egy­hetes táborozáson volt a repülősereg. Kint főztek a gyári lányok, ők pedig vé­gezték a mindennapi repülőmunkát szi­gorú fegyelem mellett. Este tábortűz mellett hazafias dalokat énekeltek, me­lyeknek mélabús hangjai messze elhal­latszottak. hirdetve a magyar lelkese­dést, a magyar ifjúság hazaszeretetét. Igy dolgoztak a gyári repülők a nyáron és dolgoznak ma is, csakhogy a mai vi­szonyok mellett a repülést inkább elmé­letben gyakorolják a hires pápai repü­lők. akik a statisztikai kimutatásban fi­gyelemreméltó eredménnyel gazdagítot­ták a pápai repülés tekintélyét. Nagy tervek vannak kialakulóban a gyári re­pülők körében, ezt egyenlőre nem hoz­zák nyilvánosságra, azokat meglepetés­nek tartogatják. A gyár nemcsak ezen a téren, de minden tekintetben az utóbbi esztendőkre visszatekintve hatalmas sportbéli és kulturális fejlődésen ment át. Ez a fejlődési folyamat adja meg az­után a dolgozó munkásság számára a még nagyobb ambíciót, amely Nagytna­gyarország teljes kiépítését, a szebb jö­vendő mielőbbi elérkezését célozzák MÁTIS JÓZSEF. Másfél évvel ezelőtt fontos nemzeti | célt szolgáló intézmény létesítéséfVel | tette magát naggyá a Perutz gyár szak­j avatott vezetősége, amikor a gyár veze­tése alatt, mint annak egyik működő szakosztálya megalakította a vitorlás re­pülőszakosztályt és ezzel új korszakot nyitott a város sportbéli fejlődésének 1. Hogy valójában milyen fontos volt ezt a motornélküli repülést bevezetni a gyár fiatalsága részére, bizonyítja az a tény. hogy ma már a motoros repülőkhöz fel sem veszik az oda kívánkozó fiatalokat, akik a vitorlás repülés vizsgáin át nem estek. Egyébként is a mai modern há­ború egyik hadviselési módszerei közé tartozik többek között a vitorlás repü­lőkkel való földre szállás. Erre nem egy esetben is volt példa. Németek igy foglalták el Krétát, stb. Perutz gyár ha­talmas fejlődési folyamatot tud felmu­tatni a vitorlás repülés terén. Másfél év óta közel 100 repülővel rendelkezik, akik közül sokan már »A«, »B«, »C« vizsgákon átestek, vannak olyan repülői a gyárnak, akik már motorosoknál mű­ködnek nagy sikerrel. Három géppel rendelkezik a gyár, melv áldozattól visz­sza nem riadva, drága pénzen megvásá­rolta azokat. Az egyik PILIS jelzésű gép országos viszonylatban jelentős eredménnyel gazdagította a pápai mo­tornélküli repülés úttörő munkáját. A gép Mehlhoffer Albert oktató vezetésé­vel felszállt a borsosgyőri reptérről és kedvező u. n. termik szelet kapva fel­emelkedett csörlő segítségével a magas­ba és Somlóhegy irányában eltűnik a nézők szenei elől. Pár óra miuiva már jött az értesítés, hogy a piros testű Pi­lis gép az oktatóval együtt sértetlenül leszállt Badacsonytomaj közelében. Ez a teljesítmény már nagy sikerre veze­tett Arz Gusztáv gyári mérnök és Mehl­hoffer Albert vezetésével szorgalmasan dolgoznak ennek a sportágnak kiépíté­sén, mert a motornélküli repülőiskola előképzője a motoros repülésnek. A vi­Magyar motornélküli repülés úttörői R6vld beszámold Peru Izay ár vitorlás repOlSirSI Mi van a „halotti szentségekkel"?

Next

/
Oldalképek
Tartalom